Hirdetés
Utazási betegségek

Utazási betegségek

Utazás előtt mindig komoly fejtörést okoz, mit vigyünk magunkkal egy hosszabb külföldi utazásra. Megpróbáljuk a lehető legpraktikusabban összeállítani poggyászunkat, hogy ne kelljen semmit se nélkülöznünk, ennek érdekében jó előre tájékozódunk arról milyen az időjárás, hol érdemes strandolni, mit mennyiért tudunk megvásárolni, hol találhatók a város nevezetességei, a ránk leselkedő egészségügyi kockázatokkal azonban nem mindig számolunk. A fertőzések, betegségek jelentős része pedig kellő körültekintéssel, megfelelő védőoltásokkal megelőzhető lenne.

Hirdetés
Hirdetés

A magyar lakosság 33 %-a utazik külföldre, de csak kevesen tájékozódnak a fertőzésveszélyek lehetőségéről. A külföldi utazásnak pedig komoly egészségügyi kockázatai lehetnek. Nem csupán a távoli, egzotikus országok vidékein találkozhatunk hazánkban jobbára ismeretlen fertőző betegségekkel, hanem akár keleti, déli szomszédjainknál, vagy a Földközi-tenger közkedvelt mediterrán partvidékének országaiban is.

Sokan azt gondoljuk, hogy a fertőzésektől csak a távoli országokban kell tartanunk, pedig ez egy igencsak veszélyes tévhit: a hepatitis A és B ugyanis a magyar utazók által nagyon is kedvelt, közeli mediterrán országokban, így Olaszországban, Horvátországban, Görögországban, Törökországban, Egyiptomban, Tunéziában, Jordániában, Marokkóban és Cipruson is jelen van. Az utazók leggyakoribb betegsége, a hasmenés mellett, tehát a hepatitis, mely szintén komoly fenyegetettséget jelent.

Hepatitis A

Aki egyszer átesett hepatitis A fertőzésen, az egész életére védetté válik a betegséggel szemben. Magyarországon az ötven év alattiak (vagyis éppen azok, akik a leggyakrabban kelnek útra) a leginkább veszélyeztetettek, mert körükben 50 százalék alatti azok aránya, akik már egy lezajlott fertőzésének köszönhetően immunitást élveznek.

A hepatitis A a legelterjedtebb hepatitis fertőzés, mely szájon át terjed, jellemzően a nem megfelelő minőségű víz és étel útján, de saját piszkos kezünkről is bejuthat a vírus a szervezetünkbe. Az ivó- és mosdóvíz a fertőzés egyik legfőbb veszélyforrása, de ugyanígy lehet a jégkocka vagy a fagylalt is.

Az ételek közül elsősorban a nyers zöldségektől, gyümölcsöktől, és minden nyersen tálalt, vagy nem kellőképpen átsütött-átfőtt ínyencségtől óvakodnunk kell. Ebbe a körbe tartoznak a tenger gyümölcsei is, különösen a kagylók, főként akkor, ha a part menti vizekből származnak. A Földközi-tenger kagylóinak közel 40 százaléka hepatitisz A vírussal fertőzött!

Ezek az állatok ugyanis a vízből szűrik ki táplálékukat, és ha az fertőzött, maguk is hordozókká válnak. Ha a kagylót eléggé megfőzik, a vírus elpusztul - de hogyan ellenőrizzük, hogy alaposan átfőtt kagyló kerül-e elénk? A szakács minden bizonnyal nehezményezné, ha hőmérővel és órával állnánk mellette főzés közben, de erre nincs is szükség: ha időben (utazás előtt egy hónappal) beoltatjuk magunkat, a leggyanúsabb sikátorok büféiben is nyugodtan vacsorázhatunk, akár minden este.


A hepatitis A fertőzés tünetei

A hepatitis A fertőzés lappangási ideje meglehetősen hosszú, 2-8 hét is lehet, tünetei  a hirtelen láz, az étvágytalanság, a hasi fájdalom, általános gyengeség, végtagfájdalom. Az akut tünetek 2-3 hét alatt szűnnek meg, de a teljes gyógyulás akár 2-3 hónapig is eltarthat. A betegek 10-20 százaléka a tünetek súlyossága miatt kórházi ellátásra szorul.

A kor előrehaladtával a betegség egyre súlyosabb lefolyású, a kisgyerekek viszont gyakran szinte tünetmentesen vészelik át - éppen ezért ők a betegség gyors terjedésének legfőbb forrásai, hiszen bár semmit nem észlelhetünk rajtuk, székletükkel ürítik a vírust.

Hepatitis B

A hepatitis B vér és emberi testváladékokkal, vérrel és nemi érintkezés útján terjed, így a fertőzés forrása lehet véletlenszerű karcolás, piercing berakatás, tetoválás, akupunktúrás kezelés, sebészeti, fogászati beavatkozás is, illetve közvetíthetik eszközök, tárgyak, pl. borotva, fogkefe közös használata. Elsősorban speciális élethelyzetben lévőket, vagy a különleges céllal utazókat fenyegeti (szexturizmus).

Egyre több idős, esetleg krónikus betegségben szenvedő ember tölt hosszabb-rövidebb időt külföldön, ezért esetükben az orvosi beavatkozás és az ezzel összefüggésben kialakuló fertőzés veszélye magasabb.

A hepatitis B maradandó nyomokat hagyhat, ugyanis a betegek 10 százalékánál krónikus májgyulladás alakul ki, amely később májrák, májzsugor kialakulásához is vezethet.

Megelőzés

A hepatitis A fertőzés kockázata kellő odafigyeléssel csökkenthető. Ez elsősorban a higiéniai, illetve a speciális élelmiszerbiztonsági szabályok betartását jelenti. Mossunk kezet minden étkezés előtt, de lehetőleg még gyakrabban!

Ne igyunk csapvizet: a lezárt, palackozott ásványvíz az egyedül biztonságos, csak ezt fogyasszuk, sőt, lehetőleg fogat is ezzel mossunk! Bárhogy könyörögnek is a gyerekek, ne vegyünk fagylaltot nekik, és ne kérjünk jégkockát az italunkba! Csak alaposan átsült-átfőtt ételeket fogyasszunk, és lehetőleg kerüljük el az utcai büféket, kifőzdéket! Ne együnk nyers zöldséget, salátát; a gyümölcsöt alaposan mossuk le, és hámozzuk is meg. (Ezekkel az óvintézkedésekkel az utazók hasmenése is könnyen elkerülhető lehet.)

Az egyetlen igazán biztos megoldást azonban az aktív immunizálás, azaz a védőoltás felvétele jelenti. Mind a hepatitis A, mind a hepatitis B ellen létezik megbízható védőoltás. Az oltási sor felvétele hosszú évekre védelmet biztosít mindkét fertőzéssel szemben. Léteznek olyan hepatitis elleni oltások, melyek egy éves kor fölött gyerekeknek is adhatók.

Mit kell tennem utazás előtt?

A hepatitis A és B elleni védőoltásért forduljon háziorvosához vagy a legközelebbi oltóközponthoz, utazás előtt legalább egy hónappal!

A teljes oltási sor felvételével hosszú távú védettségre tehet szert, nem kell tehát minden külföldi út előtt végigcsinálni az oltási procedúrát. Kérjen hepatitisz A és B elleni védőoltásokat utazás előtt legalább egy hónappal, hogy tényleg csak szép emlékekkel térjen haza.

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Pirula Trend