Hirdetés
Darázs vagy méh - Meg tudod őket különböztetni?

Darázs vagy méh - Meg tudod őket különböztetni?

Nyári piknikeken, kirándulás közben vagy fagyizáskor gyakran megkörnyékeznek bennünket a hívatlan, sárga-fekete ízeltlábúak. A darazsaknak és a méheknek sok a közös vonásuk, de számos dologban különböznek. Összegyűjtöttük a legfontosabb jellemzőiket, amelyeket hasznos tudnunk.

Hirdetés
Hirdetés

A méreggel támadó ízeltlábúak közül Magyarországon a darazsak és a méhek a legismertebbek. Ártalmuk és biológiai jellemzőik szempontjából nagyon hasonlóak, ám a hasznosságuk annyira különböző, hogy egy német közmondás szerint isten teremtette a méheket, az ördög pedig a darazsakat.

Biológia

Darazsak. 15-20 mm hosszú, fekete-sárga rajzolatú, enyhén szőrös, hártyás szárnyú rovarok. Magyarországon több száz fajuk él. A magányos darazsak egyedül, a társas darazsak pedig úgynevezett államokban élnek. Táplálékuk fehérje (pókok, rovarok, elhullott állatok), gyümölcs és szerves hulladék. Mivel előszeretettel szállnak rá az emberi táplálékra is, különféle kórokozókat is terjeszthetnek!

Darázs vagy méh - Meg tudod őket különböztetni?
Darázs.

Méhek. Mintegy 1000 fajuk ismert. Magányosan vagy kolóniákban élnek. A méhek állítják elő a mézet, a méhviaszt és egyéb termékeket, miközben a növények beporzásában is nagyon fontos szerepet játszanak.

Viselkedésük

Darazsak. Harciasak. Rendszerint a fészkük közelében támadnak, a betolakodókat többször is igyekeznek megszúrni. Az embert általában nem bántják, csak akkor, ha veszélyt éreznek, például ha rájuk lépünk, megbolygatjuk a fészküket, akadályozzuk a táplálékszerzést vagy a folyadékhoz jutást, esetleg hessegető mozdulatokkal megijesztjük őket.

Méhek. Szúrási hajlamuk különböző, a családos dongóméhek például békésebb természetűek, az embert csak ritkán támadják meg.

A fullánkjuk

A fullánk nem más, mint módosult tojócső, tehát csak a nőstény állat képes szúrásra! Ám a darazsak és a méhek fullánkhasználata között van egy lényeges különbség.

Darazsak. Fullánkjukat, amelyen finom kampócskák találhatók, sérülés nélkül vissza tudják rántani az áldozat testéből, legyen az rovar, emlősállat vagy ember.

Méhek. Háromágú fullánkjuk visszahajló, fűrészfogszerű horgokban végződik. Ha egy méh egy másik rovart szúr meg, nehézség nélkül vissza tudja húzni a fullánkját. Ha azonban gerinces állat vagy ember az ellenfél, akkor a horgok megakadnak, és amikor a méh kirántani igyekszik a fullánkot, akkor az a potroh végével és az utolsó idegdúcokkal együtt kiszakad, így a méh rövid időn belül elpusztul.

A méreganyag

A mérget mindkét faj egyedeinél két mirigy termeli. Az anyag 80-90 százaléka víz. A váladékot felfogó méregzsák 1-2 mg mérget tartalmaz. A méreganyag többek között enzimeket, poliszacharidokat, hisztamint és a központi idegrendszerre bénító hatású anyagokat tartalmaz. Darazsaknál a méreganyag toxicitása a táplálék fehérjetartalmától is függ: a fehérjét fogyasztó rovarok váladéka a legmérgezőbb.

Helyi tünetek a szúrás után

A helyi tünetek csak a szúrás közvetlen környékén mutatkoznak. Életveszélyesek csak akkor lehetnek, ha a szúrás a légutakat éri, mert a helyi duzzanat elzárhatja a levegő útját.

Darazsak. A szúrás helyén 10-30 percen belül duzzanat, helyi vérbőség és fájdalom jelentkezik, esetenként bevérzés, sejt- és szövetelhalás is megfigyelhető. A fájdalom 30 perctől néhány óráig tarthat, a viszketés pedig akár napokig is. A csípés el is fertőződhet, hiszen a rovar korábban akár elhullt állatból is lakmározhatott.

Darázs vagy méh - Meg tudod őket különböztetni?

Méhek. A szövetekben felszabaduló hisztamin hatására néhány perces fájdalom, majd bőrpír, helyi duzzanat és viszketés alakul ki.

Több csípés

10 méhcsípés görcsöket és légzésbénulást idézhet elő, 200 méh egyidejű szúrása azonban már életveszélyes lehet. Ám a tünetek kialakulásában fontos tényező az ellenálló képesség (immunitás) is. Ismételt méhszúrások hatására az emberek 75 százaléka ellenállóvá válik. Egy edzett méhész akár 50 méhszúrást is elvisel. Ha azonban néhány hónapon keresztül nem éri új szúrás a szervezetet, a szerzett immunitás elmúlik.

Túlérzékenység

Vannak, akik az első, tünetmentes csípés után érzékennyé válnak a méreganyagra. Az arra genetikailag hajlamos egyénekben az ellenanyaggal való ismételt találkozás kóros, allergiás reakciót indít el.

Enyhe tünetek. Testszerte viszketés, bőrpír, esetleg csalánkiütés jelentkezik.

Súlyos tünetek. Fejfájás, láz, csalánkiütés, fáradtság, hányás, hasmenés, nyálzás, erős, száraz köhögés, szorító érzés a torokban és a mellkasban, zihálás, izomgörcs, esetleg görcsroham, gyors pulzus, heves szívdobogás, vérnyomáscsökkenés, akaratlan vizelet- és székletürítés, sápadtság, elkékülés, szédülés, pánik, zavartság, látás- és hallászavarok, ájulás, eszméletvesztés.

Anafilaxia. A túlérzékenység következtében a beteg azonnal és hevesen, gyakran robbanásszerű tünetekkel reagál a méreganyagra. Az allergiás válaszreakció hirtelen kezdődik, gyorsan kialakul, az egész szervezetet érinti, és a keringés, illetve a légzés összeomlásához vezethet. Anafilaxiás tünet többek között a szapora pulzus, a kipirult bőr, a fektetéskor is alacsony vérnyomás, a csalánkiütés, a fulladásérzés, a halálfélelem, a ziháló légzés, a szem, a fül, az ajkak, a nyelv és az arc duzzanata, az ájulás, az eszméletvesztés, a szívritmuszavar.

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Pirula Trend