A kullancsok mindenkit csípnek!

A kullancsok mindenkit csípnek!

Az enyhe, csapadékos tél kedvezett az élősködőknek, ezért az elmúlt évekhez hasonlóan az idén is kullancsinvázióra számíthatunk. A szakemberek szerint a vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladást vagy a Lyme-kórt nem csak az erdőben, hanem szabadtéri sportoláskor a városi parkokban is bárki elkaphatja. Dr. Torzsa Péter családorvost kérdeztük a kullancsok által terjesztett kór veszélyeiről.

A kullancsok által terjesztett két legismertebb és legveszélyesebb betegség a vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladás (kullancs-encephalitis) és a Lyme-kór. Tavaly az Országos Epidemiológiai Központ adatai szerint 1445 Lyme-kóros esetet regisztráltak, a kullancs okozta vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladást is tartalmazó encephalitis-esetszám pedig 106 volt. A WHO 2011-es jelentése szerint a vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladásos megbetegedések száma egyrészt a klímaváltozás, másrészt a kültéri szabadidős tevékenységek népszerűsége miatt egész Európában növekszik, és évről évre fokozódó problémát jelenthet a kontinensen. Már olyan helyekről is érkeznek bejelentések, ahol korábban nem volt jelen ez a betegség, például Németország egyes régióiból, Svájcból, Litvániából, Lengyelországból, a skandináv országokból és Oroszországból.

Az egyik legveszélyesebb: vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladás

Az ízeltlábúak által terjesztett betegségek közül – a Lyme-kór mellett – a kullancs-encephalitis  az egyik legsúlyosabb betegség, évente 40-70 esetet regisztrálnak Magyarországon, de a valós esetszám akár a sokszorosa is lehet. - Ennek az az oka, hogy a betegség második fázisa „mindössze” a betegek egyharmadánál alakul ki, emiatt számos fertőzéses eset felfedezetlen és regisztrálatlan marad- mondta el dr. Torzsa Péter PhD családorvos, a SOTE Családorvosi Tanszékének egyetemi docense.

A betegség felismerését nehezíti, hogy az első fázis általános tünetei, amelyek a fertőzött vöröshasú vagy közönséges kullancs csípését követő 7–14. napon jelentkeznek, ─ fejfájás, izomfájdalom, fáradtság, kisebb hőemelkedés ─ leginkább az egyszerű meghűlésére vagy influenzáéra hasonlítanak. A fertőzöttek egyharmadánál alakul ki a betegség agyhártyagyulladással, agyvelőgyulladással, agyvelő- és gerincvelő-gyulladással járó második fázisa is, amely általában a kullancscsípést követő negyedik héten kezdődik. Tünete a magas, 39 °C fölötti láz, tarkómerevség, aluszékonyság, koordinációs zavarok, heves fejfájás, sőt hányással, szédüléssel és eszméletvesztéssel is járhat.

A kullancsok mindenkit csípnek!

- A vírus súlyos esetekben a máj sejtjeit és a szívizmot is megtámadhatja. A tünetektől függően szükség lehet a beteg kórházi ápolására is. Ilyenkor – mivel nincs célzott terápia a betegség gyógyítására – súlyos fokú állapotromlás is bekövetkezhet – az arcideg, a tarkó, a vállöv és a végtagok bénulása is felléphet –, és a betegség legtöbbször csak maradványtünettel gyógyul – hívta fel a figyelmet Torzsa Péter. Az orvos szerint a Magyarországon jellemző vírustörzs csak az esetek csekély arányában, 1-2 százalékában okozhat halált. A betegség előfordulása az életkorral nő, és a férfiaknál magasabb a betegség előfordulási aránya.

Oltással a kullancscsípés ellen

Torzsa Péter szerint az esetek egyharmadában a kullancs-encephalitis súlyos lefolyású, és nem ritkán komoly maradványtünetekkel gyógyul, ezért a megelőzés különösen fontos szerepet kap. Gyermekek és felnőttek számára is létezik védőoltás. Hazánkbanjelenleg kétféle oltóanyag kapható, melyeknek első két adagját (1-3 hónap különbséggel) még a fertőzésveszély-mentes időszakban kell beadatni, ezért február környékén szokás elkezdeni a kezelést a családorvosoknál, illetve a dedikált oltóközpontokban. Az alapvédettség kialakításához három oltás szükséges, az utolsó adagot 9-10 hónap elteltével kell megkapni. A védettség emlékeztető oltásokkal tartható fenn, ilyet a harmadik oltást követően 3 év múlva kell először beadatni. A további emlékeztető oltások időpontjáról a kezelőorvos tájékoztat, hiszen ez oltóanyagtól és életkortól is függ.

A másik kullancskór: a Lyme

A kullancs által terjesztett másik hírhedt betegség a Lyme-kór, amelynek lappangási ideje változó. Legelső tünete a csípés körül megjelenő, általában ovális alakú bőrpír (Lyme-folt). A Lyme-kór ellen nem létezik védőoltás, megelőzése csak a kullancscsípés elkerülésével lehetséges. A kezelés általános módja antibiotikumok alkalmazása, melynek elmaradása életre szóló krónikus állapotot és változatos tüneteket – ízületi problémák, szív- és érrendszeri érintettség – eredményezhet, ezért mindenképp a csípés elkerülése a cél.

Tények és tévhitek a kullancsokkal kapcsolatban

  • Nem fákon él, és nem tud ugrani.
  • Nem riasztja el a cigarettafüst és az étel, ital szaga.
  • Hatástalan ellene a preventív céllal fogyasztott B6-vitamin.
  • Nem hat rá az alkohol és a fokhagyma sem.
  • Ha megcsíp, nem szabad bekenni sem olajjal, sem vazelinnel.
  • Nem szabad piszkálni, lehetőleg kullancscsipesszel kell eltávolítani
  • Nem szabad böködni gyufával, varrótűvel, szemöldökcsipesszel.
  • Nem csak az erdőben él, hanem parkokban, játszótereken, kertekben is előfordul.
  • Nem baj, ha beszakad a feje, ez néhány napon belül (általában) magától kilökődik.
  • Tilos összenyomni, ez növeli a fertőződés kockázatát.
  • A terhesség alatti kullancsencephalitis-fertőzés az anyára és a magzatra egyaránt veszélyes.
Kapcsolódó írások
Kérdezzen szakértőnktől
Kapcsolódó gyógynövények
Kapcsolódó betegségek