Nők a volán mögött

Legtöbb férfi ismerősömből mindig heves tiltakozást, parázs vitát vált ki, ha női gépkocsivezetőkről esik szó. Számtalan érvet sorakoztatnak fel a női vezetők ellen, én mégsem találom egyiket sem igazán meggyőzőnek. Mivel ez idáig egyetlen olyan megalapozott, tudományos tényeken nyugvó megállapítással sem találkoztam, amely azt támasztotta volna alá, hogy a férfiak jobb sofőrök, mint a nők, ezért magam próbálok ebben a "kényes" és sok nőt érintő kérdésben igazságot tenni.

Szerző: Potondi Eszter

2013.11.29

Ha tudományos szempontok alapján közelítjük meg a kérdést, rá kell döbbennünk, hogy a férfiak és a nők agyának anatómiai felépítése, működése nem mutat különbséget. A bal agyfélteke vezérli a test jobb oldalát, a jobb félteke pedig a test bal oldalát.

A bal agyfélteke irányítja az írott és beszélt nyelvet, a matematikai számításokat, míg a jobb félteke legfontosabb képessége a téri konstrukció és a mintaérzékelés.

Nos mivel mindkét nem agya azonos módon működik, talán más aspektusokat kellene számba vennünk ahhoz, hogy magyarázatot találjunk arra, vajon miért kevésbé ügyes sofőrök a nők, mint a férfiak.

Nők a volán mögött Köztudott, hogy a vezetésnél legfontosabb érzékszervünk a szemünk. A látás, a figyelem és az összpontosítás elengedhetetlen fontosságú, ha autót vezetünk. Lehet, hogy itt kell keresnünk a probléma okát? Előfordulhat, hogy a nők kevésbé tudják figyelmüket egy bizonyos dologra összpontosítani?

Néhány tudományos kutatás arra próbált rávilágítani, hogy a nők figyelme sokkal megosztottabb, mint a férfiaké - ez a feltételezés azonban nem igazolódott be. Talán azért sem, mivel a látás és a figyelem mind a férfiaknál, mind a nőknél azonos mechanizmusok alapján működik.

A látás során a tárgyak minőségének meghatározása, a mintafelismerés a legfőbb feladat. Az agy látással foglalkozó területe a látókéreg. Az észlelés folyamatában nem a teljes látókéreg vesz részt, hanem annak különböző területei, melyek eltérő észlelési funkciók végrehajtására specializálódtak.

Ahhoz, hogy tisztában legyünk azzal, hol vannak a tárgyak környezetünkben, először is el kell különítenünk a tárgyakat egymástól és a háttértől. Ezután az észlelőrendszerünk meghatározza a tárgy helyzetét a térben, tehát annak tőlünk való távolságát és mozgását.

A figyelem egy részét a téri viszonyok vezérlik: ez választ ki a figyelem számára egy helyet a sok közül, és teszi lehetővé a figyelem áthelyezését az egyik térbeli pontról a másikra. Ebben a folyamatban a fali lebeny bizonyos részei, és a kéreg alatti területek egy része vesz részt. A figyelem egy másik formáját a tárgyak egyéb tulajdonsága, pl. színe, formája vezérli. Az agy elülső részén elhelyezkedő képletek felelősek a működéséért. Egy tárgyat térbeli helye vagy egyéb más tulajdonságai alapján kiválaszthatunk figyelmünk számára, de ezt a kétfajta szelekciót az agy két különböző területe végzi. Tehát a látás és a figyelem minden embernél azonos módon működik.

Mivel "tudományos" megközelítésünk sem vezetett eredményre, most már sejthetjük, hogy a vezetés egyéni képesség, tehetség kérdése, nem az eltérő agyműködés eredménye.

Ennek ellenére érdemes olyan szempontokat számba vennünk még, melyek a nők gyengébb vezetési teljesítményét "magyarázzák" - természetesen férfi és női szemszögből is.

Sok férfi a nők szemére hányja, hogy nem foglalkoznak eleget autójukkal, a vásárlásnál is csak praktikussági megfontolások vezetik őket (pl. az autó színe, mérete).
A nőket kiszolgálja az autó, nem úgy, mint férfiakat, akik társként tekintenek legkedvesebb járművükre, és akiknek autójuk kapcsán olyan életérzések jutnak eszükbe, mint szabadság, függetlenség vagy státusszimbólum.
Az autóvezetésben még kevésbé rutinos hölgyek többsége - a negatív sztereotípiák miatt - görcsösebben, félve megy ki egyedül a forgalomba.
De vannak olyanok is, akiket éppen mellettük ülő partnerük "hasznos tanácsai" feszélyeznek.
(Sajnos sokszor találkozom olyan férfiakkal és nőkkel is, akik már-már sportot űznek abból, hogy partnerük vezetési szokásait éppen akkor kritizálják, mikor a másiknak leginkább figyelnie kéne.)
A férfiak szerint a nők képtelenek jól parkolni. Valóban sok nőnek okoz gondot a parkolás, főként a két kocsi közé való beállás, mert nem érzik autójuk szélességét, hosszúságát, és néhány próbálkozás után elveszítik türelmüket. Pedig ez is csak gyakorlás és kitartás kérdése lenne.
Mindezek ellenére a férfiaknak azért be kell látniuk, hogy a nők udvariasabb vezetők. Számos kutatás bizonyította, hogy a nők intuitívabbak és érzékenyebbek, mint a férfiak, és ez természetesen az élet minden területén, így a vezetésben is megmutatkozik.

Az utóbbi időben számos tanulmány foglalkozott a férfiak és a nők közötti különbségekkel. Ennek egyik oka a nemi szerepek utóbbi száz évben bekövetkezett eltolódása, másrészt az élettani, pszichológiai kutatások, felfedezések voltak.

Számos kutatás feltételezte, hogy a férfiak és a nők agya eltérő.

A férfiak és a nők közötti élettani különbségeket szexuális dimorfizmusnak nevezzük. Az egyik legfontosabb vizsgálódási téma napjainkban az, hogy kimutatható-e valamilyen szexuális dimorfizmus az agyban, amely felelős lehet a nők és a férfiak eltérő viselkedéséért.

A szakembereknek nem sikerült elegendő bizonyítékkal szolgálniuk erre a kérdésre. Ennek ellenére bizonyos, hogy a férfiak és a nők agya több szempontból is különbözik. Az, hogy ez a nemi hormonoknak, a hipotalamusznak vagy egyéb más agyi képletnek köszönhető-e, még kérdéses. Épp olyan kérdéses, mint az, hogy a férfiak jobban vezetnek, mint a nők.