Mellrák? Előzzük meg!
Megdöbbentő adat: minden, ma született tíz lánygyermek közül egy valószínűleg mellrákos lesz. Az emlőrák a harmadik leggyakrabban előforduló rákfajta. Rettegünk tőle: nem csupán az életünket, de a nőiességünket is féltjük. Pedig fontos tudnunk: a mellrák legyőzhető, különösen, ha minden elváltozást már a lehető legkorábbi szakaszában észlelünk!
A rák olyan rosszindulatú daganat, amelyet a sejtek megfékezhetetlen osztódása, ellenőrizhetetlen burjánzása okoz. A tumoros sejtek aztán a nyirokrendszer vagy a véráram útján a test többi részébe is átterjedhetnek, azaz áttéteket okozhatnak. Az emlőrák esetében ez a burjánzás az emlőből: a tejmirigyből, a tejvezetékből vagy a kötőszövetből indul.
Rizikófaktorok
- Mai tudásunk szerint nem létezik egyértelmű törvényszerűség arra, hogy kinél alakul ki mellrák - mondja dr. Lengyel László, a Debreceni Egyetem Egészség- és Orvostudományi Centruma Sugárterápia Tanszékének docense. - Ám a betegségre hajlamosító kockázati tényezőket már ismerjük. Ezek egy része genetikai: nem biztos, hogy egy rákos anyának a lánya is rákos lesz, de ennek sajnos nagy a kockázata. Másrészt a gyermektelen vagy a későn szülő nőknél szintén gyakoribb az emlőrák kialakulása. (Kimutatták például, hogy az apácák között is többször fordul elő!) Ugyanez érvényes azokra a nőkre, akik korán kezdenek menstruálni, illetve akiknél későn érkezik el a menopauza. Mindezt az magyarázza, hogy az emlő a menstruációval összefüggésben folyamatosan változik, alakul. A peteérésig felkészül a tejtermelésre, ám amikor nem jön létre a fogamzás, az emlőben egy %u201Eleépülési%u201D szakasz kezdődik. Ezeket a változásokat hormonális tényezők befolyásolják. A női nemi hormon, az ösztrogén erősíti a sejtek növekedését az emlő szövetében - elősegítve ezzel az esetleges daganatos sejtek növekedését is. Így tehát minél több ciklus van egy nő életében, annál nagyobb annak a valószínűsége, hogy mellrákja lehet. Ami a további, relatív tényezőket illeti: a mozgásszegény életmód, a zsíros táplálkozás, az alkoholfogyasztás és a dohányzás mind-mind rontja az esélyeinket.
Kezelés
Sokan úgy hiszik, hogy az emlőrák megállapítása egyenlő a halálos ítélettel. Pedig a kezelési lehetőségek ma már egyre eredményesebbek és egyre kíméletesebbek. Ha idejében felismerik, a rákfajták közül a mellrák az egyik legsikeresebben kezelhető a kezelési módszerek kombinálásával. Korai stádiumban a gyógyulás esélye 90 százalék körüli. Az onkológusok minden esetben testre szabott kezelést dolgoznak ki, hiszen nincs két egyforma ember, és nincs két egyforma betegség sem. Többnyire a műtéti beavatkozás az elsődleges. A sebész eltávolítja a rákos csomót, illetve az emlőszövet egy részét, rosszabb esetben az egész emlőt és a hónalji nyirokcsomókat. Emellett sugárterápiát is alkalmaznak, amikor az emlőt és a hozzá tartozó nyirokterületeket 5-6 hétig tartó, kis dózisú sugárzásnak vetik alá, hogy elpusztítsák a rákos sejteket. Ez az eljárás fáradtságot, bőrgyulladást okozhat, ami azonban később elmúlik. A kezelések harmadik típusát a gyógyszeres eljárás jelenti, amely lehet kemoterápia vagy hormonterápia. A kemoterápiás készítmények a daganatos sejteken kívül egyéb, gyorsan osztódó sejtet is elpusztíthatnak, ezzel magyarázható például a hajhullás, ami azonban a kezelés befejezése után megszűnik. A hormonterápia kíméletesebb, kevesebb mellékhatással jár, és a daganat kiújulásának veszélye öt év alkalmazás után rendszerint a minimálisra csökken. A legtöbb, erre a célra használt hormonkészítmény blokkolja az ösztrogénnek a rákos sejtekre kifejtett, növekedést elősegítő hatását. Ma már olyan új gyógyszerek is léteznek, amelyek a daganatsejtek fehérjeösszetételén alapulva gátolják a daganatos sejtek növekedését. Ezek a szerek hazánkban is hozzáférhetőek olyan betegek számára, akiknek a daganatából kimutathatóak a szóban forgó anyagok.
A rák ellen tehát többféle módon is fel lehet venni a harcot, ám ha valaki legyőzte a kórt, sajnos még nem nyugodhat meg véglegesen. A betegség akár több év tünetmentesség után is jelentkezhet újra. Ilyen esetben újabb kezelési lehetőségek állnak rendelkezésre.
Ami rajtunk múlik
Mi magunk is tehetünk az ellen, hogy a rák elhatalmasodjon a szervezetünkön. A szakemberek nem győzik hangsúlyozni, milyen nagy szerepe van a megelőzésnek, illetve a saját testünk ellenőrzésének. Fiatal korban az önvizsgálatra, később pedig az önvizsgálatra és a rendszeres mammográfiai szűrésre együttesen kell időnként egy kis időt és energiát szánnunk. - Ma Magyarországon a nőknek kevesebb mint a fele vesz részt a szűréseken - mutat rá dr. Lengyel László. - Ez az arány nagyon alacsony! Úgy gondolom, ez az egész társadalom felelőssége. Fel kell végre ismernünk a szűrések jelentőségét, és elhinnünk azt, hogy valóban életet menthet! Ami pedig az önvizsgálatot illeti, 18 és 25 éves kora között minden lánynak el kellene sajátítania ezt az egyszerű módszert. Ennek olyan egészségügyi szokássá kellene válnia, mint amilyen a fogmosás - csak ezt ritkábban (havonta egyszer) kell végezni.
Nagyon fontos, hogy 35 év felett a nők rendszeresen járjanak emlőbetegségben járatos szakemberhez! Ha valaki már emlőrákos volt az egyik mellére, akkor is rendszeresen vizsgálni kell a másik emlőjét is. 35 és 45 év között háromévenként, 45 és 65 év között kétévenként, ezt követően pedig évente célszerű részt venni az államilag támogatott mammográfiás szűrésen, amelyre ezt a korosztályt rendszeresen behívják. Természetesen ha valaki tudja magáról, hogy nála különböző rizikótényezők is szerepet játszanak, akkor járjon gyakrabban ellenőrzésre!
Hogyan vizsgáljuk a mellünket?
Az önvizsgálatra lehetőleg a menstruáció elmúlta utáni héten kerítsünk sort, hiszen ilyenkor puhábbak és kevésbé érzékenyek a mell szövetei. Hogy mit kell ilyenkor figyelni? Bármilyen formabeli vagy méretváltozás, behúzódás, csomóképződés, ráncosodás vagy váladékozás fenyegető jel lehet. Álljunk szembe egy nagyobb tükörrel, és leengedett, majd felemelt kartartás mellett vizsgáljuk meg mellünk alakját, kutassunk a bőrön lévő behúzódások után. Ezután %u201Ezongorázó%u201D ujjmozgással tapintsuk át az emlők állományát! Ehhez mindig feküdjünk le, hiszen így csak egy vékonyabb réteget kell áttapintanunk egyszerre. (Sajnos az orvosok több mint fele állva vizsgál - helytelenül!) Ne az ujjunk hegyét, hanem az ujjbegyeinket használjuk! Apró, körkörös mozdulatokkal, kívülről befelé haladva tapintsuk át mindkét mellünket, a hónaljunkat is! Azért fontos, hogy már fiatalon elsajátítsuk ezt a technikát, mert így idejekorán megismerkedünk a saját emlőnkkel - ha valóban elindul valamilyen elváltozás, daganat, behúzódás, fel fogjuk ismerni. Ha bármi gyanúsat észlelünk, forduljunk orvoshoz, de ne rémüljünk meg: a tünetek nagy részéről kiderül, hogy ártalmatlan.
Egy jól működő rendszer
Debrecenben 1980-tól 2002-ig sikerrel működött a tüdőszűréssel egybekötött klinikai emlővizsgálat. A tüdőszűrésen 25 éves kor felett behívás alapján megjelenő nők emlőjét az erre kiképzett asszisztensnők vizsgálták meg. Az érintett lakosság 85 százaléka részt vett a szűrésen, és az emlőrákos esetek 65 százalékára így derült fény. (Csak összehasonlításképpen: jelenleg az évente újonnan diagnosztizált 7000 emlőrákos megbetegedésnek csupán 10 százaléka derül ki a mammográfiai vizsgálat alapján...)
Kérdezzen szakértőnktől
Kapcsolódó gyógynövények
Kapcsolódó betegségek
