Hirdetés
Vitaminból is megárt a sok?

Vitaminból is megárt a sok?

Tisztában van vele, hogy bizonyos vitaminokat túl is adagolhat, és többet árt önmagának, mint használ? A legbiztosabb módszer a kiegyensúlyozott táplálkozás, de előfordulhat, hogy pótlásra van szükség.

Hirdetés
Hirdetés

A vitaminok nélkülözhetetlenek az egészséges szervezet számára. Ezek olyan szerves anyagok, amelyekre szükségünk van a csontjaink, az ízületeink, a fogaink, a bőrünk, a látásunk, az idegrendszerünk és a vérképző szerveink működéséhez. Elengedhetetlenek a sejtekben zajló anyagcsere-folyamatokhoz és közreműködnek azoknak a biokémiai történéseknek a szabályozásában, amelyek során a táplálék hasznosul a szervezetben, mondta el dr. Szentiványi Csilla, orvos-természetgyógyász.

A D- és K-vitamin kivételével szervezetünk nem tudja előállítani a vitaminokat, ezért ételeinkkel kell bevinnünk azokat. A vitaminokat két csoportra osztjuk: zsírban oldódó vitaminokra (A-, D-, E-, K-vitaminok), valamint vízben oldódó vitaminokra (B-, C-vitaminok, folsav, pantoténsav, niacin, biotin). A zsírban oldódó vitaminokat a szervezetünk elraktározza, tehát ezekből elegendő ritkábban fogyasztani, akár nagyobb mennyiséget. A vízben oldódó vitaminokat a szervezet nem raktározza, ezért érdemes minden nap enni belőlük.

A vitaminok forrásai a zöldségek és gyümölcsök, de található a gabonafélékben, a húsban, a halban és a tejben is. Ha valamelyik vitamin hiányzik a szervezetünkből, vagy a szükségesnél kevesebb van belőle, akkor károsodhatnak az élettani folyamatok, különböző panaszok jelentkezhetnek, hiánybetegségek alakulhatnak ki. A tünetek sokfélék lehetnek: egyebek  között bőrelváltozásokat, hajhullást, a fogak és a látás romlását, a csontok törékennyé válását, fáradékonyságot vagy idegességet is tapasztalhatunk.

Vitaminhiány okozta súlyos betegségek

Farkasvakság (hemeralopia): a látás funkcióinak beszűkülésével járó betegség. Lehet örökletes, de lehet oka az A-vitamin hiánya is. Bőr- és nyálkahártya-betegségek, fogászati problémák kísérik.

Skorbut: tengerészek betegségének is nevezik. Kezdeti tünetei a fáradtság, a rossz közérzet, az étvágytalanság és a fogyás. Később bőr- és csonttüneteket is okozhat. Ínyvérzés, ínygyulladás, foghullás, bőr alatti bevérzés, vérszegénység, elhúzódó sebgyógyulás, a porcok, inak, csontok elsorvadása is bekövetkezhet, súlyos esetben a beteg - szörnyű fájdalmak között - meg is halhat.

Vitaminból is megárt a sok?

Angolkór (rachitis): A D-vitamin hiánya miatt a csontokban zavart szenved a kalcium és a foszfor anyagcseréje, így elégtelenné válik a csontképzés, ennek súlyos következménye az angolkór. Az első tünetek 2-3 hónapos megmutatkozhatnak, a tarkótáj erős izzadása, nyugtalanság, sápadtság. A koponyacsontok felpuhulnak, a bordákon duzzanat tapintható, a mellkas alakja eltorzul, deformálódik a medence, elgörbülhetnek a lábak (dongaláb), petyhüdtté válhat az izomzat, vérszegénység és akár a szellemi fejlődés lelassulása is bekövetkezhet, megnő a fertőzésekre való hajlam. A betegség felnőttkorban jelentkező formáját oszteomaláciának, azaz csontlágyulásnak nevezzük. Mai orvosi kontroll mellett nem fordul elő.

Mennyi a sok?

Míg a vitaminhiány okozta betegségek jól körülírhatók, addig túladagolásukra nehezen derül fény. Zöldség, gyümölcs és más, vitaminban gazdag élelmiszer fogyasztásával vitamint túladagolni szinte lehetetlen. Ez esetleg a várandósokra nézve jelent némi problémát, nekik azt szokták javasolni, hetente 100-200 gramm májnál többet ne egyenek, mert a benne található A-vitamin fejlődési rendellenességet okozhat a magzatban. A túladagolás veszélye azoknál jöhet létre, akik extra mennyiségű vitaminkészítményt szednek. A vitamin-túladagolás okozta tünetek nem egyértelműek, igazolásukhoz mindenképpen vérvizsgálat szükséges. Az A-vitamin túladagolása fejfájást, szédülést, étvágycsökkenést, bőrkiütéseket okozhat. Nőknél a menstruációs ciklus válhat szabálytalanná. Magas dózisban májkárosodáshoz vezethet, növelheti a rákos megbetegedések kialakulásának kockázatát.

A B6-vitamin túlzásba vitt szedése idegsejt-károsodást okozhat, a C-vitamin túladagolása gyomorbántalmakhoz, vesekőképződéshez vezethet. A tízszeresen túladagolt C-vitamin hányást okozhat. A D-vitamin magas dózisban (jóval 8000 NE felett) a vér kalciumszintjét emeli meg, emiatt alakulhat ki izomgörcs, vesekő. Az E-vitamin: fokozott szedése hasi fájdalmakat okozhat, a rosszindulatú daganatok kialakulását elősegítheti, és csökkentheti más vitaminok felszívódását.

Ne szedje gyógyszer helyett!

A kutatások mai állása szerint ráadásul az extra magas (étrendkiegészítőkkel segített) vitaminbevitel nem hogy jót nem tesz az egészségnek, de fennáll a lehetősége annak is, hogy szerepet játszik a rosszindulatú tumorok kialakulásában. A vitaminok nem gyógyszerek, betegségek (pl. skrobut, angolkór) kialakulását előzhetik meg, de gyógyítani nem képesek. Kiegyensúlyozott táplálkozás mellett a szervezetünk az elfogyasztott ételekből elvileg hozzájut a szükséges mennyiségű vitaminhoz. Ám többnyire nagyon sok finomított szénhidrátot, tartósítószert, adalékanyagot viszünk be a szervezetünkbe, ellenben nem fogyasztunk elegendő zöldséget, gyümölcsöt, húst, halat és telítetlen zsírsavat, ezért Szentiványi doktornő szerint manapság a javasolt napi vitaminmennyiségeknél sokkal többet kellene pótolni.

Vannak olyan állapotok, amikor mindenképpen tablettákkal kell bevinni a megfelelő mennyiséget. Várandósság alatt javasolt a rutinszerű pótlás, a terhes kismamák folsav szedésével csökkenthetik a velőcsőzáródási-rendellenességek kialakulásának kockázatát. A D-vitamint csecsemőkortól kezdve egész életen át érdemes pótolni az őszi-téli hónapokban, hiánya időskorban csontritkuláshoz vezethet. A kor előrehaladtával a csökkenő éhségérzet miatt sokan nem táplálkoznak megfelelően, nekik szintén hasznos lehet a vitaminpótlás. Az egészségeseknek azonban mindenképpen a változatos, zöldségben, gyümölcsben gazdag étrend az ideális, hiszen a táplálékok sokkal több mindent tartalmaznak, mint pusztán vitamint: például olyan mikrotápanyagokat, amelyek segítik a felszívódást.

Legfontosabb vitaminjaink napi adagja

A-vitamin

800 µg

halak

B1-vitamin

1,2-1,3 mg

teljes kiőrlésű gabona

B2-vitamin

1,5-1,8 mg

tejtermékek

B6-vitamin

2-2,2 mg

tojássárgája

B9-vitamin

300 µg

sajt

B12

2 µg

máj

C-vitamin

600 mg

csipkebogyó

D-vitamin

800 NE (50-70 µg)

margarin

E-vitamin

12 mg

olívaolaj

H-vitamin (biotin)

1,9 mg

karfiol

Folsav

0,2 mg

főtt szárazbab

K-vitamin

65-80 µg

tej

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Pirula Trend