Hirdetés
Visszérgyulladás és mélyvénás trombózis

Visszérgyulladás és mélyvénás trombózis

A visszérbetegség pontos oka nem ismert, de tény, hogy az esetek többségében a genetikai hajlam jelentős szerepet játszik kialakulásában. A betegség kockázatát növelheti a túlsúly, az álló munka, és a terhesség is.

Hirdetés
Hirdetés

A visszerek, más szóval vénák az oxigénben szegény, széndioxidban gazdag elhasznált vért szállítják a szövetekből a szív felé. Az alsó végtagban egy, a bőr alatt elhelyezkedő felületes- és egy, az izmok között futó, mélyvénás rendszer található. A felületes és mélyvénás rendszert a létrafokhoz hasonlóan futó vénák kötik össze. A mélyvénás rendszer kiürülését az alsó végtag izmainak járás közben történő összehúzódása segíti elő. A működő izmok gyakorlatilag kipumpálják a vért a vénákból, az ép billentyűk működése pedig a szív felé irányulóvá teszi a véráramlást. Ha a visszerekben található billentyűk nem zárnak rendesen, akkor a vér pang a vénákban, áramlása lelassul, a visszerekben megnövekszik a vénás nyomás, mely a felületes vénák falát kitágítja, azok megnyúlnak, kanyargóssá válnak, a véráramlásuk jelentősen lelassul. Ezek a beteg vénaszakaszok a visszértágulatok, ilyenkor beszélünk visszérbetegségről.

A vénás oldalon kialakuló emelkedett vérnyomás azonban nem csak a bőralatti vénák kitágulásáért felelős, hanem megterheli a hajszálérhálózatot, és azon keresztül áttevődik a környező szövetekre is. Ez idézi elő a végtagok duzzanatát, a szövetekben felhalmozódó ödémát. Az ödéma mellett a betegnek egyéb panaszai is lehetnek, pl. nehézláb-érzés, kellemetlen feszülő fájdalom lábikragörcs. A panaszok tartós állás, álló munka esetén fokozódhatnak. A visszérbetegségnek különböző szövődményei lehetnek. Bizonyos esetekben a kitágult vénaszakaszokban a pangó vér megalvad, vérrög keletkezik a vénában, vagyis trombózis jön létre.

Tünetei: az érintett vénaszakasz fájdalmas, kemény kötegként tapintható a bőr alatt, a bőr rendszerint vörhenyes, gyulladt, a gyulladás a környezetre is kiterjed, a szövetek megduzzadnak, vizenyősek lesznek.


Otthoni ellátása:

  • A gyulladt fájdalmas érszakaszra kenjünk gyulladáscsökkentő visszérkrémet
  • Fáslizzuk be a beteg végtagot, a lábujjak tövétől a térdig, vagy combközépig, úgy hogy essen bele a beteg érszakasz is.
  • A fáslin keresztül naponta többször jegeljük 10-15 percig a beteg területet
  • A beteg ne lógassa a lábát fekvő helyzetben polcolja fel, ha ül tegye fel egy székre.

A felületes alsó végtagi trombózis esetében a betegnek nem szükséges feküdnie. A mozgás a fáslizott végtagban ugyanis javítja a vénás keringést, ezáltal gátolja, hogy a trombotizált vénaszakasz nagysága növekedjen.

A mélyvénás trombózis

Ha a vérrög az alsó végtag mélyén futó vénáiban alakul ki, akkor mélyvénás trombózisról  beszélünk, Az esetek felében a mélyvénás trombózis tünetmentes, nem jár további szövődményekkel A mélyvénás trombózisban azonban, a vérrög egy része vagy egésze leszakadhat, ami embóliát okozhat. Az embólus elsodródik a vérárammal, és az esetek többségében a tüdőverőerek valamelyikében zárja el a vérkeringést. A mélyvénás trombózis lehet teljesen tünetszegény, de jelentkezhet az alábbi tünetekkel is:

  • Az alsó végtagok területén kialakuló nyomásérzékenység, lábikragörcs
  • Érzéskiesés a lábakon, fáradságérzés, fájdalom a lábakban
  • A bőr kékes elszíneződése
  • Duzzanat, vizenyő kialakulása a panaszos végtagon
  • Hirtelen kidudorodó visszerek a bőr alatt
  • Láz vagy hőemelkedés

Amennyiben a mélyvénás trombózis gyanúja felmerül a betegnek feküdnie kell, nem kelhet fel, szigorúan be kell tartania az orvos utasításait.

Forrás: Dr. Kökény Zoltán

Hirdetés
Hirdetés
Kapcsolódó gyógynövények
Kapcsolódó betegségek
Hirdetés
Pirula Trend