Hirdetés
Születéstervezés sterilizációval - Kinek ajánlott?

Születéstervezés sterilizációval - Kinek ajánlott?

Cikkünk a művi meddővé tétel feltételeit és eljárásának menetét mutatja be.

Hirdetés
Hirdetés

Egy asszony a család anyagi lehetőségeihez képest váltotta ki az orvos által felírt fogamzásgátló tablettákat, így a nem kívánt terhességgel szembeni védekezése nagyon is esetleges volt. Terhességét úgy hordta ki, hogy - mint maga is megfogalmazta - "nem gondolt rá", vagyis nem akart a testében lévő növekvő életről tudomást venni.

Valószínűleg az ehhez hasonló tragédiák nem következnének be, ha a szegénységben élők, a negyedik-ötödik gyerekük felnevelését egészségügyi, anyagi vagy egyéb okból vállalni nem tudó, vagy nem akaró asszonyok tudnának arról a törvény adta családtervezési lehetőségről - a művi meddővé tételről -, amellyel például az egyesült államokbeli házaspárok egyharmada él. Elsősorban azoknál a pároknál elfogadott a népnyelven sterilizációnak nevezett műtéti beavatkozás, ahol a nő életkora meghaladta a negyvenedik életévét.

Születéstervezés sterilizációval - Kinek ajánlott?

Hogy hazánkban hányan tudnak a nem kívánt terhesség kikerülésének erről a módjáról, és hányan élnek vele, azt csak becsülni lehet. Dr. Ádám Zsolt, a Semmelweis Egyetem 1. Számú Szülészeti-Nőgyógyászati Klinikájának tanársegéde azt mondja: bár kevés szó esik erről a családtervezési lehetőségről, a kórházak nőgyógyászati osztályain és a szakklinikákon ma már nem ritkák az ilyen beavatkozások. Míg a férfiak sterilizációja szinte minden esetben véglegesnek tekinthető, s a megtermékenyítőképességet visszaállító műtét nehezen kivitelezhető, addig a nőknél a művi meddővé tétel - amely a petevezeték átjárhatóságát szünteti meg különféle műtéti módszerekkel - után (az esetek egy részében), többféle sebészeti beavatkozással "visszaállítható" a fogamzóképesség.

Azt, hogy kinél lehet elvégezni - a beteg számára ingyenesen, vagyis az Országos Egészségbiztosító Pénztár anyagi támogatásával - a beavatkozást, azt az 1997-es egészségügyi törvény szabályozza.

Eszerint, a nemző-, illetve a fogamzóképességet megakadályozó műtétnek a lehető legkisebb, ám a terhességet legbiztosabban megakadályozó sebészeti beavatkozásnak kell lennie. Akkor mindenképpen el kell végezni, ha a terhesség a nő egészségét, életét veszélyezteti. Ez a műtéti beavatkozás mind a férfinál, mind a nőnél elvégezhető, ám hazánkban ez utóbbi jóval gyakoribb.

A művi meddővé tétel iránti kérelmet a beavatkozás elvégzésére jogosult intézménynél kell benyújtani. Egészségügyi indok esetén, a kérelemhez csatolni kell a művi meddővé tételt indokoló betegséget kezelő intézmény szakvéleményét is.

2014. március 15-től a törvény azt is kimondja, hogy a családtervezési célból végzendő művi meddővé tételt csak olyan asszonyok kérhetik, akik már életet adtak három gyermeknek, vagy elmúltak negyvenévesek.

Napjainkban nőknél ezt a beavatkozást hastükrözés (laparoszkópia) útján végzik. (A laparoszkóp egy vékony fémcső, amit egy kis, 1-2 cm-es vágáson keresztül vezetnek a hasba. A csőben lévő apró optika segítségével úgy tekintik meg a hasi szerveket, mintha egy sajátos kis videokamera lenne. A csőben azonban kis fogó és vágó eszközök is futnak, ezekkel a "videokamera" látóterébe hozott mindkét oldali petevezetéket az orvos képes elzárni, így akadályozva meg a petesejt és a hímivarsejt "találkozását").

A műtét, amelynek lehetséges kockázatairól a beteget fel kell világosítani, bármely egészségügyi intézményben elvégezhető, amely a szülészeti-nőgyógyászati (férfiak esetében urológiai) ellátás nyújtására jogosult - mondja ki a törvény. A művi meddővé tétel iránti kérelem benyújtása és a műtét elvégzése között legalább 3 hónapnak kell eltelnie. Kivételt képez az az eset, ha például az időközben bekövetkező terhesség a nő életét, testi épségét, egészségét közvetlenül veszélyezteti, vagy ebből a terhességből nagy valószínűséggel egészséges gyermek nem születne.

A beavatkozás előtt, a műtétet végző egészségügyi szolgáltató orvosa a kérelmezőt - házasságban, illetve élettársi kapcsolatban élő, sterilizációját kérő nőt, s házastársat (élettársat) is - köteles tájékoztatni mind a lehetséges egyéb családtervezési és fogamzásgátlási lehetőségekről, s arról, hogy milyen kockázatokkal kell a sterilizáció során, s azt követően számolni, illetve milyenek a beavatkozás elvégzése esetén egy későbbi gyermekvállalás eshetőségei.

Dr. Ádám Zsolt azt mondja, hogy a manapság alkalmazott művi meddővé tételi eljárások többségénél nem, vagy csak ritkán lép fel komplikáció, műtéti szövődmény. Létezik olyan műtéti eljárás is, amikor az alkalmazott eszközök nem okoznak visszafordíthatatlan szövetkárosodást. Ennek ellenére nem mindenkinél, csupán az ilyen módszerrel meddővé tett nők háromnegyedénél lehet visszaállítani a fogamzóképességet.

A szakorvos fontosnak tartja megjegyezni, hogy a nők művi meddővé tétele nem minden esetben jelent tökéletes védelmet a teherbeeséssel szemben. Az ezen a műtéten átesett nőknek mintegy két százaléka újra megfogan - általában a beavatkozást követő tíz éven belül.

T. Puskás Ildikó

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Pirula Trend