Szemünk fénye
Úgy vigyázz rá, mint a szemed fényére! – mondjuk akkor, ha valami nagyon értékesre gondolunk. Érzékszerveink közül a látás segítségével jutunk a legtöbb információhoz. Tegyünk meg mindent, hogy megvédjük, minden helyzetben! Szakértőnk dr. Kerek Tünde szemész szakorvos, a Fővárosi Szent Imre Kórház adjunktusa.
Látószervünk mélyen a koponyaüregbe ágyazódva, a szemüregben helyezkedik el, amit belülről zsírréteg bélel a rázkódás és a súrlódás elleni védekezésül.
Kívülről a szemhéj védi a szemet: éles fény felvillanásakor, hangos zaj vagy hirtelen mozgás hatására becsukódik, vízhatlan és légmentes lezárást biztosítva a szemnek.
Az irritáló anyagok pedig könnyezést váltanak ki: annak a speciális folyadéknak a termelődését, ami kimossa a szembe kerülő idegentesteket, ráadásul még baktériumellenes anyagot is tartalmaz.
Látható, hogy a természet többszörösen is gondoskodott a szem védelméről. Olykor azonban nekünk magunknak is hozzá kell tennünk valamit ehhez a természetes fegyvertárhoz.
Ha sokat számítógépezünk
A probléma. Tévhit, hogy a képernyő bámulása rontja a szemet – nem rontja, hanem fárasztja! Ennek az egyik oka az lehet, hogy a nagyobb igénybevétel miatt hangsúlyosabbá válnak a már meglévő látáshibák, amelyekre egyébként nem is figyelnénk fel. A munkába állás előtt ezért érdemes orvoshoz menni, aki – ha szükséges – felírja a megfelelő szemüveget. A szem fáradásának másik oka az, hogy a monitor előtt ülve egyszerűen elfelejtünk pislogni, és a szemfelszín így nem jut elegendő nedvességhez. Általában percenként 22 alkalommal pislogunk, de olvasás közben mindössze tízszer. Tévét vagy monitort bámulva azonban csak ötször!
A teendők. Óránként álljunk fel, és pihentessük a szemünket – például úgy, hogy néhány percig csukva tartjuk. Szerezzünk be műkönnyet, amellyel időnként cseppenthetünk a szemünkbe. Fogyasszunk omega-3 zsírsavakban gazdag tápanyagokat: az omega-3 hozzájárul a könny olajosságának fenntartásához – így megfelelő filmréteg képződhet a szemfelszínen.
Ha száraz a szemünk
A probléma. A szemszárazság csaknem minden ötödik felnőtt embert érinti. A tünetek: szúró, égő érzés, fáradtság, a szem kivörösödése. A szakemberek komplex szembetegségnek tartják, amely az egész szemfelszín (a kötőhártya, a könnyfilm, a könnymirigy, a szemhéj, a szemhéjban lévő nyálka és a zsírmirigyek) összehangolt működésének zavara.
Az okok alapvetően kétfélék. Az egyik a nem megfelelő könny termelése. A könny „túl híg”, és gyakori könnyezés tapasztalható. Az okok másik csoportja a könny fokozott párolgása. Akik sokat ülnek tévé vagy monitor előtt, és „elfelejtenek” pislogni, azoknál a könnyfilm gyorsabban elpárolog. Nyáron ehhez még a légkondicionálók szárító hatása is társul.
A teendők. Szemész szakorvos pontos gyógyírt javasolhat a panaszainkra. A szemszárazság hatékonyan kezelhető a különböző minőségű szemcseppekkel (ezeket hívjuk műkönnynek).
Ha uszodába járunk
A probléma. Az uszodában a kórokozók ellen alkalmazott klór okozhat problémát.
A teendők. A legjobb, ha úszószemüveget viselünk, bár egy-két csepp víz valószínűleg ez alá is behatol. Kontaktlencsével inkább ne merüljünk a víz alá! Ha begyulladt a szemünk – azaz piros, duzzadt, fájdalmas és kevésbé jól látunk vele –, különösen, ha váladékozik is, forduljunk orvoshoz! Az ilyen fertőzés nagyon ritkán múlik el magától, és többnyire a vény nélkül kapható szemcseppektől sem várhatunk csodát. Az orvos által előírt antibiotikus kúra (esetleg gyulladáscsökkentő gyógyszerrel kiegészítve) valószínűleg gyógyulást hoz.
Ha napsütésben sétálunk
A probléma. Ami a napsugárzást illeti: az UV-sugarak a szemlencsét és a retinát is károsíthatják. A pigmentált szivárványhártyánk maga is védekezik azáltal, hogy erős fényben összeszűkül a pupillánk.
A teendők. Viseljünk napszemüveget, de nem mindegy, milyet! Ugyanis a lencse sötétítő hatása miatt a pupilla kitágul, nem védekezik. Ez nagyon káros lehet, ha a napszemüveg nem UV-szűrős. Minden esetben győződjünk meg arról, hogy a szemüveg rendelkezik ezzel a tulajdonsággal: ellenőrizzük az erről tanúskodó matricát, vásároljunk optikusnál, ragaszkodjunk már bevált márkákhoz!
Ha síelni megyünk
A probléma. A sítúra alatt kétszeresen is veszélyes a napsütés. Egyrészt, mivel magasabban vagyunk, kevesebb levegőréteg szűri meg a napfényt, így annak hatásai erősebbek. Másrészt a fehér hóról vakítóan verődik vissza a napfény, így azt dupla dózisban kapjuk.
A teendők. Ne síeljünk napszemüveg nélkül! Jó tudni, hogy vannak kifejezetten hegyi használatra alkalmas napszemüvegek, amelyeket sportboltokban szerezhetünk be.
Ha cukorbetegek vagyunk
A probléma. A cukorbetegség hosszú távú szövődményeit az erek, főleg a kiserek falának károsodása okozza. A kiserekben jelentkező szövődmények a szemet is érinthetik. A cukorbetegek többféle szembetegségre is hajlamosabbak egészséges társaiknál, például gyakrabban fordul elő náluk a zöld vagy a szürke hályog, illetve a kettős látás. A legsúlyosabb szemszövődmény pedig a diabéteszes retinopátia.
A teendők. Előzzük meg a szemszövődményeket! Ennek két kulcsmozzanata van: a cukorháztartás rendezése és a rendszeres szemészeti kontroll. Szemészeti szűrésre már akkor érdemes elmenni, amikor megszületik a cukorbetegség diagnózisa! Ha nincs panasz és megfelelő a vércukorszint, akkor elég évente ellátogatni a szemészetre. A szemfenék fájdalmatlan vizsgálatával már akkor kimutathatóak az elváltozások, amikor még nem jelentkeznek a panaszok.
Ha nincs problémánk
A teendők. Két-három évente akkor is keressük fel a szemész rendelőjét, ha nincsen panaszunk! Időnként hasonlítsuk össze a két szemünk látását! Azonos megvilágításnál nézzünk meg először egyik, majd a másik szemünkkel egy-egy tárgyat, házszámot vagy tapétamintát! Figyeljünk fel a két szemünk működése között észlelhető különbségekre!
Ha panaszunk van, vagy szokatlan tüneteket észlelünk, ne késlekedjünk szemészhez fordulni!