Hirdetés
Stroke: minden perc számít!

Stroke: minden perc számít!

Az agy vér-, oxigén- és tápanyagigénye óriási a tömegéhez képest. Ha vérellátási zavar következik be, és az néhány óránál hosszabb ideig tart, az agyszövet elpusztul. Már egy kis mennyiségű agyszövet elvesztése is nagyon súlyos következményekkel jár! Ezért is nagyon fontos, hogy tisztában legyünk azzal, mi a stroke, és ha a gyanúja felmerül, késlekedés nélkül cselekedjünk.

Hirdetés
Hirdetés

Versenyt kell futni az idővel... A legfontosabb tudnivalókat és teendőket dr. Káposzta Zoltán neurológus főorvos segítségével foglaltuk össze.

Az agy hirtelen kialakuló működési zavarát több ezer évvel ezelőtt is észlelték. Az első írásos emlék Hippokratésztól származik az időszámításunk előtti negyedik évszázadból. Az ókori görögök apoplexiának nevezték ezt a jelenséget, ami arra utal, hogy úgy tartották, a betegség valamilyen külső "ütés" hatására következik be. Elképzelésük szerint "a sötét epe a fejbe jut", felmelegednek az agyi erek, és ez okozza a katasztrófát.

A XVII. századi tudós, Johann Jakob Wepfer agyi keringési zavarban elhunytak agyában egyes esetekben vérömlenyt, más esetekben a szokásosnál lágyabb agyvelőrészeket talált.


Mit jelent a "stroke"?

A stroke angol szó, amely ütést, csapást jelent. Magyarul a szélütés kifejezés felel meg a legjobban, a népnyelvben a szintén találó gutaütés szó terjedt el. Bárhogyan is nevezzük, a stroke valóban ütésszerűen, hirtelen jelentkező tünetek összessége, amely az agy vérellátásában bekövetkező károsodás miatt alakul ki.

Ha a tünetek 24 óra után is fennállnak, stroke-nak, ha egy napon belül elmúlnak, TIA-nak nevezzük az agy heveny vérkeringési zavarát. A TIA a tranziens ischaemiás attak rövidítése, magyarul átmeneti vérellátási zavarnak nevezzük. A tünetek gyorsan alakulnak ki, rendszerint néhány percig vagy pár óráig tartanak. Mivel a tünetek átmenetiek, majd visszaáll a normál működés, a TIA-t sokan figyelmen kívül hagyják. Ez azonban rendkívül veszélyes, mert a kiváltó ok továbbra is fennáll, és igen nagy a valószínűsége, hogy 2-3 napon belül stroke alakul ki. Az ilyen beteget azonnal kórházba kell szállítani, és a diagnosztikus vizsgálatokat sürgősen el kell végezni. Ha megállapítható a TIA oka, megelőzhető a súlyosabb baj. A nyaki verőerek ultrahangvizsgálata ezek falszerkezetéről, átjárhatóságáról ad felvilágosítást. A transzkraniális - azaz a koponyacsonton keresztül végzett - ultrahangvizsgálat a még tünetet nem okozó vérrögök kimutatására is alkalmas, az agyat közvetlenül ellátó nagy artériák vizsgálatán túl. A szívultrahang a kardiogén, azaz a szív eredetű stroke igazolására alkalmas.

A stroke típusai

A stroke előfordulása sajnos meglehetősen gyakori. Magyarországon évente mintegy negyven-ötvenezer stroke történik. A stroke-ot elszenvedő betegek 12-18 százaléka 30 napon belül, 25-30 százaléka egy éven belül meghal. Megdöbbentő, hogy az 55 évesnél fiatalabbak stroke miatti halálozása hazánkban a nőket tekintve négyszer, a férfiakat tekintve hatszor magasabbak a nyugat-európai átlagnál!

A stroke-nak alapvetően két fajtáját különböztetjük meg: a vérhiányos és a vérzéses formát.

A vérhiányos stroke az összes stroke-os eset 4/5-ét teszi ki. Ezt a típust nevezzük agyi infarktusnak vagy agylágyulásnak. Ebben az esetben vérrög okozza a bajt, amely miatt a vér nem jut el a megfelelő agyi területekhez. A vérrög származhat az agyi verőér falán kialakuló károsodásból, de az is elképzelhető, hogy a test valamely más részén (például a szívben) alakul ki, s a vérárammal kerül az agyba. Ez az agyembólia.

A vérzéses stroke-ot agyvérzésnek is hívjuk. Ennek oka az agyat tápláló verőerek valamelyikének megrepedése, aminek következtében a kiömlő vér károsítja az agyállományt.

A stroke rizikófaktorai

Befolyásolható tényezők:

  • magas vérnyomás

  • dohányzás

  • alkoholizmus

  • cukorbetegség

  • emelkedett vérzsírszint

  • elhízás

  • mozgásszegény életmód


Nem befolyásolható tényezők:

  • idős kor

  • férfi nem

  • genetikailag determinált betegségek

Lehetséges rizikófaktorok:

  • bizonyos fogamzásgátló tabletták szedése

Következmények

A szélütés ugyan az agyban történik, de következményei az egész szervezetet érinthetik. Ha egy agyterület nem kap vért, akkor nem jut hozzá a működéséhez elengedhetetlenül szükséges oxigénhez és tápanyaghoz. Ez testünk bármely részénél probléma lenne, de az agyban található idegsejtek különösen érzékenyek erre. Már néhány perces hiány a pusztulásukat okozhata, és az agy érintett területének működése megszűnhet. Ez alapvető életfunkcióinkat éppúgy érintheti, mint érzelmi működésünket. Bekövetkezhet egyes testrészek bénulása, beszéd- vagy látászavarok, szédülés, a tájékozódási vagy az emlékezőképesség elvesztése is. Nagyon súlyos esetben a szélütés kómához, majd halálhoz is vezethet.

Nagyon fontos, hogy minél előbb felismerjük a tüneteket! Ezek arról is informálják az orvost, hogy az agy melyik területe sérülhetett. Valóban minden perc számít, hiszen idegsejtek millióinak pusztulásáról van szó. Ha az orvosi segítség időben érkezik, és a szükséges vizsgálatok alapján időben kiderül a katasztrófát kiváltó ok, akkor az megszüntethető, és a beteg akár maradéktalanul meg is gyógyulhat.


Ismerjük fel a stroke-ot!

Ha valaki rosszul lesz, és felmerül a stroke gyanúja, a tünetek meglétéről bárki könnyedén és gyorsan meggyőződhet az úgynevezett MBE-módszerrel. Figyelem! Ennek segítségével senkinél nem diagnosztizálhatjuk a stroke-ot, de felmerülhet annak gyanúja, így késedelem nélkül hívhatjuk a mentőket.

M: Mosolyogjon!

Kérjük meg az illetőt, hogy mosolyogjon! Ha a 7. agyideg (az arcizomzatot beidegző ideg) centrálisan sérül, az aszimmetrikus bénulást okoz, és a beteg csak az egyik oldalra tudja elhúzni a száját mosolygáskor. Ez stroke-ra utalhat, de természetesen más is okozhatja.

Arra is megkérhetjük, hogy öltse ki a nyelvét: stroke-os betegnél azt tapasztaljuk, hogy a nyelv nem előre mozdul, hanem eltér, elcsavarodik oldalra.

B: Beszéljen!

A stroke-os beteg beszédében egy egyszerű mondat szavai is elmosódhatnak, "galuskássá" válhatnak, más esetekben a beteg alig vagy egyáltalán nem képes beszélni. Esetenként a beszédértés is károsodik.

E: Emelje fel mindkét karját!

Bármelyik oldali végtag gyengesége vagy bénulása stroke jele lehet.

Kórházba, azonnal!

Ha a gyanús tünetek bármelyikét észleljük, azonnal hívjuk a 104-et! Az akut stroke-os beteget késlekedés nélkül kórházba, azon belül is stroke-betegek ellátására akkreditált neurológiai osztályra kell juttatni! A kezelés mindig egyénre szabott, hiszen más és más okok állhatnak a szélütés hátterében. Először ezt kell kideríteni. Ha a keringészavart a verőeret elzáró vérrög okozza, ennek a vénás rendszeren keresztül történő feloldását a tünetek kialakulásától számított 3 órán belül meg kell kezdeni. Ha az intézményben a verőeres rendszer katéterezésével történő vérrögoldás is végezhető, akkor a fenti terápiás időablak 6 óra lehet. Sajnos a betegek nagy része ezen az időn belül el sem jut a kórházba.

Az ideggyógyász szakorvos először rutin neurológiai vizsgálatot végez, hogy megállapítsa, vannak-e a központi idegrendszer működési zavarára utaló tünetek. Ezután koponya-CT következik, amely kimutathatja a szervi eltéréseket (például agyvérzést, bevérzett agydaganatot, vérhiányra utaló agyduzzanatot). A laborvizsgálatok arra adnak választ, hogy vajon a beteg esetében fennáll-e olyan laboreltérés, amely ellehetetleníti a vérrögoldó kezelést. A páciens vérnyomását, pulzusát is rendszeresen ellenőrizni kell, valamint EKG-vizsgálatot is tanácsos végezni.

Ha a beteg alkalmas a vérrögoldó kezelésre, akkor sor kerülhet a trombolízisre. Eközben folyamatos megfigyelés alatt kell tartani, hiszen a kezelés bizonyos kockázatokkal, például vérzéssel járhat.

Élet a stroke után

Először is fontos tudnunk, hogy azoknál, akik már elszenvedtek egy stroke-ot, az újbóli szélütés előfordulása tízszeres azokhoz képest, akik teljesen egészségesek! Ezért nagyon nagy hangsúlyt kell fektetni a megelőzésre! A második vagy harmadik stroke kialakulása jó eséllyel megelőzhető életmódváltással és gyógyszeres kezeléssel.

A stroke után nagyon fontos a rehabilitáció, amelynek már a kórházban el kell kezdődnie. Ez igazi csapatmunka: részt vesz benne a beteg háziorvosa, az ideggyógyász, szükség szerint az ápoló, a pszichológus, a gyógytornász - és természetesen az érintett és családja. A beteg közvetlen környezetére sokszor rendkívül nagy teher hárul, fizikai, lelki és egzisztenciális értelemben is. A sérült állapotától függően rengeteg időt és energiát kell arra szánniuk, hogy ápolják és gondozzák a beteget, miközben arra kell őt inspirálniuk, hogy napról napra fejlődjön. Természetesen a betegnek a legnehezebb: sokan depressziósok lesznek, hiszen tízből kilenc beteg élete teljes mértékben megváltozik. Megeshet, hogy újra kell tanulniuk járni vagy beszélni. Nagyon fontos azonban, hogy a beteg ne mondjon le sem a fizikai, sem a szellemi aktivitásról!

Van kibúvó?

Ahogy szakértőnk fogalmaz, senkinek sincs menlevele a stroke elől. Megtörtént Franklin Delano Roosevelttel, Winston Churchill-lel, Sharon Stone-nal vagy Jean-Paul Belmondóval is. Velünk is megtörténhet. De amit megtehetünk a megelőzés érdekében, azt tegyük meg: saját magunkért.

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Pirula Trend