Hirdetés
Nők bántalmazása

Nők bántalmazása

Ismét a nők bántalmazásától hangos az egész média. Sokunk számára elképzelhetetlen, hogy partnerünk kezet emeljen ránk, akár csak egy „ártatlan” pofon erejéig is. Szerencsés esetben csak a híradóból értesülünk ilyen történetekről, azonban a legtöbb eset nem is kerül napvilágra. Nézzük a tényeket, és a nyáron életbe lépett törvényi szabályozást.

Hirdetés
Hirdetés

Aki családjában rendszeresen volt áldozata az erőszaknak, az pontosan tudja, milyen érzés minden nap félelemben élni, rettegve hazatérni, mások előtt szégyenkezni, végignézni a szeretett személy terrorizálását vagy a fájdalmas ütések nyomát takargatni. Az ilyen esetek nagy része nem a nyilvánosság előtt zajlik, legtöbbször titokban marad, s az erőszak áldozatainak számára is csak következtetni lehet. A statisztikák ijesztő képe szerint ma Magyarországon minden ötödik nőt ver, s évente mintegy 70 nőt megöl a partnere.

Elszomorító adat továbbá, hogy az emberölések 39 százaléka családon belül történik, és a családon belüli erőszakos cselekmények 95 százalékában nők az áldozatok, sértettek. A családon belüli erőszak minden kultúrában, vallási és társadalmi osztályban jelen van, és a történelem során mindig szigorúan magánügynek tartották. A családon belüli erőszak, mint kriminológiai fogalom, az 1960-as évek felfedezése. A nők elleni erőszak ellen az Amerikai Egyesült Államok és Nyugat-Európa feminista-polgárjogi mozgalmai léptek fel elsőként.

Valóság

Az elmúlt években a társadalmi érdeklődés középpontjába kerültek azok a személy elleni bűncselekmények, amelyek az egymással szoros fizikai, érzelmi, anyagi, jogi kapcsolatban, egyfajta „együttélési kényszerben” élő személyek között, a magánszférában valósulnak meg. Az intézményes beavatkozás korlátozott lehetőségei, a bántalmazást elszenvedők fokozottan kiszolgáltatott helyzete megnehezíti az ilyen cselekményekkel szembeni fellépést.

Nők bántalmazása

Tévhit, hogy a nők is verik a férjüket, tény viszont, hogy a partnerkapcsolati testi erőszakkal kapcsolatos esetek 95%-ában a férfi az agresszív fél, és nőt bántalmaz. A fennmaradó 5%-ot a férfit bántalmazó nők, illetve leszbikus és homoszexuális partnerüket bántalmazó melegek alkotják.

Tévhit, hogy bántalmazás a lakosságnak csak egészen elenyésző hányadát érinti, ellenben tény, hogy minden ötödik nőt rendszeresen bántalmaz partnere. Ez jelenleg Magyarországon mintegy félmillió bántalmazott nőt, és ennél valamivel kevesebb bántalmazó férfit érint.

Tévhit, hogy a családi ügyekbe való rendőri beavatkozással könnyű visszaélni. Sok nő csak bosszúból vádolja partnerét, viszont tény, hogy a nyugati statisztikák szerint a családon belüli erőszak miatti téves letartóztatások aránya megközelítőleg kettő százalék: éppen annyi, mint a többi bűncselekmény esetében.

Mit tekintünk nők elleni erőszaknak?

A nők elleni erőszak az ENSZ meghatározása szerint:

„A nők elleni erőszak bármely olyan, a nőket nemük miatt érő erőszakos tett, mely testi, szexuális vagy lelki sérülést okoz vagy okozhat nőknek, beleértve az effajta tettekkel való fenyegetést, valamint a kényszerítést és a szabadságtól való önkényes megfosztást, történjen az a közéletben vagy a magánszférában.

Beleértendő, de nem korlátozandó a testi, szexuális és lelki erőszakra, melyet az áldozat a családon belül szenved el, ide értve a bántalmazást, a lánygyermekkel való szexuális visszaélést, [...] a házasságon belüli nemi erőszakot..”

A cikk a következő oldalon folytatódik

Melyek a megjelenési formái?

  • Szóbeli

A nő lekicsinylése, sértegetése, gúnyolódás, nevetségessé tevés (például a nő külseje, vallása vagy faji hovatartozása miatt), bántalmazással, veréssel való fenyegetés, gyerekek elvételével, öngyilkossággal való fenyegetés

  • Lelki

Alapvető érzelmi igények és szükségletek megtagadása, barátoktól, munkától, családtól, kedvenc foglalatosságoktól való elszigetelés vagy eltiltás, féltékenység, nő önbizalmának módszeres lerombolása, elzárkózás a problémák közös megbeszélésétől, nő állandó hibáztatása, értéktárgyainak összetörése, tárgyak összetörése/dobálása/csapkodása, fegyverrel való fenyegetőzés, félelmet keltő viselkedés (dühödt nézés, üvöltés), támadó faggatózás, életveszélyes/ijesztő autóvezetés, telefon és egyéb kommunikációs csatornák lezárása, telefonon való állandó ellenőrzés, nő zsebeinek/táskájának átkutatása

  • Testi

Lökdösés, pofozás, fojtogatás, haj húzása/kitépése, ököllel/eszközzel való ütés, rugdosás, harapás, rázás, égetés, fegyverrel (késsel, lőfegyverrel, nehéz tárgyakkal) való fenyegetés vagy bántás, alapvető testi igények és szükségletek megtagadása (éheztetés, szomjaztatás, alvásmegvonás), bezárás, kizárás, megkötözés és mozgásszabadság korlátozása

  • Szexuális

Nem kívánt szexuális tevékenységre való kényszerítés, nemi erőszak, szexszel való fájdalomokozás vagy megalázás, tárggyal való nemi erőszak, intim testrészeik bántalmazása, másokkal való közösülés/prostitúció kényszerítése, reproduktív jogok korlátozása: fogamzásgátlás akadályozása vagy kényszerítése, terhességre vagy abortuszra kényszerítés

  • Gazdasági

Anyagi függésben tartás, munkáról való lebeszélés vagy eltiltás, nő fizetésének elvétele, mindennapi kiadások megkérdőjelezése és fillérre való elszámoltatása, közös néven levő céggel (Bt., Kft.) való sakkban tartás/zsarolás

A hatályos magyar jogban mindeddig nem volt külön törvényi szabályozás az ilyen cselekményekre, a büntető anyagi jogi szabályozás a családon belüli erőszak körébe vonható egyes jogellenes cselekményeket szankcionálta.

A hatályos Btk. szövege:

212/A. § (1) Aki gyermekének szülője, továbbá az elkövetéskor vagy korábban vele közös háztartásban vagy egy lakásban élő hozzátartozója, volt házastársa, volt élettársa, gondnoka, gondnokoltja, gyámja vagy gyámoltja sérelmére rendszeresen

a) az emberi méltóságot súlyosan sértő, megalázó és erőszakos magatartást tanúsít,

b) a közös gazdálkodás körébe vagy közös vagyonba tartozó anyagi javakat von el és ezzel a sértettet súlyos nélkülözésnek tesz ki, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség[et követ el, és] miatt két évig terjedő szabadság-vesztéssel büntetendő.

(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott személy sérelmére rendszeresen követ el

a) a 164. § (2) bekezdése szerinti testi sértést vagy a 227. § (2) bekezdése szerinti becsületsértést, bűntett miatt három évig,

b) a 164. § (3) és (4) bekezdése szerinti testi sértést, a 194 . § (1) bekezdése szerinti személyi szabadság megsértését vagy kényszerítést, egy évtől öt évig

terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(3) Kapcsolati erőszak elkövetőjével szemben kitiltásnak is helye van.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmény csak magánindítványra büntethető.

A júliusban hatályba lépett új büntető törvénykönyv kapcsolati erőszak elnevezéssel tartalmazza a családon belüli erőszak tényállását, magába foglalva néhány, jellemzően családon belül elkövetett bűncselekményi formát.

Nők bántalmazása

A jogalkotó szándékosan nem a családon belüli erőszak kifejezést adja a tényállásnak, mivel nem kíván negatív cselekményeket kapcsolni a család fogalmához.

A sértetti kör tágabb a hozzátartozói kategóriánál, kiegészül a volt házastárs, volt élettárs, gondnok, gondnokolt, gyám és gyámolt személyével. Az elkövető és az áldozat együttélése továbbra is feltétele a bűncselekmény létrejöttének, azonban nem szükséges, hogy az elkövetéskor egy háztartásban éljenek, hanem elegendő az is, ha korábban együtt éltek.

Lényeges, hogy a bántalmazás rendszeres legyen, és hogy azonos sértett sérelmére történjen. A tényállás alapját képező bűncselekmények közül néhány (könnyű testi sértés, tettleges becsületsértés) ugyan alapesetben magánindítványra büntetendő, a kapcsolati erőszak esetében azonban magánindítvány nélkül is elindulhat az eljárás.

Amikor a tényállásban szereplő, különböző bűncselekményeket ugyanazon sértett ellen követik el, akkor is a kapcsolati erőszak bűncselekménye fog megvalósulni. A tényállás létrejöttéhez a fenti feltételeken túl az egyes konkrét bűncselekmények elkövetése szükséges, így a testi sértés, becsületsértés, személyi szabadság megsértése és kényszerítés esetén fog bíróság elé kerülni az elkövető kapcsolati erőszak miatt. A tervezet indoklása kitér továbbá arra, hogy a szexuális bűncselekmények azért nem kerültek bevonásra az új tényállás elkövetési magatartásai közé, mert a hozzátartozó sérelmére elkövetett szexuális kényszerítést és szexuális erőszakot a törvény máshol már szabályozza, és súlyosabb büntetést társít hozzá.

A családon belüli erőszak visszaszorítása közismerten összetett, hosszadalmas folyamat, amely az áldozat jogtudatosságának erősítésétől a nemzetközi összefogásig terjed, s felölel minden összefogást, fórumot, kezdeményezést és jogalkotási lépcsőt, amely a családi kapcsolatok intim szférájában zajló erőszakos lelki, fizikai bántalmazások felszámolását tűzi zászlajára.

Felhasznált forrás: www.jogiforum.hu

Ajánlott oldal: www.nane.hu

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Pirula Trend