Hirdetés
Napozás - Mit üzen a bőrünk?

Napozás - Mit üzen a bőrünk?

Ma már (remélhetőleg) mindenki tisztában van azzal, miért veszélyes, ha leégünk. A bőrünk azonban más jelekkel is üzen. Vajon tisztában vagyunk-e azzal, melyik folt mit jelent, és hogyan kezelhető? Dr. Torma Katalin bőrgyógyászhoz fordultunk kérdéseinkkel.

Hirdetés
Hirdetés

A bőr színéért elsősorban a melanociták, azaz olyan speciális sejtek felelősek, amelyek a felső rétegben, a hámsejtek között helyezkednek el. Ezek termelik a melanin nevű festékanyagot. A fehér bőrű emberek kevés, a kicsit sötétebb bőrűek mérsékelt mennyiségű, a kreol bőrűek pedig sok melanint termelnek.

Ha a bőrt napsugárzás éri, a melanociták fokozott festékanyag-termelésbe kezdenek. A színezőanyag a környező sejtekbe is eljut, és megvédi azok sejtmagját a károsodástól. Ez eredményezi a barnulást is. Egyes emberekben azonban bizonyos melanociták a többinél is nagyobb mennyiségű festékanyagot termelnek.

Szeplő

A szeplők olyan helyi melanin-lerakódások, amelyek a fénynek leginkább kitett területeken – az arcon, a vállakon, a háton – jelennek meg. Kis foltok ezek, amelyek többnyire 1–5 milliméteresek, színük pedig a világostól a sötétbarnáig terjedhet. Elsősorban a világos bőrű embereknél fordul elő.
A háton leginkább leégés után vehetőek észre. Idővel enyhén elhalványulnak, de jelzik, hogy viselőjük rövid idő alatt sok napfényt kapott, vagyis leégett. Ám az arcon anélkül is előjöhetnek, hogy igazán megkapna bennünket a nap: elsősorban a világos bőrű, kék szemű egyéneknél fordul elő gyermekkorban.

Van, aki csak néhány tucat szeplővel rendelkezik, míg más akár több százzal is büszkélkedhet. Egyesek zavarónak, mások pedig szexepilesnek tartják a kis pettyeket.
Azt, hogy van-e hajlamunk a szeplősödésre, többnyire örököljük. Napfény hatására azonban ezek a kis foltok sötétebbé válhatnak és a számuk is nőhet. Ezért, ha szeplős a bőrünk, nyáron, ha napon tartózkodunk, használjunk megfelelő fényvédő krémet, vagy takarjuk el a bőrünket kendővel, kalappal.
Ha szeretnénk eltüntetni a szeplőket, kipróbálhatjuk a halványító krémeket vagy a lézeres kezelést. Szakértőnk tapasztalata szerint ezek a módszerek nem igazán hozzák meg a várt eredményt. Ideig-óráig eltüntethetik ugyan a szépségpöttyöket, ám idővel azok visszatérnek. Jó tudni, hogy a szeplőket a szoláriumozás is előhozza!

Lentigo

A lentigo vagy tintafolt olyan apró, sötétbarna folt, amely ránézésre átmenet a szeplő és az anyajegy között. Míg a szeplő csoportosan fordul elő főleg az arcon, a vállon és a háton, addig a lentigo elszórtan, önmagában található meg a test bármely területén. Nincs vele különösebb teendőnk, de ne irritáljuk! Egyes halványító krémek a savas hámlasztás elvén hatnak: ezek nem feltétlenül tesznek jót a festéksejtekből álló bőrelváltozásnak.

Anyajegy

Az anyajegyek tulajdonképpen jóindulatú bőrdaganatok. Olyan sejtszaporulatok, amelyek egy darabig növekszenek, majd megállnak a terjeszkedésben. Sok variációjuk létezik, lehetnek a fehértől a feketéig bármilyen színűek, akár vörösek is, kiemelkedőek vagy laposak, kicsik vagy nagyobbak. Többnyire szimmetrikusak, egyenletes színűek, szabályos szélűek. Vannak olyan anyajegyek, amelyeket már a születésünkkor is magunkon viselünk, míg mások később alakulnak ki. Ha számuk idővel lassan gyarapodik, az nem kóros.

Napozás - Mit üzen a bőrünk?

Ha egy anyajegyet gyanúsnak találunk, vizsgáltassuk meg bőrgyógyásszal! Az orvos dermatoszkóppal, megfelelő fényben, tízszeres nagyításban tekinti meg az anyajegyet, amelynek így a szerkezete is jobban megismerhető. Olykor a bőrgyógyász javaslatára az anyajegyet el kell távolítani. Fontos, hogy ez sebészi úton és ne lézeres műtét során történjen! A lézer ugyanis elpárologtatja az eltávolítandó szövetet, így azt nem lehet szövettani vizsgálatra küldeni!

Nyáron nincs különösebb teendőnk az anyajegyekkel, ezeket nem kell jobban óvni a napfénytől, mint más bőrfelületet. Jó, ha tudjuk, hogy a melanóma (rosszindulatú bőrdaganat) éppúgy kiindulhat anyajegyből, mint a látszólag ép bőrterületen lévő melanocitából. Ezért nagyon fontos, hogy mindenhol egyenletesen kenjük be magunkat fényvédővel, és ne csak az anyajegyeinket.

Gyanús anyajegyek

Tekintsük át rendszeresen az anyajegyeinket, és forduljunk bőrgyógyászhoz, ha az alábbi jelek bármelyikét tapasztaljuk:

  • Új anyajegy keletkezett, amely teljesen eltér a többitől.
  • Már meglévő anyajegyen változást érzékelünk az alak, a szélek vagy a szín tekintetében, illetve hirtelen növekedés jelentkezik.
  • Az anyajegyben csomósodást, viszketést, fájdalmat érzünk.
  • Az anyajegy váladékozik vagy vérzik.

Melazma

A melazma – amelyet kloazmának is nevezünk – olyan pigmentációs zavar, amely többnyire szimmetrikus foltokban jelentkezik, főleg a homlokon, az orcán, a felső ajkon és az állon. Szabálytalan alakú, a környező bőrfelületnél sötétebb foltok, amelyek napfény hatására válnak hangsúlyossá. Elsősorban várandós vagy fogamzásgátlót szedő nőknél fordul elő, és sajnos a szülés vagy a gyógyszer elhagyása után sem múlik el. Télen elhalványul ugyan, ám nyáron újra hangsúlyossá válik.
A legjobb védekezés a megelőzés. Várandósság idején vagy fogamzásgátló szedése mellett válasszunk magas faktorszámú fényvédőt.

A melazma veszélytelen, de sokan szépséghibának tartják ezeket a foltokat. Idősebb korban, a menopauza után többnyire maguktól is csaknem elmúlnak, de bizonyos kozmetikai eljárásokkal segíthetjük halványulásukat vagy akár az eltűnésüket is. Erre a célra kifejlesztett készítmények kitartó, 4–6 hónapig való alkalmazásával szépen elhalványíthatjuk a foltokat. Ugyanezt mélyhámlasztásos vagy lézeres eljárással is elérhetjük, ám tudnunk kell, hogy az első tavaszi napsugár előhívja a foltokat, ha nem használunk fényvédő krémet.

Májfolt

Májfoltnak azokat a lapos, barna foltokat nevezzük, amelyek tulajdonképpen olyan hámmegvastagodások, amelyekben felszaporodik a melanin. Negyven év feletti egyéneknél alakul ki a napnak kitett testrészeken, elsősorban az alkaron és arcon.

Napozás - Mit üzen a bőrünk?

Folyékony nitrogénes fagyasztással, lézeres kezelésekkel eltüntethető, illetve halványítható.

Tejeskávéfolt

A köznyelvben tévesen gyakran ezt hívjuk májfoltnak. A tejeskávéfolt veleszületett pigmentációs rendellenesség, amely többnyire már gyermekkorban megjelenik. Mérete fél centimétertől több centiméterig is terjedhet. Általában teljesen ártalmatlan. Ám ha a foltok száma hatnál több, akkor egy több szervrendszert érintő betegségre, a Recklinghausen-kórra, illetve neurofibromatózisra utalhatnak. Ártalmatlan bőrjelenség, amelyen lézeres kezelések halványíthatnak.

Fontos!

Mielőtt barna foltjainkat halványítani kezdenénk, feltétlenül kérjük ki bőrgyógyász szakorvos véleményét! Ugyanis az elváltozások hasonlíthatnak egymásra, és könnyen lehet, hogy tévedésből egy anyajegyet kezdünk el kell kezelni, ami a későbbiekben az irritáció hatására akár el is rákosodhat.

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Pirula Trend