Napcsókolta bőr

A bőrünk nem csupán a leégéssel vagy a barnulással reagál a napsütésre. A fény hatására különféle foltok is megjelenhetnek vagy megerősödhetnek a bőrünkön: ezek elhelyezkedése és kinézete éppen olyan egyedi, mint az ujjlenyomatunk. Mit kell tudnunk a leggyakoribb „szépségpöttyökről”?

Ha a bőrt napsugárzás éri, fokozódik a bőrben a festékanyag-termelés, amely megvédi a sejtek magját a károsodástól. Ez eredményezi a barnulást is. Egyes embereknél azonban különösen nagy mennyiségű festékanyag termelődik, amire a bőr foltjai utalnak.

Szeplő

A szeplők olyan helyi festékanyag-lerakódások, amelyek a fénynek leginkább kitett területeken – az arcon, a vállakon, a háton – jelennek meg. Kis foltok ezek, amelyek többnyire 1-5 milliméteresek, színük pedig a világostól a sötétbarnáig terjedhet. Elsősorban a világos bőrű embereknél fordul elő.

A háton leginkább leégés után vehetőek észre. Idővel enyhén elhalványulnak, de jelzik, hogy viselőjük rövid idő alatt sok napfényt kapott, vagyis leégett. Ám az arcon anélkül is előjöhetnek, hogy igazán megkapna bennünket a nap: elsősorban a világos bőrű, kék szemű egyéneknél fordul elő gyermekkorban.

Van, aki csak néhány tucat szeplővel rendelkezik, míg más akár több százzal is büszkélkedhet. Egyesek zavarónak, mások pedig szexepilesnek tartják a kis pettyeket.

Azt, hogy van-e hajlamunk a szeplősödésre, többnyire örököljük. Napfény hatására azonban ezek a kis foltok sötétebbé válhatnak és a számuk is nőhet. Ezért, ha szeplős a bőrünk, nyáron, ha napon tartózkodunk, használjunk megfelelő fényvédő krémet, vagy takarjuk el a bőrünket kendővel, kalappal.

Napcsókolta bőr

Ha szeretnénk eltüntetni a szeplőket, kipróbálhatjuk a halványító krémeket vagy a lézeres kezelést, ám a tapasztalatok szerint a szeplők idővel visszatérnek. Jó tudni, hogy a szeplőket a szoláriumozás is előhozza!

Anyajegy

Az anyajegyek tulajdonképpen jóindulatú bőrdaganatok. Olyan sejtszaporulatok, amelyek egy darabig növekszenek, majd megállnak a terjeszkedésben. Sok variációjuk létezik, lehetnek a fehértől a feketéig bármilyen színűek, akár vörösek is, kiemelkedőek vagy laposak, kicsik vagy nagyobbak. Többnyire szimmetrikusak, egyenletes színűek, szabályos szélűek. Vannak olyan anyajegyek, amelyeket már a születésünkkor is magunkon viselünk, míg mások később alakulnak ki. Ha számuk idővel lassan gyarapodik, az nem kóros.

Ha egy anyajegyet gyanúsnak találunk, vizsgáltassuk meg bőrgyógyásszal! Az orvos dermatoszkóppal, megfelelő fényben, tízszeres nagyításban tekinti meg az anyajegyet, amelynek így a szerkezete is jobban megismerhető. Olykor a bőrgyógyász javaslatára az anyajegyet el kell távolítani. Fontos, hogy ez sebészi úton és ne lézeres műtét során történjen! A lézer ugyanis elpárologtatja az eltávolítandó szövetet, így azt nem lehet szövettani vizsgálatra küldeni!

Nyáron nincs különösebb teendőnk az anyajegyekkel, ezeket nem kell jobban óvni a napfénytől, mint más bőrfelületet. Jó, ha tudjuk, hogy a melanóma (rosszindulatú bőrdaganat) éppúgy kiindulhat anyajegyből, mint a látszólag ép bőrterületen lévő festékanyag-termelő sejtből. Ezért nagyon fontos, hogy mindenhol egyenletesen kenjük be magunkat fényvédővel, és ne csak az anyajegyeinket.

Májfolt

Májfoltnak azokat a lapos, barna foltokat nevezzük, amelyek tulajdonképpen hámmegvastagodások: ezekben felszaporodik a melanin. Negyven év felett alakul ki a napnak kitett testrészeken, elsősorban az alkaron és az arcon.

Folyékony nitrogénes fagyasztással, lézeres kezelésekkel eltüntethető, illetve halványítható.

Tejeskávéfolt

A köznyelvben tévesen gyakran ezt hívjuk májfoltnak. A tejeskávéfolt veleszületett pigmentációs rendellenesség, amely többnyire már gyermekkorban megjelenik. Mérete fél centimétertől több centiméterig is terjedhet. Általában teljesen ártalmatlan bőrjelenség, amelyen lézeres kezelések halványíthatnak. Figyelem! Ha a foltok száma hatnál több, akkor egy több szervrendszert érintő betegségre, a Recklinghausen-kórra, illetve neurofibromatózisra utalhatnak.

Kapcsolódó írások