Hirdetés
Mozgáskorlátozottaknak segítettek

Mozgáskorlátozottaknak segítettek

A Lilly dolgozói egy napra „erdőmentőnek” álltak, hogy önkéntes munkájukkal a mozgáskorlátozottak számára is bejárhatóvá tegyék a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Ócsai Tájvédelmi Körzetében lévő Selyem-réti erdei tanösvényt!

Hirdetés
Hirdetés

 

 

 

A több mint 140 éves tradícióval rendelkező Lilly gyógyszergyártó vállalat magyarországi munkatársai ebben az évben, október 11-én, ismét egy nemes cél érdekében fogtak össze: a Jószolgálati Napon saját kétkezi munkájukkal újítottak fel, és tettek akár a mozgásukban korlátozott gyermekek és felnőttek számára is az év minden napján látogathatóvá egy erdei tanösvényt. A projektben az Erdőmentők Alapítvány állt a cég dolgozóinak segítségére.

 

Sajnos jelen pillanatban az ország területén alig akad olyan kirándulóhely, amely a mozgássérülteknek is lehetőséget nyújtana a természetben való kirándulásra, kikapcsolódásra. Szerencsére a Lilly gyógyszergyár magyarországi dolgozói segítségével ez a szám tovább bővült. A Lilly Hungária munkatársai ugyanis idén már 8. alkalommal nyújtottak segítő kezet olyan gyerekeknek és felnőtteknek, akiknek a lehetőségei nem teszik lehetővé, hogy a mozgásukban nem korlátozott emberekhez hasonlóan bárhová, bármikor, akadályok nélkül eljussanak, kikapcsolódhassanak. Mozgáskorlátozottaknak segítettek

 

Az úgynevezett „Lilly Jószolgálati Nap” a vállalat nemzetközi kezdeményezése, amelynek keretében minden év őszén a világ közel 70 országában, mintegy 25 ezer Lilly munkatárs dolgozik önkéntesen egy egész napot különböző karitatív célok szolgálatában. A magyarországi projektjük ebben az évben a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósághoz tartozó, az Ócsai láperdő területén fekvő Selyem-réti erdei tanösvény egy szakaszának felújítása és részleges akadálymentesítése volt, murvaszórással, talajkiegyenlítéssel, speciális, akadálymentes padok, ülőkék elhelyezésével, illetve a már meglévő pihenőpadok, asztalok renoválásával.

 

“Egészségügyi szakemberekként tudjuk jól, hogy a természet közelsége számos testi és lelki betegség kezelésében az egyik legjobb kiegészítő terápia. A betegségek megelőzésének, és persze a kikapcsolódásnak pedig egyik legkézenfekvőbb forrása a túrázás, a kirándulás. Bízunk benne, munkánkkal hozzájárultunk ahhoz, hogy még több kiránduló, sőt a kerekesszékkel közlekedők számára is elérhetőbbé és élvezhetőbbé váljon a megújult tanösvény.” – nyilatkozta Fehér Mihály a Lilly Hungária Kft ügyvezető igazgatója.

 

A projekt lebonyolításában és a szakszerű kivitelezésben az Erdőmentők Alapítvány valamint a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság dolgozói és önkéntesei voltak a vállalat segítségére.

 

Lilly társadalmi felelősségvállalásának filozófiája

A Lillynél már évek óta a vállalati kultúra része a felelősségvállalás a környezetükben élő közösségek iránt. A vállalat hitvallása, hogy egy felelősen gondolkodó gyógyszergyártónak a hatékony terápiás lehetőségek fejlesztésén túl arra is figyelnie kell, hogy „jó polgárként” számos közhasznú tevékenység kezdeményezője és támogatója legyen. A Lilly küldetése, hogy az emberek hosszabb, egészségesebb és aktívabb életet élhessenek, amit nem csak a legmodernebb innovatív gyógyszeripari technológiák, betegségmegelőzés és kezelés segítségével próbál elérni, hanem az egészségtudatosság jegyében végzett felvilágosító programok, népegészségügyi kezdeményezések mellett a dolgozók önkéntes munkájával is!

 

Az Erdőmentők Alapítványról

Az Erdőmentők Alapítvány egy közérdekű feladatokat megvalósító, non-profit, civil szervezet, melynek elsődleges célja az erdei élő környezet helyreállítása, és az arról való hosszú távú gondoskodás. A szervezet mintegy 800 önkéntessel dolgozik, országosan 8 regionális központba szerveződve.

 

Céljaikat számos eszköz révén valósítják meg, melyek közé a következők tartoznak: - Erdőültetés, erdőápolás, erdőtakarítás, illetve egyéb erdőművelési munkákba való bekapcsolódás; - Vadvédelmi feladatok ellátása; - A lakosság, illetve különösen érzékeny csoportok (mint állami gondozott és hátrányos helyzetű gyermekek, pszichiátriai betegek) bevonása az erdők gondviselésébe; - Vadvilágvédelmi járőrszolgálat fenntartása, az állandó megfigyelésért; - Vadvilágvédelmi laboratórium üzemeltetése, mely feladata a termőhelyi viszonyok becslése, tevékenységünk monitorozása, valamint a környezeti károk feltárása esetén a gyors reagálás segítése vizsgálati adatokkal, a környezeti károk indikálására; - Rendszeres ismeretterjesztő előadások szervezése különböző korcsoportok számára (nagy hangsúllyal az óvodásokra); - Tudományos kutatások végrehajtása, melyek segítik az élőhelyek fejlesztését; - Önkéntes szakembergárda képzése, akik képesek a különféle munkafolyamatokban koordinál-ni az előképzettséggel nem rendelkező önkénteseket. - Erdei Kereső- és Mentőszolgálat üzemeltetése.

 

Az ócsai láperdő (Selyem-réti tanösvény)

Az Ócsa környéki lápmedencéket az Ős-Duna hozta létre sok ezer évvel ezelőtt. Az egykori Duna-meder kavicstakarója képezi az altalajt, melyen a vízi szervezetek és élőlények maradványaiból vizet alig áteresztő málladék jött létre, szigetelve a mélyedéseket. A Gödöllői-dombvidék és a Duna-Tisza közi hátság talajvize a föld alatt 10-15 m mélyen, délnyugati irányba lassan a Duna-meder felé szivárog. Ahol a hátság dombjai véget érnek és találkoznak a Duna sík árterével, Ócsa alatt ez a talajvíz a felszín közelébe, néhol egyenesen a felszínre jut. Így a szigetelt mélyedésekben, a vízborítottság szinte mindig állandó. Ilyen helyeken alakultak ki a lápok, vagy ha a vizesedés egész régiót érintett, a lápvidékek. A tőzegen speciális igényű növények - "lápi ritkaságok" - telepedtek meg. A láp nehezen átmelegedő, vizes, hideg talaján ezek túlélték a jégkort követő felmelegedést, vagyis a lápi növényfajok egy része hazánkban jégkori maradványnövény. A jégkorszakot követő idők képe, a változatos növényzethez és mikroklímához kötődő állatvilág is megmaradt, mely fajban és egyedszámban is igen gazdag. Különösen az Alföld lecsapolt mocsárvilágával eltűnő halfajok, kétéltűek, hüllők, rovarok, madarak nagy fajszáma jellemző. A talajban élő ízeltlábúak egy négyzetméterre eső példányszáma az országban itt a legmagasabb.

Hirdetés
Hirdetés
Kapcsolódó írások
Hirdetés
Hirdetés
Pirula Trend