Hirdetés
Mit egyen az, aki daganatos?

Mit egyen az, aki daganatos?

A táplálkozás önmagában nem határozza meg az egészségi állapotunkat, de nagyon fontos tényező. Ahogyan a daganatok kialakulásában átlagosan 30-40 százalékban játszhat szerepet az, hogy mit eszünk, úgy a rákkal való harcban is nagyjából ennyi a része. Hogy mit jelent ez a gyakorlatban, arról Gyurcsáné Kondrát Ilona dietetikussal beszélgettünk.

Hirdetés
Hirdetés

A daganatok kialakulásának pontos mechanizmusa a tudomány mai állása szerint még nem ismert. Azt már tudjuk, hogy részben örökletes tényezőkre vezethető vissza, de ez csak az esetek néhány százalékára igaz, különösen az emlő-, a petefészek- és a vastagbélráknál. Ám az elkerülhetetlen belső okokon túl bizonyos környezeti tényezők is hozzájárulhatnak a rosszindulatú daganat kifejlődéséhez: ilyen a táplálkozás is.

Három út

Mint szakértőnk, az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet vezető dietetikusa mondja, a betegek jellemzően háromféleképpen reagálnak a daganatos betegség diagnózisára.
Van, aki gyökeresen megváltoztatja a táplálkozását, bizonyos tápanyagokat (például a húst) teljesen kiiktat az étrendjéből, és csak a biotermékekre esküszik.
Más semmit sem módosít az étkezésén, továbbra is egészségtelenül táplálkozik, hiszen úgy gondolja, minden mindegy.

A legjobb a harmadik megoldás, az arany középút: kisebb változtatásokkal át lehet térni egy egészségesebb étrendre. Ez utóbbi nem csupán a betegek számára javasolt, hanem az egészségeseknek is: hiszen ez lehet a záloga a daganat megelőzésének is.

Megelőzni, de hogyan?

Aki daganatos beteg, vagy meg szeretné előzni a kórt, annak különösen az alábbi tényezőkre érdemes odafigyelnie.

Rostok. Jellemzően nem fogyasztunk elég rostos tápanyagot. Pedig a rostok előnyösek, hiszen teltségérzetet okoznak, így sok fölös kalória bevitelét megelőzhetik. Jó hatással vannak a bélműködésre is, mert hozzájárulnak a salakanyagok rendszeres ürítéséhez. Ám fontos tudni, hogy míg a legtöbb esetben a rostos tápanyagok fokozott bevitele daganatmegelőző hatású, addig túlzott fogyasztásuk akár gyomordaganathoz is vezethet, hiszen a sok rost irritálhatja a gyomor falát!

Elsősorban a gabonafélék, a zöldségek és a gyümölcsök biztosítják a megfelelő rostbevitelt.

Teljes értékű gabonafélék. Bőséges, mindennapi fogyasztása javasolt. Kiváló források a teljes kiőrlésű lisztből készült vagy magokkal megszórt kenyerek, a zabpehely, a búza- és a zabkorpa, a müzli vagy a csíráztatott magok.

Mit egyen az, aki daganatos?

A gabonafélék héja többek között szelénben is gazdag, ezért kár lenne kizárólag hántolt magvakat fogyasztanunk.

Zöldségek. Mindennap többször is kellene zöldséget ennünk, lehetőleg nyersen. A paprika, a paradicsom, a hagyma, a sárgarépa, a zeller, a fokhagyma, a retek, a káposzta, a saláta, a petrezselyem, a brokkoli, a kelbimbó, a karfiol, a torma remek „méregtelenítő” hatással bír.

Gyümölcsök. Bármilyen gyümölcs aranyat ér! A gyümölcsök számos értékes vitamint, ásványi anyagot és sok rostot tartalmaznak. Az antioxidánsokról nem is beszélve! Az antioxidánsok a szabad gyökök ellen védik a szervezetet. A szabad gyökök a sejtek membránjának tönkretételével idézhetik elő a sejtöregedést és a kontrollálatlan működést, így megteremthetik a rák kialakulásának feltételeit. Jó tudni, hogy azok az anyagok, amelyek a gyümölcsök színét adják, mind antioxidánsok! Fogyasszunk tehát naponta minél többféle színű gyümölcsöt!

Állati eredetű fehérjék. A fehérjéket alkotó bizonyos aminosavak nélkülözhetetlenek a sejtépítő folyamatokban. Jó fehérjeforrások az alacsony zsírtartalmú tejek és tejtermékek, a halak és a húsok. Elsősorban a fehér, sovány húsok ajánlottak, de a vörös húsokat sem kell teljesen száműznünk. Az úgynevezett hem-kötésű vas például csak ezekből szívódik fel.
A belsőségek, a kolbász, a hurka, a tepertő, a szalonna rendszeres fogyasztása azonban nem javasolt.

Folyadék. A legtöbben keveset iszunk, pedig a napi fogyasztásnak el kellene érnie férfiaknál a 3, nőknél a 2 és fél, időseknél a 2,2 litert. Szerencsére a folyadék egy része levesek vagy gyümölcsök formájában is pótolható. Rendkívül jó hatású a zöld tea, amely a gyümölcsökhöz hasonlóan tele van antioxidánsokkal.

Az alkohol szigorúan kerülendő! Az alkoholfogyasztás utáni méregtelenítés meglehetősen igénybe veszi a szervezetet. Jó tudni, hogy míg a vörösborban található polifenolok védő hatással lehetnek a szív- és érrendszerre, addig a daganatos betegségekre ez egyáltalán nem érvényes!

Speciális esetek

Roborálás (erősítés). Ha a beteg gyenge, erőtlen, étvágytalan, akkor a cél az erőnlét visszaszerzése, a jó közérzet biztosítása. Oda kell figyelni a megfelelő kalóriabevitelre, ami leromlott állapotú betegeknél magasabb zsírtartalmú ételekkel (tejföllel, tejszínnel, vajjal, majonézzel) is biztosítható.

Az ételek dúsításának jó eszközei a gyógytápszerek, amelyek sűrű folyadék formájában alkalmazhatóak. A tápszerekkel zsiradék, fehérje és szénhidrát mellett vitaminokat és ásványi anyagokat is bejuttathatunk a szervezetbe. A tápszerek arra is jók, hogy más ételeket dúsítsunk velük: a vaníliás ízesítésű például jó alapanyaga lehet egy gyümölcslevesnek, míg az ízesítés nélküli változat tartalmasabbá tehet egy főzeléket. Még egy érv a tápszerek mellett: ha a kezelőorvos folyékony-pépes étrendet ír elő, egy adag (2 dl) tápszerrel akár 3-6 dl étel energiatartalma is bejuttatható a szervezetbe, így a gyomrot mennyiségileg kevésbé terheli meg. Ügyelni kell viszont arra, hogy a tápszert lassan kortyolva tanácsos elfogyasztani, hogy ne okozzon hasmenést.

Daganat és emésztőrendszeri problémák. Ha a daganatos megbetegedéssel egyidejűleg valamilyen emésztőszervi probléma, például gyomorhurut, epekő, epehólyag-gyulladás, májproblémák vagy bélgyulladás is fennáll, akkor fontos, hogy az étel zsiradékban szegény és kímélő fűszerezésű legyen.

Mit egyen az, aki daganatos?

Kerülendő többek között a csípős paprika vagy az erős mustár. Őrölt fekete bors helyett használjunk borsikafüvet vagy kevés őrölt fehér borsot, oregánó helyett majoránnát. Egyes fűszernövények – így a tárkony, a kakukkfű, a bazsalikom vagy a menta – aromaanyagai ugyanakkor hasznosak lehetnek.
Ne fogyasszunk sózással, pácolással tartósított élelmiszereket!

Daganat és cukorbetegség. A két betegség közös rizikófaktora az elhízás, ezért túlsúlyos betegnél érdemes a fokozatos súlycsökkentésre törekedni. A cukrot és a mézet tanácsos kiiktatni az étrendből. Törekedni kell arra, hogy az étkezések előtti vércukorérték 5-6 mmol/l körüli, az étkezés utáni pedig 8 mmol/l alatti legyen. Különösen fontos ez a műtétek előtt és után, mert magas vércukorszint esetén rosszabb a sebgyógyulás!

Cukorbetegség esetén – amennyiben szükséges – a roborálásra speciális, csökkentett szénhidráttartalmú tápszerek ajánlottak.

A kezelés alatt

Műtét. Műtét előtt és után néhány napig célszerű könnyen emészthető, kímélő étrendet alkalmazni. Az is fontos, hogy a táplálék kellő energiát biztosítson, és fehérjében, vasban, valamint B12-vitaminban gazdag legyen, ezért ebben az időszakban nem javasolt a húsmentes táplálkozás.

Sugár és kemó. A daganatellenes kezelések többnyire kihatnak a táplálkozásra. Megváltozhat az ízérzékelés, a beteg a gyógyszerek miatt fémes ízt érezhet, az étel irritálhatja a száj vagy a nyelőcső nyálkahártyáját, étvágytalanság léphet fel, rágási, nyelési problémák alakulhatnak ki.
Érdemes ezért minden ötletet bevetni annak érdekében, hogy a beteg ne hanyagolja el az evést!

Amikor jobb az étvágy, érdemes kicsit többet enni. Étvágytalanság esetén folyadékkal is gondoskodhatunk a kalóriabevitelről, például tej, tejes italok, gyümölcslé, turmixok, sodók vagy madártej formájában. Mindig legyen kéznél valamilyen rágcsálnivaló! Olyan ételekből állítsuk össze az étrendet, amelyeket szívesen fogyaszt a beteg! Jó tudni, hogy minden fekvőbeteg-osztályon dolgozik dietetikus, akivel a betegek megbeszélhetik táplálkozási problémáikat, kívánságaikat. Mint Gyurcsáné

Mit egyen az, aki daganatos?

Kondrát Ilona mondja, ha egy étvágytalan beteg elárulja neki, mi az az étel, amit esetleg szívesen elfogyasztana, akkor ő megrendeli az adott fogást a kórház konyháján, és – ha a konyhai feltételek ehhez adottak – a kívánt étel már aznap vagy másnap ebédre a beteg tányérjára kerülhet. Apró gesztus, de egy legyengült beteg esetében ez nagyon sokat számíthat.

Fontos tudni, hogy a kemoterápiás szerek egy része lepusztítja a bélnyálkahártyát, ami miatt hasmenés alakulhat ki, így csökken a tápanyagok felszívódása, hasznosulása is. Ezáltal további testsúlycsökkenés következhet be. Erre nagyon oda kell figyelni, hiszen nagy fogyás esetén nem lehet a megfelelő dózisban alkalmazni a tervezett gyógyszeres kezelést, így a terápia hatékonysága is elmaradhat a várt eredménytől!

Rákkeltő anyagok az élelmiszerekben

  • Nitrátok: a túlzott műtrágyázás következtében halmozódhatnak fel a szervezetben, ahová az ivóvízzel és egyes élelmiszerekkel juthatnak be. A víz felforralásával nem távolíthatóak el.
  • Klórozott szénhidrogének: növényvédő szerek anyagaként juthatnak a zöldségekbe, gyümölcsökbe.
  • Mesterséges édesítőszerek: a ciklamát esetében felmerült, hogy hólyagrákot okozhat, bár mint kiderült, a vizsgálatokban a napi megengedhető mennyiség sokszorosát alkalmazták. A másik két édesítőszer, az aszpartám és a szacharin karcinogén hatása egyáltalán nem igazolódott be.
  • Egyes mesterséges színezékek
  • Bizonyos mesterséges aromák
  • Egyes élelmiszer-csomagoló anyagok: a PVC például nem alkalmas aromás és nagy zsírtartalmú ételek tárolására, mert olyan kémiai reakciók mehetnek végbe benne, amelyek elősegítik a rák kialakulását.
  • Odakozmált étel: minél jobban megégett az étel, annál nagyobb a benzpiréntartalma. Ez ugyanaz az anyag, mint amit a gépkocsik kipufogógáza is tartalmaz.
  • Füstöléssel tartósított élelmiszerek: a felületi perzselés miatt ezek is tartalmaznak benzpirént.
  • Safrol: a szerecsendióban, a csillagánizsban és a fekete borsban található meg, ezek gyakori és nagy mennyiségű fogyasztása nem javasolt.
  • Aflatoxinok: a penészgombafélék anyagcseretermékeként jönnek létre, leginkább a trópusokon és nyirkos, meleg tárolási körülmények között.
  • Alkohol: a leggyakrabban előforduló természetes méreg. Rendszeres fogyasztása csaknem az összes daganatfajta kialakulásában szerepet játszik. A kockázat természetesen a dózistól is függ. Az alkohol károsítja a DNS-szintézist, s így indítja be a rákképződést. Közvetett módon – a táplálkozási elégtelenség és a kialakuló hiánybetegségek miatt – az alkohol másodlagosan is rákkeltő lehet.
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Pirula Trend