Hirdetés
Miért vagyunk ennyire boldogtalanok?

Miért vagyunk ennyire boldogtalanok?

A Magyar Pszichiátriai Társaság a legutóbbi egészségügyi konferencián lesújtó adatokat közölt a magyar lakosság mentális állapotával kapcsolatban. Kiderült, hogy Magyarország lakosságának egyharmada, közel 3 millió magyar szenved valamilyen szintű depressziótól.

2014.02.07
Hirdetés
Hirdetés

Lehóczky Pál szerint az adatokba a szorongásos zavarral küszködők és egyéb mentális problémától szenvedők is beletartoznak, nagyon súlyos depressziótól azonban egyelőre csak a lakosság mintegy 7 százaléka szenved.

Világszerte csaknem 350 millió ember szenved a betegségtől, jelentős többségük viszont nem is tudja, hogy ez komoly probléma.

Miért vagyunk ennyire boldogtalanok?

A depresszió egy sokak által félvállról vett, ámde komplex és csak nagyon nehezen elviselhető betegség, ami nem csak az egyén, hanem a társadalom számára is nehezen kezelhető – hívja fel a figyelmet a problémára a Twice.hu magazin.

Romlás megállás nélkül

Az Állami Számvevőszék által készített jelentés alapján az elmúlt hat évben sokat romlott a magyar népesség lelki állapota, a legnagyobb probléma viszont az, hogy nem növekedett ezzel párhuzamosan a szakellátásban részesülők száma.

Érdekesség, hogy a lelki eredetű problémáktól szenvedők állapotromlása a teljes magyar népesség egészségi állapotát nézve általános tendenciának tekinthető.

Világviszonylatban is egyre rosszabbul állunk

További aggodalomra ad okot, hogy világviszonylatban is egyre rosszabb helyen állunk ezen a téren.

A Gallup közvéleménykutató-intézet 143 országban végzett vizsgálatot követően arra a következtetésre jutott, hogy Magyarország – Haitivel holtversenyben – a 4. helyen áll, vagyis hazánk a világ negyedik legszomorúbb nemzete.

A felmérésből megtudtuk azt is, hogy a harmadik helyet idén már harmadjára Bulgária nyerte el, ahol a lakosság mintegy 40 százaléka vallotta magát boldogtalannak. Őket a második helyen Örményország és Kambodzsa együttesen előzi meg.

Nyugati ország vagyunk harmadik világbeli lakossággal

Összességében kijelenthető, hogy a fejlett nyugathoz sorolt Magyarország a népesség mentális állapotát tekintve a harmadik világbéli országok szintjén mozog: a lakosság 32 százaléka vallja magát boldogtalannak.

A szomszédos országok mind pozitívabb helyen végeztek nálunk, Románia és Ukrajna is boldogabb ország. Szlovákiában és Szlovéniában a lakosság 14-14 százaléka vallotta magát szomorúnak és pesszimistának, míg a legboldogabbak az Ausztriában élők. A Gallup felmérése alapján egyébként Izlandon, Svédországban, Norvégiában és az Egyesült Arab Emirátusokban a legelégedettebbek életükkel az emberek.

Tényleg majdnem mindenki boldogabb

Elképesztő (és egyben sajnálatos) tény, hogy Magyarországnál még a mélyszegénységben élő, polgárháborús helyzetben létező országok is boldogabb lakossággal rendelkeznek, így például Csád, Etiópia, Ghána és Zimbabwe lakóinak is mindössze 10 százaléka érzi magát szomorúnak vagy depressziósnak.

Zavarosabb az összkép, amennyiben a boldogtalan emberek életkorát vesszük górcső alá, a Gyermekek Társasága nevű brit jótékonysági szervezet szerint a mai tizenévesek körében találjuk a legtöbb mentálisan sérült beteget.

Miért vagyunk ennyire boldogtalanok?

A kutatásuk világviszonylatban is reprezentatív, így hazánkra is érvényes: minden második gyermek szenved valamilyen mentális problémától, legyen szó akár az iskolától való félelem, az ebből fakadó szomorúság, netán a külsőségek miatti aggodalom. A jelentés készítői szerint a mai 14-15 évesek a legkevésbé elégedettek életükkel.

Érdekesség, hogy a megkérdezettek többségének orvosilag nincs diagnosztizálható betegsége, de mégis boldogtalannak érzik magukat.

Miért vagyunk annyira boldogtalanok?

Ha a felnőtt magyar lakosság körében keresünk válaszokat az egyre boldogtalanabb helyzetet vizsgálva, akkor a Méltányosság Politikaelemző Központ tanulmányában találhatunk elfogadható választ arra, hogy miért is indult rohamos romlásnak a magyar lakosság mentális állapota az elmúlt évek során.

Habár az öngyilkosságok terén mindig is élen járt Magyarország, de a 2008-as válság óta feltűnően gyorsan megemelkedett a boldogtalan emberek száma is az országban.

A kutatás szerint a recesszió, és annak közvetett hatásai okolhatók azért, mert az ország lakossága egyre depressziósabbá válik. Természetesen a válság kirobbanása előtt sem örvendtek túl jó mentális állapotnak a magyarok, de a központi tanulmány alapján amint begyűrűzött a válság, a boldogtalanság is mind nagyobb teret nyert.

Az Eurobarometer felmérése szerint Közép-Európában Románia után Magyarországon a legmagasabb azoknak az aránya, akik nem elégedettek saját életükkel. Ez komoly veszélyforrás, mivel a depresszió elősegíti, megnöveli a korai elhalálozás kockázatát is, illetve az öngyilkosságok számának rohamos növekedését is magával hozza.

A jó hír: lehetne rosszabb is

A Hungarostudy kutatása alapján viszont jó hír az, hogy a válság óta nem változott jelentős mértékben hazánkban a depressziósok aránya. Hiába lett rosszabb a gazdasági helyzet, hiába nőtt a munkahelyi stressz, a Hungarostudy kutatása szerint már nem olyan rossz a helyzet, aminél rosszabb már nem lehet.

Bár a depressziósok száma az elmúlt években folyamatos növekedést mutatott, a súlyos depressziósok száma arányaiban nem változott. Ez nem jelenti azt, hogy az emberek nem lettek boldogtalanabbak és elégedetlenebbek az életükkel, de a 2012-es értékekhez mérten 2013-ban számottevően nem változott a súlyos depressziósok aránya.

A felmérésben több mint hatszáz, 18-35 év közötti fiatalt kérdeztek ki arról, hogy mit tart még értéknek ma Magyarországon, és bár csökken a gyermekvállalási kedv, a válaszadók 90 százaléka házasság- és gyermekpárti maradt az általános rosszkedv ellenére is.

Mivel a gyermekes családokban ritkább esetben fordul elő a depresszió és a különféle mentális problémák, ezért bátran kijelenthető: az elhangzottak ellenére is van még remény.

Forrás: twice.hu

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Pirula Trend