Miért fontosak a zsírok?
Mindenki tudja, hogy nem egészséges túl zsírosan étkezni. Tévedés lenne azonban azt gondolni, hogy teljesen le kell mondanunk a zsírokról! A dietetikusok azt javasolják, hogy az energiabevitel 15-30 százaléka származzon ebből a tápanyagtípusból. Az már más kérdés, hogy milyen fajta zsiradékot választunk.
A zsír a legnagyobb energiát képviselő tápanyagunk, s egyben jól raktározható energiaforrásunk. A zsírban oldódó vitaminok (A-, D-, E-, K-vitaminok) táplálékból való felszívódásához elengedhetetlenek a zsiradékok, de az epesavak termelődéséhez és egyes hormonok előállításához szintén fontosak. Testünk zsírraktárai védik a belső szerveinket a mechanikai hatásoktól. Jó hőszigetelő tulajdonságuk folytán szabályozzák a testhőmérsékletet.
Olajok és zsírok
A zsiradékokat elnevezés tekintetében szobahőmérsékleten tapasztalható állaguk alapján csoportosítjuk - a folyékonyakat az olajok, a szilárdakat a zsírok közé soroljuk.
Az állag tekintetében egyaránt megkülönböztethetünk növényi olajokat és zsírokat, valamint állati eredetű zsírokat és olajokat. Sokan azt gondolják, hogy a növényi olajok kevésbé hizlalnak, mint az állati eredetű zsiradékok, ez azonban nem így van! Valójában 10 gramm olaj éppúgy 90 kilokalória energiát szolgáltat a szervezetnek, mint 10 gramm zsír. Ez a mennyiség egyébként - ami egy evőkanálnyi zsiradéknak felel meg - egy felnőtt ember napi átlagos energiabevitelének 4-5 százaléka. Aki tehát úgy próbálja leadni felesleges kilóit, hogy állati zsiradék helyett ugyanannyi növényi olajat fogyaszt, az csalódni fog!
Telített vagy telítetlen?
Egy zsiradék felépítése éppúgy meghatározza a fizikai viselkedését (például az olvadáspontját), ahogyan az emberi szervezetre gyakorolt hatását (például a vér koleszterin-koncentrációjának befolyásolását). A zsiradékok túlnyomórészt a glicerinnek zsírsavakkal képzett vegyületeiből állnak. Mellettük különböző zsírszerű anyagok (lipoidok) is találhatók. A zsírsavak között megkülönböztetünk telített (vagyis kettős kötéseket nem tartalmazó) és telítetlen (azaz kettős kötést/kötéseket tartalmazó) zsírsavakat.
Bár ránézésre nem lehet megállapítani egy zsiradékról, hogy milyen mennyiségben tartalmaz telített, illetve telítetlen zsírsavakat, általánosságban elmondható, hogy a telített zsírsavakban bővelkedő zsiradékok szobahőmérsékleten szilárdak (zsírok), viszont minél több telítetlen zsírsav van egy zsiradékban, annál alacsonyabb az olvadáspontja, azaz szobahőmérsékleten folyékony (olaj).
A telítetlen zsírsavak lényeges jellemzője, hogy egy vagy több kettős kötést tartalmaznak-e. Ennek függvényében megkülönböztetünk egyszeresen telítetlen és többszörösen telítetlen zsírsavakat.
A zsírsavakat kémiai szerkezetük szerint nevezték el, ami alapján ismerünk omega-3, omega-6, omega-7, omega-9, omega-11 zsírsavakat. Megkönnyíti az értelmezést, ha tudjuk, hogy az omega jelzés a zsírsav egyik végét, az utána következő szám pedig az ehhez legközelebb eső kettős kötés helyét azonosítja (azaz, hogy a kettős kötés hányadik szénatomon van.) A táplálkozástani kutatások eredményei alapján ma már tudjuk, hogy a zsírsavak, és azok glicerinmolekulán való elhelyezkedése lényeges az egészségünk szempontjából.
Miből mennyit?
Ez a kérdés még ma is vitatott, de jelenleg a következő álláspontot képviseli a táplálkozástudomány: a napi zsírbevitel 33 százaléka ideális esetben telített zsírsavakból áll, 40 százalékát egyszeresen telítetlen zsírsavak biztosítják, 27 százalékát pedig többszörösen telítetlen zsírsavak jelentik. Látható, hogy a táplálkozásunkban mindenféle típusú zsiradéknak szerepe van: ne zárjuk ki tehát az egyik vagy a másik fajtát, törekedjünk inkább a változatosságra!
Esszenciális zsírsavak
Az emberi szervezet képes az összes, számára szükséges zsírsav előállítására, kivéve az omega-3-at és az omega-6-ot! Ezért ezeket esszenciális zsírsavaknak nevezzük, amelyeket "kívülről" kell bejuttatnunk.
Hatásuk:
-
gátolják a vérrögképződést
-
gyulladásgátló hatásuk van
-
lehetséges, hogy szerepet játszanak bizonyos betegségek (például a szívbetegségek, a cukorbetegség) megelőzésében
-
fontos összetevői a sejtmembránnak
-
szükségesek a növekedéshez, a fejlődéshez és a felépüléshez
-
serkentik a memóriát és a koncentrációt
Miben találhatóak meg?
-
tengeri halak
-
repceolaj
-
lenmagolaj
-
szójaolaj
-
dióolaj
Különleges kakaó
Érdekesség, hogy a kakaó terméséből elkülönített zsiradékot a forró égövi országokban kakaóolajnak, Európában viszont kakaóvajnak, kakaózsírnak hívják. A kakaózsiradék lágyuláspontja 30 C körül van, ezért mindkét elnevezés helytálló az adott hőmérsékleti viszonyok között.
Forrás: Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége