Hirdetés
Miért félünk a védőoltásoktól?

Miért félünk a védőoltásoktól?

Gyakori félelme a magyar lakosságnak, hogy a védőoltások hosszútávon káros mellékhatásokat okozhatnak. Ennek ellenére a magyar oltási rendszer kiemelkedő eredményeket mutathat fel nemzetközi viszonylatban. Kevésbé van tisztában a magyar lakosság a védőoltási rendszer sikereivel és az oltások alkalmazásának előnyeivel.

Hirdetés
Hirdetés

Mivel igen fogékony minden ember az oltásokkal kapcsolatos rémhírekkel szemben, ezért a magyar kötelező védőoltások sikerei ellenére a választható védőoltások igénybevétele igen alacsony.

A magyar férfiak félősebbek, mint a nők

Magyarországon egy állampolgár várható élettartama hat évvel rövidebb, mint európai uniós társaié, ezért a betegségek megelőzésének kiemelt szerepe van a magyar egészségügyben. "A 200 éves magyar oltási rendszer hatékony működése révén azonban az emberek valóban bíznak a rendszerben" - mondta Dr. Melles Márta, az Országos Epidemológiai Központ főigazgató főorvosa a szerdán tartott sajtótájékoztatón. Ezt a tényt támasztja alá a Nézőpont Intézet 2010-es felmérése is, mely kétezer 18 és 41 év közötti ember részvételével mutatta ki, hogy az előző évekhez képest nőtt azoknak a száma, akik pozitívan vélekednek a védőoltásokról. "Míg az idei év januárjában 41 százalék mondta, hogy inkább pozitívan ítéli meg az oltások szükségességét, addig márciusra ez az érték 54 százalékra ugrott" - ismertette a pontos adatokat Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet kutatási igazgatója.

Miért félünk a védőoltásoktól?

Továbbá kiderült a felmérésből, hogy a megkérdezettek egynegyede inkább, és 9 százaléka nagyon fél a védőoltástól. Mégis a félelem legnagyobb okaként az emberek az oltás hosszú távú esetleges káros hatásait említette. "A kutatás további tanulsága: a félelem nem jövedelemtől, vagy lakóhelytől, hanem nemtől és kortól függ" - fűzte hozzá Mráz Ágoston. "Jobban félnek ugyanis az oltási procedúrától a magyar férfiak, mint a nők, és a megkérdezettek közül a 18 és 29 év közötti lakosok nyilvánították ki leginkább negatív véleményüket az oltásról".

A betegség soha nem alszik

Ennek ellenére a megkérdezettek 90 százaléka mondta, hogy kell oltani, és közülük 43 százalék azt is hozzátette, hogy szükség lenne a kötelező oltások további bővítésére. "Valóban elkerülhetetlenek a védőoltással történő megelőzések, hiszen a világon még a 21. században is évente 57 millió ember hal meg fertőző betegségben" - reagált a statisztikai eredményekre Dr. Melles Márta. "Védőoltással azonban évente 6 millió haláleset előzhető meg, valamint 75 ezer gyermek menthető meg a tartós egészségkárosodástól" - fejtette ki a szakember. "A védőoltás tehát radikális megoldást kínál a fertőző betegségek terjedése ellen. Jelenleg 26 olyan betegséget regisztrál az orvosszakma, melyek védőoltással megelőzhetőek" - reagált Dr. Vokó Zoltán, az ELTE Egészségpolitika és egészség-gazdaságtan tanszékének egyetemi docense.

"A védőoltások sikere tehát csakis abban rejlik, hogy teljes átoltottságra tegyenek szert, mivel időbe telik, mire kifejtik hatásukat" - magyarázta az Epidemológiai Központ főorvosa. Statisztikai adatok alapján, Magyarországon a 1950-es években tízezres nagyságrendben regisztráltak a rubeola, szamárköhögés, kanyaró, vagy épp a gyermekbénuláshoz hasonló fertőző betegségeket. "Védőoltásokkal azonban fokozatosan megadták magukat, ezért az oltás a jövőbe való befektetés is egyúttal, ugyanis ha a gyermeklakosság 95 százalékát beoltják, a betegségek nem terjednek tovább" - tette hozzá Melles doktornő. Annak ellenére pedig, hogy Európában 2002 óta nem regisztráltak gyermekbénulást, nem szabad abbahagyni a fertőző betegségek elleni védőoltást, hiszen a betegségek minden nem védett embert megtalálnak - hangsúlyozta valamennyi szakember a sajtótájékoztatón.

Tű helyett ragtapasz?

"A 21. században azonban a védőoltások reneszánszukat élik, hiszen a fertőző betegségek megelőzése mellett alkalmasak daganatos elváltozások kiküszöbölésére is" - említette meg Dr. Vokó Zoltán. Ebbe a kategóriába tartozik a humán papilloma vírus elleni védőoltás, amely évente 57 ezer beteget menthetne meg a méhnyakrák kialakulásától, valamint a hepatitis B- vírus okozta fertőző májgyulladás elleni oltás. Ugyanakkor a jövő oltásai új perspektívát kínálnak a lakosság számára. Alkalmazásuk módja ugyanis jóval kedvezőbbé válik majd: tűszúrás helyett emberközelibb módon, például ragtapasz, vagy spray által érhetőek majd el.

Forrás: Medipress

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Pirula Trend