Hirdetés
Miért épp a sonka?

Miért épp a sonka?

Vajon mi az oka annak, hogy Jézus feltámadása alkalmából, húsvétkor szinte minden családban sonka kerül az asztalra?

Hirdetés
Hirdetés

Nos, mindennek legfőképpen az áll a hátterében, hogy az ínycsiklandó húsvéti sonkának éppen ilyenkor van ’szezonja’. Manapság, a modern tartósító és szállító eljárásoknak köszönhetően nem igazán van egyes gyümölcsöknek, zöldségeknek, vagy húsoknak időben korlátozott idénye. Hol van már az az idő, amikor banánhoz például csak télen lehetett hozzájutni?

Miért épp a sonka?

Régebben azonban sok múlott azon, hogy az adott állat milyen tápot fogyasztott, és mikor, azt milyen időciklusban termesztették és hogyan, mikor lehetett ehhez hozzáférni. Éppen ezért a disznókat és a marhákat a legegyszerűbb és a legpraktikusabb volt késő ősszel levágni, a hideg időben ugyanis nem mentek tönkre a húsok, amíg megfelelően fel nem dolgozták őket későbbi tartósítás céljából.

A másik dolog, ami az őszi vágás mellett szólt, az a hús minősége volt. Az állatokat nyár végén és koraősszel almával, makkal tudták táplálni, ami jelentős mértékben javította a hús ízét. A hagyományos tapasztalat szerint is a sertés húsa a makktól válik igazán ízletessé, ezért például a híres spanyol jamón ibérico sonkát is makkon hízlalt disznó adja. Az ősszel levágott állatok sonkái a tél folyamán rendesen meg tudtak pácolódni, érett, mélyebb ízük, fantasztikus zamatuk lett.

Az állat többi részét, amit nem tudtak ilyen hosszú időn keresztül tartósítani, a tél folyamán ették meg az emberek. Így tavaszra, azaz húsvétra már nem igazán maradt az őszi vágásból más jó minőségű hús.

A másik jellemzően húsvéti étel Európában a bárány, ennek gyökerei pedig egészen a zsidó pészah ünnepi lakomájáig nyúlik vissza. A tél végén született kisbárányokat 6-8 hetesen vágják le, így az friss, ízletes alapanyaga lehet a húsvéti konyhának.

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Pirula Trend