Hirdetés
Mi történik velünk alvás közben? A pihenés titka

Mi történik velünk alvás közben? A pihenés titka

Ugye milyen sokan válaszolják erre a kérdésre, hogy nem igazán jól, vagy hogy fáradtabb reggel mint este, amikor lefeküdt? A leggyakoribb alvászavarokról, az alvás fontosságáról dr. Szakács Zoltán neurológus, szomnológus tájékoztatja olvasóinkat.

Hirdetés
Hirdetés

Életünk egyharmadát alvással töltjük, és ez cseppet sem felesleges időtöltés. Az élő szervezetek ugyanis alkalmazkodnak a Föld forgásához, a világossághoz és a sötétséghez. A közhiedelemmel ellentétben a szervezetünk éjszaka sem kapcsol ki, sőt! Az agykéreg működése az alvás során gyakran erőteljesebb, mint éber állapotban. Ebben az alvási szakaszban a cukorfelhasználás rendkívül intenzív, ami jelzi, hogy ott nagyon fontos munka zajlik, amire az agynak nagy szüksége van. Hogy egész pontosan mit csinálunk az alvás során, arra legalábbis már vannak elképzeléseink, de hogy miért van erre szükség, mi az értelme, erre a tudomány nem tudott még igazán pontos választ adni. Az viszont egészen biztos, hogy alvás nélkül meghalnánk.

Mit csinálunk alvás közben?

Az alvás első harmadában, a lassú hullámú mélyalvás során növekedési hormont termelünk, amely gyermekkorban a test növekedését kormányozza, felnőttkorban pedig egyik legerősebb zsírbontó enzimünk.  Ekkor egy másik hormonunk is termelődik: a prolaktint, amelynek a tejelválasztásban van szerepe.

A memóriánkat szintén álom fázisban szilárdítjuk meg, nem véletlen, hogy a délután megtanult verset alvás után sokkal könnyebben mondjuk vissza, ugyanis álom közben a memóriánkba „átíródik“ a szöveg. Összeségében azt lehet mondani, hogy az alvás során az agyunkat felkészítjük a gondolkodásra, a memóriánkat konszolidáljuk, hormonokat termelünk,  amelyekre a nappali létben alapvető szükségünk van.

Mennyi ideig kell aludnunk?

Megszületésünk után 20-23 órát alszunk, 18 éves korunkban pedig 6-7 óra alvásra van szükségünk. Minimum öt órát kell folyamatosan és zavartalanul aludnunk ahhoz, hogy másnap ne legyünk álmosak, lelassultak, „műbuták“. Az is baj, ha ennél kevesebbet alszunk, de az is baj, ha többet. Időnként külső vagy belső okok miatt változhat az alvásigényünk.  Ha teljes sötétet és csendet biztosítunk az alváshoz, akkor megtanulunk hosszabban aludni, akár 9-10 órát is, de utána felébred az ember.

És közben ketyeg a belső óránk

Létezik egy belső óránk, amely a látóidegek kereszteződése fölött helyezkedik el, összeköttetésben áll a tobozmiriggyel, amely a melatonin termelődését irányítja. Amikor az éjszaka közeledik, akkor a tobozmirigy elkezdi a melatonint termelni, ilyenkor szintje  magasra emelkedik, és az agy „üzen“ a szöveteinknek és a setjeinknek, hogy eljött a pihenés ideje, alvási üzemmódba kell helyezkedniük.

Mi történik velünk alvás közben? A pihenés titka

Amikor a legmagasabb a melatonin szintje, akkor a legalacsonyabb a testhőmérsékletünk, majd ahogy közeleg a hajnal és felkel a nap, akkor folyamatosan csökken a melatonin szintünk és reggel már azt az üzenetet kapja a szervezetünk, hogy álljunk át nappali üzemmódra, a szövetek egy jóval magasabb aktivitási szintre, ekkor a testünk hőmérséklete is fokozatosan emelkedik.

Időutazás a fénnyel

Az emberré válás folyamatában a külvilágról az ember egyetlen biztos információja a fény volt, a nap állásából  érzékelte, hogy mennyi az idő, és a belső óránk is ehhez alkalmazkodott.  Amikor egy utazás során a megszokottól jelentősen eltérő időzónába kerülünk (jetlag), akkor a melatonin termelésének megszokott ciklusa és az azt szabályozó sötétség-világosság ciklusa nem lesz szinkronban, ennek következménye a fáradtság és a rossz közérzet. Ha valaki például New Yorkba repül, általában 4-5 napra van szüksége ahhoz, hogy a belső órája a megváltozott időzónában ismét jól működjön.

Alvás nélkül jön az elbutulás

Gyakran mi magunk rontjuk el az alvási körülményeket, amikor zajban, fényben, tévézés közben, zenét hallgatva alszunk. A szervezet ezt egy ideig képes kompenzálni, de amikor ez a rendszer megsérül, akkor bajban vagyunk, ugyanis egy idő után a folyamat visszafordíthatatlan lesz.  Ha hosszasan nem alussza ki az ember magát, akkor először is a gondolkodása sérül, majd sivárabb lesz az érzelmi élete, a hangulata depresszívvé válik. Nem tudja jól felfogni a környezete történéseit, elbutul, éppen ezért nem szabad elhanyagolni az alvászavarokat.

Leggyakoribb alvászavarok

Alvási apnoé: nem tudunk elég levegőt juttatni a tüdőbe alvás közben, fel kell ébredni ahhoz, hogy a garatot visszavarázsoljuk a nappali állapotba és újra folyamatos legyen a légzés. Az alvás ilyenkor szétszabdalt, nincs valódi pihenés.

Nyugtalan láb szindróma: Idős korban gyakori, de fiatal felnőtteknél is előfordul, egész éjjel forgolódnak, maguk alá gyűrik a lepedőt, nyugtalanok. A tünetet elsősorban vashiány okozza. Az agyban lévő kevés vas a dropamin nevű ingerületátvivő anyag működészavarán keresztül folyamatos mozgásra készteti az alvó embert.

Narkolepszia: A beteg látszólag jól alszik, mégis állandóan álmosnak érzi  magát, bármikor elalszik az iskolában, a munkahelyén. A narkolepsziát egy bizonyos hormon (orepszin) hiánya okozza, ennek következtében az álomfázis bármikor be tud lépni a nappali létbe, ilyenkor a test tónustalan, könnyen összecsuklik. Különösen érzelmi hatásra, például a nevetés után. Ezért a narkolepsziások nem szeretik a viccet. A tudomány jelenlegi állása szerint a betegséget nem tudjuk gyógyítani, de a beteg életminőségén lehet javítani.

Inszomnia: A leggyakoribb alvászavar, melynek oka lehet szorongás, depresszió, a stressz. A pszichés problémák következtében az illető képtelen aludni, a nem elegendő mennyiségű alvás viszont fokozza a lelki zavart, tehát elindul egy negatív spirál. Megfelelő szakemberhez fordulva gyógszeresen, de akár gyógyszer nélkül is sokat lehet javítani ezen az állapoton.

Horkolás: A garatfal rezgése, amikor átáramlik rajta a levegő. Ahogy elalszunk, ellazulnak az izmaink, a garat keresztmetszete lecsökken és ezen a szűk keresztmetszeten a felgyorsult levegő szívóereje megrezegteti az ellazult, de rugalmas garatfalat. A horkolás hátterében leggyakrabban a testsúlyfelesleg áll, a bőrünk alá rakódó zsír ugyanis szűkíti a garat keresztmetszetét.  Súlyosabb esetben légzészavart okoz, ilyenkor műtétet javaslunk. A műtéttel azonban vigyázni kell, ugyanis nem minden esetben indokolt. A legtöbb ember vágya, hogy egyszerűen, egyetlen nap alatt megszabaduljon a problémától, és inkább a csodatévő műtétet választják a diéta helyett,  de nem árt tudni, hogy a műtét átmeneti megoldást jelent és komoly kockázata van. Azt tanácsolom, hogy a beteg kérjen garanciát a költséges műtétet elvégző orvostól, hogy a horkolása nem tér viszza 2-3 éven belül.

Alvászavar az utakon

Az Európai Unió az aluszékonyságot és az álmosságot próbálja a közutakról kiűzni. A napokban született meg az a döntés, melynek értelmében 2015 decemberétől  nem kaphat jogosítványt az, akit alvási aknoéval diagnosztizáltak. A háziorvosokra, alváslaborokra kulcsszerep hárul, a tagállamoknak mostantól másfél évük van arra, hogy felkészüljenek. Magyarországot szerencsére nem éri felkészületlenül ez az intézkedés, hiszen hazánkban az alvási medicina elismert tudományág.

Dr. Szakács Zoltán
neurológus, szomnológus




Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Pirula Trend