Mi lesz a sorsa a gyermekeinket nevelő pedagógusoknak?

Mi lesz a sorsa a gyermekeinket nevelő pedagógusoknak?

Már több alkalommal is beszámoltunk a tanulókat érintő változásokról. Mint pedagógust, engem ezen kívül a tanítók sorsa is érdekelt, vajon mit takar az oly sokszor emlegetett pedagógus életpálya modell.

Pár éve nagyon tetszettek az elképzelések, miszerint a pedagógusokat a társadalom megfelelő szintjére emelik. A hírek akkor arról szóltak, hogy más nyugat-európai mintára 7 évente a pedagógusoknak tovább kell képezniük magukat, és erre 1-2 évfizetett szabadságot kapnak. Ez nekem nagyon szimpatikus volt, hiszen egy gyakorló pedagógusnak is szüksége van a megújulásra, felfrissülésre. Azonban most a törvény és a pedagógus-életpálya modell nem erről szól.

A pedagógusokat egységes kategóriába sorolták, az alapbért főszabály szerint megemelték, viszont nőtt a kötelező óraszám, és eltűnt a cafeteria, a legtöbb pótlék és a túlórapénz. A fizetési rendszer így most például nem díjazza a korábbi mértékben a szakvizsgás vagy doktori fokozatot szerzett, kutatással vagy publikációval is foglalkozó pedagógusokat. Várhatóan csak 2015-ben kezdődhetnek el az átsorolások, ekkortól lehet a pedagógus 1-ből a nagyobb szorzókkal járó pedagógus 2 kategóriába kerülni.

Mi lesz a sorsa a gyermekeinket nevelő pedagógusoknak?

A megemelt óraszám önmagában is problémát jelent. Sokan azt gondolták, hogy milyen jó egy tanítónak/tanárnak, mert letanít 4-5 órát egy nap, mehet haza, és teljes munkaidőnek számít a munkája. A gyakorlat korábban sem erről szólt. Az órákra való felkészülés az egyénre szabott, differenciált oktatás minimum annyi órát vesz igénybe, mint ahány órát megtartanak. Ehhez jönnek még a dolgozatok összeállításai – nem mindenki a központit használja – javításai, a korrepetálásra és a tehetséggondozásra fordított idő. Mindez már régen is meghaladta a heti 40 órát egy lelkiismeretes pedagógus esetében. Most 1/3-dal emelték az óraszámot, nem nehéz kiszámolni, hogy az ehhez kapcsolódó teendők is ennyivel nőttek. Pluszban az adminisztráció is nőtt, nem egy tanító ismerősöm éjszakába nyúlóan próbálja megoldani feladatait.

Arról se feledkezzünk meg, hogy a színvonalas oktatás mellett a szülők elvárják, hogy a gyermekek terme mindig szép, az évszaknak, eseményeknek megfelelően legyen dekorálva, ami szintén a tanító feladata. Erre már csak hétvégéken jut idő.

Milyen előrelépési lehetőségei vannak a pedagógusoknak?

1.    Minősítési eljárás

A továbblépni kívánó pedagógusnak a Pedagógus I. fokozatban legalább hat év szakmai gyakorlatot kell szereznie, majd saját kezdeményezésére minősítési eljárásban vehet részt. Ha a pedagógus a Pedagógus I. fokozatba történő besorolástól számítva megszerezte a kilenc év szakmai gyakorlatot, akkor a minősítési eljárást okvetlenül le kell folytatni. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a Kormányrendelet rendelkezése szerint a minősítési eljárásban való kötelező részvételt a munkáltatónak a Pedagógus I. fokozatba lépést követően elő kell írnia a pedagógus számára a kinevezés, munkaszerződés módosításában.

A Pedagógus II. fokozat elérésére jelentkező pedagógusnak a jelentkezéskor fel kell töltenie portfólióját az Oktatási Hivatal által kialakított és üzemeltetett informatikai rendszerbe.

A minősítési eljárás lefolytatásának részeként történő portfólióvédés alkalmával a pedagógusnak be kell mutatnia saját önértékelését, és válaszolnia kell a minősítő bizottság kérdéseire.

2.     A legalább nyolc év pedagógus gyakorlattal rendelkezők gyorsított minősítése

Azoknak a pedagógusok, akik a Kormányrendelet 2013. szeptember 1-jei hatályba lépésekor legalább nyolc év pedagógusi szakmai gyakorlattal rendelkeznek, a Kormányrendelet átmeneti rendelkezései alapján nem kell újabb hat év szakmai gyakorlatot szerezniük a Pedagógus I. fokozatban.

A 2013. szeptember 1-jén Pedagógus I. fokozatba besorolt, több mint nyolc év szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógus először 2014-ben kezdeményezheti a minősítési eljárás megkezdését.

Mi lesz a sorsa a gyermekeinket nevelő pedagógusoknak?

Az előírt szakmai gyakorlati idővel rendelkező pedagógus tehát 2014-től kezdődően jelentkezhet a Pedagógus II. fokozatot eléréséhez szükséges minősítési eljárásra. Ezt követően a minősítési eljárás rendjében meghatározottak szerint bonyolítják le a minősítési eljárást. A legalább nyolc év szakmai gyakorlattal rendelkezők számára tehát az adja a jelentős könnyítést, hogy mentesülnek a Pedagógus I. fokozatban kötelezően eltöltendő hat év szakmai gyakorlat megszerzésétől, így 2019 helyett már 2014-ben kezdeményezhetik saját minősítési eljárásuk megkezdését. A minősítési eljárása jelentkező pedagógusnak természetesen ebben az esetben is fel kell töltenie portfólióját az Oktatási Hivatal által működtetett informatikai rendszerbe, ahogyan azt az előző fejezetben ismertettük.

3.     A legalább 14 év szakmai gyakorlattal és szakvizsgával rendelkezők átsorolása

A legalább 14 év szakmai gyakorlattal és pedagógus-szakvizsgával rendelkező pedagógusok 2014. április 30-áig kérelmezhetik a Pedagógus II. fokozatba 2015. január 1-jével történő besorolásukat. A pedagógusnak ebben az esetben is fel kell töltenie portfólióját az Oktatási Hivatal informatikai rendszerébe. Az e fejezetben közölt feltételek alapján a Pedagógus II. fokozat elérésére jelentkező pedagógusoknak nem kell részt venniük a minősítési eljárásban, hanem annak mellőzésével érhetik el a magasabb fokozatot. A Kormányrendelet előírása szerint 2015. január 1-jétől – ideiglenesen – a Pedagógus II. fokozatba be kell sorolni azt a pedagógust, akinek a portfóliója tartalmazza a portfólió minden jogszabályban előírt elemét.

A 2015. január 1-jén ideiglenesen Pedagógus II. fokozatba besorolt pedagógus legkésőbb 2018. december 31-éig a „rendes” minősítési eljárásban köteles részt venni. Ha erre a megjelölt időpontig nem kerül sor, a Pedagógus II. fokozatba való ideiglenes besorolását elveszti, és 2019. január 1-jétől Pedagógus I. fokozatba kell visszasorolni.

Sajnos ez az év és a változások azt hozták, hogy sok esetben a pedagógusok jelenleg túlterheltek, frusztráltak, feszültek, ami több esetben a tanítás minőségének romlásában,  a gyerekekhez való hozzáállásban – nagy tisztelet a kivételeknek -, a türelem hiányában nyilvánul meg.

Kapcsolódó írások
Kérdezzen szakértőnktől
Kapcsolódó gyógynövények
Kapcsolódó betegségek