Mi az a melanoma?

Annak ellenére, hogy mind a bőrgyógyászok, mind a média mindent megtesz azért, hogy felhívja a figyelmet a napozás veszélyeire, bőrgyógyászati rendeléseinken nap mint nap találkozunk olyan páciensekkel, akik vagy már feketére süttették (szoláriumoztatták) magukat, vagy céljuk, hogy csokibarnán térjenek haza a nyaralásból. Őket is szeretnénk tájékoztatni arról, hogy miért nem tanácsoljuk a túlzott napozást és szoláriumozást.

A napfény spektruma többféle sugárzásból tevődik össze. Legnagyobb hullámhosszú - 800-1800 nm-es - sugarai az infravörös sugarak, amelyek melegítő hatásúak. A látható fény hullámhossza 400-800 nm. Bőrünk egészsége szempontjából azonban legfontosabbak az ultraviola (UV) sugarak: ezek okozzák a legtöbb bőrproblémát. Az UV-sugarak rövid távon gyulladásos reakciót, napégést, barnulást eredményeznek, hosszabb távon pedig felelősek a bőr ráncosodásáért, a hámréteg megvastagodásáért, elszarusodási zavarok és pigment-rendellenességek - fehér és barna foltok - kialakulásáért, legrosszabb esetben pedig bőrrákot okozhatnak.

Ez az elváltozás nem azonnal jelenik meg a bőrön, hanem általában idősebb korban, bőrünk öregedésével. Többféle daganattípust különböztetünk meg. Az alapi sejtes rák, a basalioma és a laphámsejtekből kialakuló spinalioma prognózisa jó (azaz a betegség jó eséllyel gyógyítható), de természetesen igyekeznünk kell, hogy ezek kialakulását is megelőzzük, vagy ha már kialakult, mielőbb felfedezzük és kezelni kezdjük. Ezeknél a betegségeknél általában elegendő a sebészi kimetszés.

Alattomos melanoma

A bőrdaganatok közül a melanoma malignum a leginkább rosszindulatú. (A malignus szó jelentése: rosszindulatú.) Prognózisa késői diagnózis esetén rossz, azaz minél később fedezzük fel, annál kisebb az esély a gyógyulásra. Jelenleg Magyarországon, az európai országokban és Amerikában hasonló előfordulási arányt mutat: évente 14-15 új esetet diagnosztizálnak 100 ezer lakosra vonatkoztatva.

Az összes rákos betegség mintegy 35-40 százaléka bőrrák. Ennek %u201Ecsupán" 2 százaléka melanoma, de a bőrdaganat miatti halálozás 75 százalékát a melanoma okozza!

A melanoma kialakulásáért egyrészt az élet során elszenvedett napártalom, másrészt az örökletes faktorok, bizonyos gének jelenléte vagy hiánya, illetve a bőrtípus felelős. UV-fény hatására a sejtekben lévő örökítőanyagban, a DNS-ben károsodások jönnek létre: úgynevezett timin-dimérek képződnek. A szervezet javítómechanizmusa hivatott ezek korrigálására. Amennyiben ez a javító funkció nem működik megfelelően, vagy már kimerült, fénykárosodott bőr, rosszabb esetben pedig bőrdaganat alakul ki.

A melanoma malignum sötétbarna vagy fekete, előrehaladott esetben esetleg vérzékeny növedék. Az esetek egy részében már meglévő anyajegyből fejlődik ki, sérülés, esetleg rovarcsípés vagy erős napfénybehatás után, de a kiváltó tényező sokszor nem is azonosítható. Látszólag ép bőrön is kialakulhat, ilyenkor a beteg sötétbarna, folyamatosan növekvő, sötétedő foltot, csomócskát vesz észre a bőrén, amely sokszor viszket. Ha a kezdetben pár milliméteres növedéknek nem tulajdonítunk jelentőséget, a daganat nem csak helyileg növekszik, hanem hamarosan áttétet is ad a környező nyirokcsomókba, illetve a távolabbi szervekbe. Ilyenkor kezelése már onkológiai centrumokban történik.