Hirdetés
Menstruációs zavarok fiataloknál

Menstruációs zavarok fiataloknál

Minden kislány életében eljön a pillanat, amikor nagylánnyá válik: onnantól kezdve havonta számítania kell a vérzésre. Hogy milyen a normális menstruáció és milyen zavarokra kell felfigyelni, arról dr. Szőczei Beáta endokrinológus, szülész-nőgyógyász, gyermeknőgyógyász szakorvossal beszélgettünk.

Hirdetés
Hirdetés

A kislányok már a születésük pillanatában rendelkeznek azzal a hárommillió petesejttel, amellyel a természet megajándékozta a női szervezetet. Igaz, kamaszkorra csupán négyszázezer marad belőlük, ami persze még mindig hatalmas szám ahhoz képest, hogy onnantól kezdve havonta csak egy petesejt érik meg és válik megtermékenyíthetővé.
Amikor a kislány nemi érése eléri a megfelelő szintet, megjön az első menstruáció.

Az első

Az, hogy kinek mikor jön meg az első menstruációja, sok mindentől függ. Befolyásolja az éghajlat és az életmód is. Tény, hogy egyre korábbra tevődik ez az időpont: Míg kétszáz évvel ezelőtt 14-15 évesek voltak a lányok az első vérzéskor, addig ma Magyarországon átlagosan 11 és fél éves korban jön meg az első menstruáció. Ezt persze olyan egyéni tényezők is befolyásolják, mint a táplálkozás, a rendszeres sport (vagy annak hiánya), továbbá az egészségi állapot. Érdemes megfigyelni, hogy annak idején hány éves korban jött meg az anyukának, a nagymamának: a kislány valószínűleg hasonló alkat a nővé érés folyamatát tekintve.

A kezdetek

A menstruáció kezdetben még sokaknál kiszámíthatatlan, de ettől nem kell megijedni. Mint szakértőnk mondja, hat hónapig még az is teljesen normális, ha az első vérzést nem követi újabb menstruáció. Ha pedig két évig rendszertelen a vérzés, az sem baj. Ezek a ciklusok még egyébként sem járnak valódi peteéréssel.

Azért nem árt odafigyelni, mert az utóbbi évtizedekben gyakoribbá váltak a fiatalkori vérzésproblémák, és nem csak azért, mert hamarabbra tolódott az első menstruáció időpontja. Talán nem is gondolnánk, hogy ehhez az alvási szokásoknak is köze lehet. Mint dr. Szőczei Beáta magyarázza, a hormonműködést az agyalapi mirigy irányítja. Ám az agyalapi mirigy harmonikus működése nagyban összefügg az alvás-ébrenlét megfelelő váltakozásával. Az éjfél előtti alvás nagyon fontos lenne a szabályos menstruációhoz, ám a gyakori éjszakázás, bulizás, számítógépezés miatt ez sokaknál kimarad.

A normális menstruáció

Az első menstruáció után két évvel már elvárható, hogy kialakuljon a normális menstruációs ciklus. Élete folyamán egyébként minden nőnek változik a ciklusa, de bizonyos kritériumoknak mindenképpen érvényesülniük kell.

Menstruációs zavarok fiataloknál

A normális menstruációs ciklus 21-35 napos, tehát a vérzés minimum 21, maximum 35 naponta jön meg. Egy-egy vérzés általában 7-8 napon belül elmúlik. A vér színének nincs egészségügyi jelentősége, ám azt nem árt tudni, hogy a nem piros, hanem barnás vérzés valószínűleg nem járt peteéréssel. Normális esetben nem kell nagy vérveszteségtől tartani, hiszen egy nő csupán két-három deciliter vért veszít a menstruáció néhány napja alatt. (A menstruációs folyadék csak 20 százalékban tartalmaz vért: benne méhnyálkahártya, fehérvérsejtek, szövetdarabok és víz is található.) Nem törvényszerű, de az első két év után a menstruáció járhat egy elviselhető mértékű fájdalommal. Ám a vérzéshez való viszonyunk nagyrész tanult: ha az anyuka szenvedett a menzesztől, nagy valószínűséggel a lánya is utálni fogja!

Zavarok

Nem mindenkinek alakul papírforma szerint a ciklusa. Fontos, hogy figyeljük a saját testünk működését, és a normálistól eltérő tünetek esetén forduljunk orvoshoz.

Ha nem jön meg. A menstruáció elmaradását az orvosi nyelv amenorrheának nevezi. Ha 18 éves korig sem jelentkezik a menzesz, akkor ki kell vizsgálni, mi állhat a háttérben. A vérzés elmaradásának többféle oka is lehet: például az agyalapi mirigy működésének zavara, a petefészek megbetegedése vagy a hüvely anatómiájának eltérése. Táplálkozási zavarok, például anorexia vagy bulimia is okozhatják. Jó tudni, hogy legalább 17 testzsírszázalékkal kell rendelkezni ahhoz, hogy megjöjjön!

Ha nagyon fájdalmas. A latinul dismenorrheának nevezett zavart azért fontos kivizsgálni, mert elképzelhető, hogy az endometriózis nevű betegség tünete. Ennek lényege, hogy a méhnyálkahártyához hasonlító szövet a méh üregén kívül is megtalálható. E különleges szövet a méhen kívül is ugyanúgy viselkedik, mintha a méhen belül lenne: hormonális hatásokra havonta megduzzad, majd vér kíséretében leválik. Ám a rendellenes helyen nincs arra lehetőség, hogy a vér a külvilágba távozzon, ehelyett meggyűlik, és a zárt üregekben steril gyulladást hoz létre.

Ha csak kéthavonta jön meg. Normális esetben az egyik hónapban az egyik, míg a következőben a másik oldali petefészekben érik meg egy-egy pete. Ám olykor előfordul, hogy valakinek csak az egyik petefészke dolgozik, és így csak kéthavonta jön meg a menstruáció. Ez nem ad okot különösebb aggodalomra, de azért nem árt kivizsgálni. Érdekesség, hogy a szervezet gyakran maga is megoldja a problémát azzal, hogy az egészséges petefészek átveszi a gyengébbik működését is, és minden hónapban kibocsát egy érett petét.

Ha nagyon gyakori – vagy ritka. Ha 21 napnál gyakrabban vagy 35 napnál ritkábban jön meg, szintén kivizsgálás javasolt. Elsősorban az agyalapi mirigy működési zavara állhat a háttérben.

Ha rendszertelen. Bizonyos fokú rendszertelenség még belefér az egészséges kategóriába: senkinek sem óramű pontossággal működik a szervezete. A nők hormonrendszerének egyensúlya ráadásul nagyon érzékeny: az idegi állapot, a hangulat éppúgy befolyásolja, mint az időjárás vagy egy utazás – stresszes állapotban, melegben vagy utazáskor váratlanul is megjöhet. Ha azonban hosszú időn át teljesen kiszámíthatatlanul jelentkezik a vérzés, forduljunk orvoshoz.

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Pirula Trend