Hirdetés

Májgyulladás

A máj az ember létfontosságú szerve, amelynek egyik legfőbb feladata a bélből felszívódott, a szervezetben keletkezett ártalmas anyagok lebontása, illetve a szervezet számára hasznos anyagok termelése, kiválasztása.

Hirdetés
Hirdetés

A máj tehát nemcsak a szervezet méregtelenítésében, hanem anyagcseréjében (a táplálékból felvett anyagokat fehérjékké, zsírokká, szénhidrátokká alakítja át) is fontos szerepet játszik. A máj állítja elő többek között a vérfehérjéket is, amelyek a véralvadásért felelnek. A májsejtekben történik az epekiválasztás is, és a máj állítja elő a szervezet koleszterinjének körülbelül a felét (amelynek többségét az epeképzéshez használja fel szervezetünk). A máj a megemésztett ételekből származó anyagokat zsírokká, szénhidrátokká, fehérjékké alakítja át. A táplálékainkban lévő cukrok a májban keményítő formájában raktározódnak el, s csak azután kerülnek szőlőcukorként a véráramba, amikor szükség van rájuk (például leesik a szervezet vércukor szintje).

A májgyulladást (hepatitiszt) okozó vírusok közül a szakemberek - gasztroenterológusok, hepatológusok, infektológusok - ötféle, májgyulladást okozó (A, B, C, D, E) vírust tartanak nyilván, de ma már azt is tudják, hogy e csoportokon belül számos további "alfaj" is van.

A hepatitisz A vírus elsősorban az elégtelen higiénés viszonyok következtében (emberi széklettel, fertőzött vízzel, élelmiszerrel, illetve nemi érintkezéssel) kerül a szervezetbe, illetve terjed. Ez a vírustípus üti fel a fejét például az árvíz sújtotta területeken, amikor is szükségessé válhat az érintett területeken élők beoltása. A Távol-Keletre, a déli országokba utazók közül kevesen tudják, hogy a tenger gyümölcsei is okozhatnak májgyulladást. Az A vírus okozza a gyerekkori májbetegségek többségét is. A hepatitisz A-fertőzés gyakran tünetmentes, ezért gyakran nem felismerhető. A betegségükről nem tudó átmeneti vírushordozók számát ma Magyarországon mintegy 3000-re becsülik a szakorvosok.

A véradókat 1970 óta szűrik, azóta a vér és vérkészítmények okozta fertőzés gyakorlatilag nem fordul elő.

A hepatitisz B terjedésében egyre nagyobb szerepet játszik az intravénás drogozás világméretű elterjedése, illetve a szabados szexuális viselkedés, a promiszkuitás, a szexuális partnerek gyakori "cserélgetésének" divatossá válása. A láthatatlan bőrsérüléseken bejutó, parányi mennyiségű vér vagy testnedv (nyál, ondó, hüvelyváladék) is képes fertőzést okozni. Fokozott a fertőzés veszélye tetoválás, akupunktúra, testékszer felhelyezése, közös borotva, vagy akár fogkefe használatakor is. A B-vírust hordozó anya újszülöttjét is megfertőzheti.

E vírusfertőzöttség tekintetében fokozottan veszélyeztetettnek számítanak a hemodialízisben, az onkológiai gondozásban részesülő betegek, a vérrel kapcsolatba kerülő egészségügyi dolgozók is. A B vírusfertőzéssel szembeni védekezésben óriási fordulatot jelentett, illetve jelenthet a kötelező védőoltások megjelenése. E vakcina öt évre immunizál, és hatását ennek az időnek az elteltével - újabb "emlékezető" oltással - ajánlatos feleleveníteni (különösen, ha vala-milyen okból fennáll a fertőződés lehetősége).

A hepatitisz B vírusfertőzés azért is alattomos, mert a tünetmentes vírushordozók átadhatják a B vírust egészséges embertársaiknak.

A hepatitisz C-fertőzés is gyakran okoz idült májgyulladást. A vírus leggyakrabban vérrel, vérkészítményekkel, valamint fertőzött vérrel szennyezett tűvel (intravénás drogosok) terjed. Ma már a vérkészítményeket erre a vírusra is szigorúan ellenőrzik, továbbá az egyszer használatos eszközök elterjedése révén, az ilyen típusú kórházi fertőzések valószínűsége elenyészően kicsi. Az apró bőrsérüléseken bejutó, parányi mennyiségű vér is fertőzést tud okozni. Ezért áll fenn a fertőzés veszélye tetováláskor, akupunktúrás kezelés, illetve testékszer felhelyezésekor is. Alkoholistáknál a hepatitisz C vírusfertőzést követően megsokszorozódik a májzsugor, illetve májrák kialakulásának kockázata. A hepatitiszvírusok közül a B, C és D hajlamosít a krónikus májbetegségre, a cirrózisra, illetve a májrákra. Magyarország a fent felsorolt vírusok tekintetében - ma még - az alacsony fertőzöttségű országok közé tartozik. A legújabb vizsgálati adatok azonban arra utalnak, hogy egyes korcsoportokban az átlagosnál sokkal magasabb a krónikus hepatitisz B- és C-fertőzés veszélye (kábítószeresek, szabados szexuális életet élők). A veszélyeztetetti körbe tartozóknál a vírusfertőzés jelentősen hozzájárulhat a májzsugor kialakulásához. Telegdy főorvos arra is felhívja a figyelmet, hogy az ún. light drogok már egészen kis adagban is okozhatnak maradandó májkárosodást, illetve akár halálos kimenetelű májelégtelenséget is.

A hepatitisz D vírus kizárólag a B vírusfertőzéssel együtt fordul elő (főleg a drogosok körében, míg az E vírus - alkalmanként - az A vírus által okozott járványokhoz hasonló fertőzéseket okoz.

A főorvossal hosszú évtizedes szakmai tapasztalata mondatja: a májbetegségekben - elsősorban a májzsugorban, idült májgyulladásban - szenvedő betegek gyógyítási esélyeinek növelésében igen fontos szerepük lehet a szűrővizsgálatoknak, illetve az életmódváltásnak.

T. Puskás Ildikó

Szakértő: dr. Telegdy László főorvos
Szent László Kórház III. sz. hepatológiai-gasztroenterológiai osztály

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Pirula Trend