Hirdetés
Legyőztük a tuberkulózist?

Legyőztük a tuberkulózist?

A tuberkulózis, amely a történelem során az egyik legtöbb halálesetet okozta, ma már kezelhető betegség. Ám tévedünk, ha azt hisszük, hogy végleg megszabadultunk tőle. Szakértőnk dr. Rojkó Lívia tüdőgyógyász szakorvos.

Hirdetés
Hirdetés

A röviden tbc-nek nevezett betegség már az időszámításunk előtti hatodik évezredben is létezett. A Mycobacterium tuberculosis (illetve olykor egyéb Mycobacterium-faj) a beteg tüdejében egy komplexet képez, amelyet magyarul gümőnek nevezünk. Innen a magyar gümőkór elnevezés.

Hogyan kezelhető?

A tizenkilencedik század elején az európai országok többségében, így Magyarországon is a gümőkór okozta a legtöbb halálozást. A századfordulóig semmilyen gyógyszeres kezelés nem állt rendelkezésre. Ám a kórokozó baktérium felfedezésének és az antibiotikumok terjedésének köszönhetően a betegség gyógyíthatóvá vált.

A kezelés alapja a megfelelő antibiotikum-kezelés. Először azonban meg kell állapítani, hogy melyik baktériumtörzs okozta a megbetegedést. Ez meglehetősen időigényes, hiszen a szóban forgó baktériumok osztódása nagyon lassú, így a tenyésztés eredményére akár 12 hetet is kell várni! Rezisztenciavizsgálatot is végeznek, hogy a kezelőorvos eldönthesse, előreláthatólag mely gyógyszerek alkalmazhatóak a gyógyításban.

A kezelés akkor lehet sikeres, ha a jól kiválasztott antibiotikumok (pontosabban antituberkulotikumok) megfelelő kombinációját a kellő ideig, a helyes dózisban szedi a beteg. Ezek a gyógyszerek nem kaphatóak a patikában, a betegnek ezért (is) kell rendszeresen megjelennie a tüdőgondozóban. A kezelés és a gyógyulás nagyon időigényes, 6-12 hónapot is igénybe vehet. Mind a beteg, mind a kezelőorvos részéről különös türelmet és szoros együttműködést igényel. A félbeszakított vagy nem megfelelő kezelés a betegség súlyosbodását eredményezheti, miközben a beteg fertőzheti környezetét.

Visszatért

Az 1960–70-es években világszerte látványosan visszaszorult a tuberkulózis. Az 1980-as években azonban ismét emelkedni kezdett az új fertőzöttek száma, és a tüdőgondozókban meglepve tapasztalták, hogy a korábban hatásos antibiotikumok már nem pusztítják el a kórokozókat. A baktériumok egy része ellenállóvá vált a meglévő gyógyszerekkel szemben: ezt nevezzük antibiotikum-rezisztenciának. A gyógyszerrezistens tbc elleni harc a világ egészségvédelmének közös problémája. A rezisztens baktériummal fertőzött betegek kezelése ugyanis még hosszadalmasabb és még drágább. A legújabb gyógyszerek pedig nem minden országban állnak rendelkezésre.

Legyőztük a tuberkulózist?

A WHO szerint további két fontos tényező is szerepet játszott a tuberkulózis visszatérésében.

Először is, különböző okokból világszerte több millióra tehető azok száma, akik menekültként vándorolnak, rossz fizikai és egészségügyi állapotban, legyengült immunrendszerrel. Ők könnyebben elkapják a kórt, amelyet bolyongásuk során szét is szórnak.

Másodszor, az elmúlt 2-3 évtizedben a HIV-vírus felbukkanása és az általa okozott AIDS terjedése is hozzájárult a tbc újjáéledéséhez. Az érintett betegek immunrendszere ugyanis rendkívül legyengül, így ők sokkal könnyebben kapják meg a gümőkórt. Az AIDS-betegek jelentős hányada jellemzően tbc-ben hal meg.

Az utóbbi 15 évben Magyarországon ismét csökkenő tendenciát mutat a megbetegedések gyakorisága. 2005-ben beléptünk az „alacsony átfertőzöttségű” országok csoportjába. Ma hazánkban a 30 év felettiek körében kétszer, a 40–70 év közöttieknél háromszor annyi a férfibeteg, mint a nő. A legjellemzőbb rizikófokozó tényező az alkoholizmus és a hajléktalanlét.

Védőoltás

A gyermekeknek számos országban, így hazánkban is adnak védőoltást. Az első sikeres védőoltást Albert Calmette és Camille Guerin alkalmazta 1906-ban. Nevükből ered az oltás neve is: BCG (bacilus Calmette–Guerin). Embereken 1921-ben kezdték használni, szélesebb körben azonban csak a második világháború után terjedt el Angliában, Németországban és Amerikában.

Magyarországon kötelező a BCG-védőoltás, amelyet a csecsemők többnyire még a szülészeten megkapnak. 14 éves korukban ellenőrzik a fiatalok védettségét. Az oltás nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy kialakuljon a társadalom immunitása a gümőkórral szemben.

Tüdőszűrés

A felnőttek számára nincsen védőoltás. Az ő esetükben a tüdőszűrés a megelőzés, vagyis inkább a korai felismerés legfőbb eszköze. A tüdőszűrés mellkasi röntgenkép készítését jelenti. (A tüdőrákok közel egyharmadára is tüdőszűrés útján derül fény, de ez a módszer elsősorban a gümőkór felfedezésére szolgál.) A tbc-s beteg röntgenképén beszűrődés, fedettség, azaz légtartalom-hiány látható. A röntgen később a terápiakövetésnek is hasznos eszköze.

Ma nem kötelező a tüdőszűrés, csak azokban a megyékben, ahol a kór előfordulása egy bizonyos határérték felé emelkedik. Ez az érték 25 ezrelék, ami azt jelenti, hogy 100 ezer lakoshoz viszonyítva évente 25 új tbc-s megbetegedés történik. Az előfordulási gyakoriságtól függetlenül évente kell szűrni a veszélyeztetettek csoportjait, például a gyógyult gümőkóros betegeket, a hajléktalanszállásokon lakókat, az alkohol- és drogfüggőket.


Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Pirula Trend