Hirdetés
Le a zsírpárnákkal!

Le a zsírpárnákkal!

Míg a gyomorszűkítő műtét elsősorban egészségügyi problémát orvosol, addig a zsírleszívás pusztán esztétikai beavatkozás. Ám ha azt hisszük, nekünk magunknak semmit sem kell tennünk az álomalakért, tévedünk: csak akkor érdemes a zsírleszívás mellett döntenünk, ha ideális testsúlyunk elérése után is megmaradnak makacs zsírlerakódásaink.

Hirdetés
Hirdetés

Sajnos még olyan embereken is, akik egészségesen táplálkoznak és sportolnak, előfordulhatnak zsírlerakódások: ez többnyire öröklött adottság, és semmilyen fogyókúra nem változtat rajta. Ekkor alkalmazható a zsírleszívás, amely nem testsúlycsökkentő, hanem kontúr- vagy alakformáló eljárás: az eredmény nem kilókban, hanem centikben mérhető.

Hány férfitenyér?

- A lokális zsírfelhalmozódás legtipikusabb területei a comb külső oldala (a köznyelvben ezt hívjuk lovagló- vagy bricsesznadrág-formának), a has, a csípő- és deréktájék, a térd belső oldala ("bocitérd") és a toka - mondja dr. Pap Péter plasztikai sebész. - A comb belső oldalát nem igazán tartom zsírleszívásra alkalmasnak, továbbá a cellulit sem olyan probléma, amelyet ezzel az eljárással érdemes kezelni. Nagyon fontos, hogy az illető bőre feszes legyen, ez a garancia arra, hogy a beavatkozás után nem fog lógni. Van olyan kollégám, aki életkorhoz is köti a műtét elvégzését, én ehelyett inkább a bőr állagát veszem figyelembe.

A műtét előtt bizonyos vizsgálatokat és laborteszteket el kell végezni. Az orvos berajzolja a tervezett beavatkozás helyét, bár figyelembe kell vennie, hogy a műtőasztalon fekve kissé mások lesznek a test kontúrjai! A zsírleszívás során az orvos testtájakban gondolkozik: egy testtáj egy férfitenyér nagyságú. Négy testtájnál kisebb terület esetén helyi érzéstelenítésben végzik a beavatkozást, ennél nagyobb területen pedig altatásban. Az egy alkalommal leszívható zsír mennyisége - magánklinikai körülmények között - ma 3-4 ezer milliliter.

Töredelmesen

- A műtét azzal kezdődik, hogy egy speciális folyadékelegyet, az úgynevezett Klein-oldatot fecskendezzük be a páciens bőre alá - meséli plasztikai sebész szakértőnk. - Ennek a folyadéknak lúgosító, érzéstelenítő, állománylazító, érösszehúzó és vérzéscsillapító hatása van. Egyből oldódni kezd, összekeveredik a zsírral és mintegy a duplájára duzzasztja az adott területet. Zsírleszíváskor tulajdonképpen az oldattal keveredett zsírt távolítom el. Maga a zsírleszívás úgy történik, hogy egy pici, 3-4 milliméteres metszett lyukon keresztül bevezetek egy fémkanült a zsírrétegbe, összetöröm a zsírt, majd vákuum segítségével kiszívom azt. A zsír összetörését illetően többféle technika is a rendelkezésünkre áll. A hagyományos vagy mechanikus módszer szerint a sebész mozgatja ki-be a kanült, és így töri össze a zsírsejteket.

Előnye, hogy így lehet a legjobban "szobrászkodni", ám hátrány, hogy az orvos hamarabb elfárad. Az ultrahangos technika lényege, hogy a kanül vége ultrahangot bocsát ki, és ez töri össze a zsírsejteket. Előnye, hogy a sebész kevésbé fárad el, de hátránya, hogy az ultrahang megégetheti a bőrt. Ezt a technikát mára már háttérbe szorította a vibrációs módszer: a kanül vége rezeg, a zsírsejtek így könnyebben összetörnek, és a sebész is kevésbé merül ki.

Én a hagyományos és a vibrációs módszert szoktam alkalmazni, és ezeket az úgynevezett criss-cross technikával ötvözöm, azaz egy testtájon általában két pontból végzek szívást, mert így egyenletesebb lesz az eredmény. Egy testtájon továbbá többnyire két kanült is használok: egy vastagabbat a mélyebb rétegben és egy vékonyabbat a felszíni rétegben. A műtét végén egy-két öltéssel bezárom a kis nyílásokat. Ha a műtét helyi érzéstelenítésben történt, a páciens már aznap hazamehet, ha pedig altatásban zajlott, akkor egy éjszakát a klinikán kell töltenie.

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Pirula Trend