Hirdetés
Kívül-belül allergia

Kívül-belül allergia

Az allergia az egyik leggyakoribb krónikus betegség Európában. Az Európai Unió adatai szerint a tagországokban élők csaknem 35 százalékát, vagyis majd 120 millió embert érint e kór.

Hirdetés
Hirdetés

Az allergiás megbetegedések az elkövetkezendő két évtized legnagyobb társadalom-egészségügyi kihívását jelentik. Az allergiások és asztmások száma világszerte növekszik, a tendencia nálunk már-már tragikus méreteket ölt. Az egy év alatt újonnan regisztrált asztmások százezer lakosra jutó száma még 1990-ben is csak 65 volt, napjainkra azonban már eléri a kétszázat. 140 ezer beteget tartanak nyilván, a tényleges szám azonban meghaladja a kétszázezret, de az allergiában szenvedők körét mintegy 2,5-3 millióra becsülik. A megbetegedésekből származó költségteher több milliárd forint.

A legnagyobb allergiás betegcsoportba az úgynevezett allergiás "náthások" tartoznak. Számuk évek óta 10-15 százalékos növekedést mutat. Az allergia hatalmas térnyerése szoros összefüggésben van az iparosodással. Ezt bizonyítják azok az afrikai felmérések, melyek során kiderült, hogy ahol még 20-30 esztendeje az allergiás megbetegedések a lakosság 1-2 százalékát érintették, ott ez a szám - az iparosodás nyomán - az európai értékeket közelítette meg.

Mi "szükséges" ahhoz, hogy allergiásak legyünk?

Genetikai adottságok, az allergénekkel szembeni túlérzékenység. Az allergének különböző eredetűek lehetnek: a lakókörnyezetben található atkáktól, a virágporszemcséken át az egyes foglalkozásokhoz köthető változatos molekulasúlyú anyagokig terjedhetnek. Ugyanígy jelentőséggel bírnak a környezetben található szennyező, idegen, ártalmas anyagok, és az életvitelünk is. Ez utóbbi kategória a társadalom egészséggel és betegséggel kapcsolatos ismereteit éppúgy magában foglalja, mint az egészségtudatosságot, az egészségügyi ellátás színvonalát.

Kívül-belül allergia

Hazánkban csaknem hárommillió ember szenved allergiában, s ez a szám évente minimum 200 ezerrel gyarapszik. A betegek ellátásához - az alap- és a szakellátásban - mind a személyi, mind a tárgyi feltételek hiányosak.

Nemzetközi standardok nyomán asztmásnak tekinthető a lakosság 2-3 százaléka (egyes becslések szerint a 7-15 százalék), az allergiás bőrbetegség meglétét a népesség 8-15, míg a táplálékallergiások arányát 2-4 százalékra taksálják.

Az utóbbi években sorra jelentek meg nemzetközi állásfoglalások egyebek között az asztma, az allergiás orrfolyás, a táplálékallergiák feltételeiről, terápiájáról és gondozásáról. Erre azért volt szükség, mert az allergiás betegeket a szakemberek igencsak eltérően "határozzák meg" és kezelik.

Az allergia kialakulásánál az örökletes tényezők súlyát 15-20 százalékra becsülik. Két asztmás kapcsolatából az utódokban kialakuló asztma valószínűsége így akár az 50 százalékot is meghaladhatja.

A születést követő hónapokban a csecsemő immunrendszerének működése - a felnőttéhez képest - labilis. A steril emésztőrendszerrel születő babának "időre van szüksége" ahhoz, hogy a bélrendszerében nem károsító, az emésztést, a felszívódást, a bélfal hatékony működését és szerkezeti önállóságát elősegítő, úgynevezett mikrobális flóra alakuljon ki. Ezt követően megfelelő táplálás mellett az immunrendszere néhány hónap alatt, mintegy "megtanulja", hogy az emésztőrendszerben a kívánatos immunválasz - vagyis a bejutó tápanyagfehérjékkel szembeni tolerancia - létrejöjjön. E tanulás során van néhány olyan "időablak", amely alatt, ha a baba szervezete bármilyen okból kezelhetetlenül nagy mennyiségű idegen fehérjével - tehéntej stb. - találkozik, az immunológiai működés könnyen befolyásolható, így allergiás válasz születhet. Rizikófaktor lehet az anya dohányzása is - hazánkban a nők csaknem harmada dohányzik! -, hiszen a kicsi első életévében háromszorosára (!) emeli az allergiák létrejöttének valószínűségét.

Ebben a helyzetben mégsem a táplálékallergia a legrosszabb - noha ez is sok kellemetlenséget jelent: speciális diétát, tápszerek alkalmazását, utánjárást, időt és költséget emészt fel. Ám a kisgyermekkori táplálékallergiák csaknem 90 százaléka a bélrendszer, az immunrendszer fejlődése, a tápcsatorna átjárhatóságának csökkenése miatt 3-4 éves korra megszűnik.

A hosszú távú problémát az jelenti, hogy a kisdedkori táplálékallergiások között előbb az allergiás bőrbetegségek gyakorisága, majd - a serdülőkor végéig - a légúti allergiák gyakorisága nő meg.

Az allergének súlyát a betegség kialakulásában 25 százalékra, a környezet és a vele összefonódó életvitel jelentőségét 50 százalékra, míg az egészségügyi ellátás színvonalát 10-15 százalékra becsüli a szakirodalom.

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Pirula Trend