Hirdetés
Kisokos a laboratóriumi mérésekről

Kisokos a laboratóriumi mérésekről

Mire valók a laboratóriumi eredmények? Megelőzzük a komolyabb betegségeket, ha évente többször megyünk laborvizsgálatra? Nagy a baj, ha az eredményünk eltér a normál értékektől? Dr. Sándor Gábor belgyógyászt kértük meg, hogy válaszoljon olvasóink kérdéseire.

Hirdetés
Hirdetés

 

 

Miről árulkodnak az eredmények?

Amikor az orvos a betegét vizsgálja, több száz laboratóriumi mérés közül választhat, amley segít a helyes a diagnózis felállításában. A laboratóriumi mérések során többnyire vérből, vizeletből, de más testfolyadékokból, esetleg szöveti mintákból különféle molekulák, ionok vagy sejtek mennyiséget határozzák meg. Minden egyes orvosi laboratóriumi mérési adat az emberi szervezet valamilyen működésére, funkciójára, állapotára utal.

A labor által kiadott leleten egymás alatt sorakoznak a különböző mérések eredményei. Minden sor elején a mért sejt vagy anyag többnyire rövidített neve áll. Ezt követi a mérés eredménye, az eredmény mértékegysége majd az úgynevezett „normál érték” vagy referencia tartomány. Így mindenki láthatja, hogy az adott eredménye ebbe a tartományba esik-e vagy jelentősen eltér ettől. Az eltérés a beteg számára is egyértelműen jelzi, hogy valami nem úgy működik a szervezetében, ahogy kellene.

Kisokos a laboratóriumi mérésekről

 

A normál érték

Gyakorta felmerül a kérdés, hogy mi alapján állapítják meg az ún. “normál” értékekeket? A normál érték elnevezés helyett én szívesebben használom a referencia tartomány kifejezést, mindjárt kiderül, hogy miért. A referencia tartományt úgy határozzák meg, hogy nagyszámú egészséges embernél végzik el a mérést, meghatározzák az átlagos eredményt és matematikai módszerekkel kijelölik a tartomány alsó és felső határát. Ilyen módon a referencia tartományba fog tartozni az egészséges személyek 95 %-a, de 5 %-uk nem. Azaz a referencia csoportba tartozó egészséges személyek esetében 100 közül 5 személy mérési eredménye eltér referencia tartomány értékékeitől. Ezért helyesebb inkább referencia tartományról és nem „normál érték” tartományról beszélni.

 

Eltérő referenciatartomány

A referencia vagy „normális” tartomány különböző csoportoknál is eltérhet. Bizonyos anyagoknál pl. hormonoknál, más a referencia tartomány nőknél és férfiaknál. Eltérő a referencia tartomány terheseknél, de egyes népcsoportok esetében is. Különbözhet felnőtteknél és gyermekeknél. Például a növekedés során egy a csontképzésben szerepet játszó enzim szintje természetes módon magas, míg felnőtteknél a magas értékek már betegségre utalhatnak.

Bizonyos betegségek kezelésénél optimális referencia tartományt állapítanak meg. Ilyenkor a gyógyszeres kezelés a beteg érdekében csökkenti egy természetes anyag vérszintjét egy a „normális” referencia szintnél jóval alacsonyabb szintre. Ez történik a véralvadás gátló és a koleszterin szint csökkentő gyógyszerek használatánál.

 

Minél több mérés, annál biztonságosabb?

Vannak betegek, akik azt szeretnék, hogy minél több, sőt talán minden laboratóriumi mérés történjen meg náluk. Arra gondolnak, hogy ilyen módon minden rejtett problémára fény derülhet. Az orvos gondolkodásmódja nem ilyen. Az orvos a beteg panaszai és vizsgálata alapján valószínű diagnózisokra gondol és olyan laboratóriumi vizsgálatokat kér, melyek a feltételezett diagnózist megerősítik vagy kizárják. Számtalan, minden megfontolás nélkül kért adat nem is lenne ésszerűen értelmezhető. De nem is ésszerű, ha valaki egy áruházban minden ruhát megvesz, hátha lesz köztük jó is. A legtöbben inkább gondosan kiválasztanak egyet és csak azért fizetnek. Az orvos kiválasztja a laboratóriumi mérések közül azokat, melyek a diagnózis felállításához szükségesek és így a közösség vagy a beteg pénztárcáját is kíméli.

 

A labor jó, a beteg mégsincs jól

Ha minden elvégzett laboratóriumi mérés a „normális” tartományba esik, az mindenképpen kedvező jel, de nem jelenti azt, hogy biztosan nincsen szó semmiféle betegségről. Számos olyan betegség van, melyek nem okoznak kimutatható laboratóriumi eltéréseket. Ezeket a betegségeket más, pl. képalkotó módszerekkel lehet diagnosztizálni. Sokan megrémülnek, ha néhány vagy akár csak egy mérési eredmény is a „normálisnak” megadott mérési tartományon kívülre esik. Pedig ennek nem biztos, hogy bármiféle jelentősége lenne. Az orvos tudja megítélni tudása, a beteg vizsgálata és tapasztalata alapján, minden adatot mérlegelve, hogy egy eltérő mérési adatnak van-e igazi jelentősége. Könnyen lehetséges, hogy egy az átlagostól kissé eltérő eredmény nem utal betegségre és esetleges későbbi ellenőrzésen kívül nem igényel teendőt. Azaz nem a laboratóriumi adatokat, hanem a betegeket kell gyógyítani.

 

Dr. Sándor Gábor

belgyógyász

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Pirula Trend