Hirdetés
Királynőként a színpadon

Királynőként a színpadon

Palya Bea 16 évesen kezdte zenei pályafutását, hangja, dalai mindannyiunk fülében itt csengenek. Sokoldalúságát mutatja, hogy zenél, dalokat szerez, ír, inspirációs előadásokat tart, a színészkedéssel is kacérkodik - és ki tudja, hol ér véget a sor. Nem mellesleg pedig két kislány édesanyja.

Hirdetés
Hirdetés

A Nő és Tovább Nő albumjaid alapján, számomra egy szókimondó, vadóc nő rajzolódik ki. Igaz ez rád, vagy csak én érzem így?
Az, hogy kinek milyen szó jut eszébe rólam, az egyéni történetek, nézőpontok függvénye. Én az őszinteséget és az élettel teliséget, a természetességet szeretem használni magamra. A visszajelzésekből az is összeállt nekem, hogy amit én kimondok a cikkekben, dalokban, az akár sok más ember mondata is lehetne; csak nekem a hosszú évek önismereti munkája miatt lett egy plusz adag bátorságom. Minden kimondott dolog éltet egy adott kapcsolatot, minden visszatartott dolog fagyasztja azt. Ez az én hitrendszerem. Természetesen nekem is rengeteg a titkom, kényelmesen tágas az intim szférám, de a közönségemmel sok dolgot megosztok, és ettől ők is velem, egymással: teli lesz élettel a kapcsolat.

Az elmúlt években írt dalaidban központi helyen szerepel a nő, a női lét. Mit jelent számodra nőnek lenni?
got. Hogy a testem és a lelkem közt folyamatos a kapcsolat. Képes vagyok a dolgokat a sejtjeimbe hatolóan érzékelni, és fordítva: képes vagyok a sejtjeimben zajló dolgoknak kijáratot találni, mondjuk dal formájában. És persze a lehetőséget arra, hogy pici emberkéket szüljek e világra, és kísérjem őket egy darabon, rengeteget tanulva tőlük. De a nőiség jelent még mozgékonyságot, bátorságot, hajlékonyságot, tisztaságot, eleganciát, a meghalás és újjászületés főnixmadaras képességét...

Kiknek szól az éneked?
Mindenkinek. Aki meghallgatja. Férfiaknak, nőknek, kicsiknek, nagyoknak, korábban elektronikus zenén pörgőknek, népzenén nevelkedetteknek. Nem gondolok arra egy dal írásakor, hogy ki hallgatja majd, az van a fókuszban, hogy minél tisztábban feljöjjön belőlem valami, és minél szebben megformáljam ezt.

Gyerekdalokat is írsz, énekelsz. A megírásukban az anyaság inspirál?
Részben igen. De pont most újra hallgatjuk Lilivel az Álom-álom, kitalálom című 2004-es lemezemet, akkor még messze voltam az anyaságtól, a saját belső gyermekemet utaztattam meg egy sztoriban, ebből lett ez az énekelt mese. Persze az Altatok című album nagyon erős szakaszban született, amikor Lilit vártam. Tele voltam ezzel az érzéssel, a várakozás örömével és félelmeivel. A Nappali dalokkal pedig Lilit nagyobb kislányként helyeztem családi kontextusba: otthon is lehet bulizni nagyokat, minden ház körüli hang dallá válhat, a mosógép zajától a húsklopfolásig.
Sikeres nő vagy, közben két kislány édesanyja, mindkét szerep sok elfoglaltsággal jár. Hogyan teremtesz egyensúlyt a munka és magánélet között?
Most épp nehezen. Nagy kihívás ez. Talán azt az illúziót engedtem el két gyerek mellett, hogy van egyensúly. Illetve van pillanatokra, de kötéltánc ez az egész, a következő pillanatban már arra kell figyelnem, nehogy zuhanjak. Van pár konkrét technikám, légzésfigyelés, én-idő teremtése, fókuszált figyelem. Feloldódás abban, amit látok, hallok, ízlelek, érzékelek az érzékszerveimmel. És ki kell szállni belőle néha, egyedül is, ketten is.

Királynőként a színpadon

Az idei Berlinale Filmfesztivált egy olyan német-francia filmmel nyitották meg, amiben az egyik jelentős szerepet rád osztották. Nálunk november 16-án kezdik vetíteni a mozikban. Milyen volt kipróbálni színésznőként magad?
Nagyon jó, rengeteget tanultam. Nagyon élveztem, csodás tájakon jártam, izgalmas emberekkel találkoztam, és mást csináltam, mint szoktam. Királynőként bántak velem, talán mert már - hosszú tanulás után - én is így bánok magammal. Jó volt egy nagy gépezetben kis elem lenni, hallgatni a rendezőre; és nem nekem vinni a felelősséget egy egész produkcióért. Az egész egy ajándékcsomag volt az élettől, mintha a Mikulás hozta volna, egyik reggel ott találtam a csizmámban. Mondjuk ki is pucoltam előtte rendesen...

Hogy boldogultál a francia nyelvvel?
Jól tudok franciául, van egy francia életem. Persze izgultam, maximalista vagyok, megtanultam a párbeszédeket, rendes hangsúlyozással. Majd a rendező minden jelenet előtt átírta, úgyhogy bele kellett lazulnom...

Tavaly az évzáró koncertedet kismamaként énekelted végig. Magam is ott voltam, és csodáltam azt az energiát, amivel ott álltál a színpadon. Honnan ez az erő?
Volt egy akkumulátor bennem (nevet). Az a felfogásom, hogy energia mindig van, csak el kell jutni a forráshoz. A terhesség alatt végig tornáztam, mozogtam, ez sokat segített. És figyeltem a légzésemet. Visszatérni a légzés figyeléséhez a legjobb eszköz arra; hogy legyen erőnk, energiánk, jelenlétünk.

November 24-én lesz a nagykoncerted. Én biztosan ismét ott leszek.
Az évzáró koncert egy szakasz lezárása is lesz. Játszom majd a nagy kedvenceket, a Nő és a Tovább Nő lemezekről, de lesznek új témák is. Nem tudom még pontosan, mit csinálok a következő években, ha van rengeteg ötletem és jónéhány konkrét tervem is. Például az elválás ezer szintjéről írtam most új dalokat. De erősödik az előadásaim, workshopjaim szerepe is az életemben, egyre jobban élvezem azt is. Annak a tudásnak egy része, amit tovább szeretnék adni, túllóg a dal formai lehetőségein, ezért kezdtem el írni, tanítani, előadni. A második szülés ürügyén tartottam egy életközépi megállást, és bár nagyon nehéz volt, jót tett nekem. Szerintem ezután még izgalmasabb, még mélyebb dolgok törnek fel majd belőlem, zeneileg is, hiába, a negyvenes nő az egyre nagyobb rock 'n' roll. Az is elképzelhető, hogy más országokban, más társakkal is dolgozom majd.

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Pirula Trend