Hirdetés
Kérdezz-felelek a csontsűrűségmérésről

Kérdezz-felelek a csontsűrűségmérésről

A csontritkulás eleinte nem jár fájdalommal, tünetek nélkül zajlik - ezért is hívják néma járványnak. Egyes adatok szerint Magyarországon ma egymillió embert érint, akiknek közel 90 százaléka nő. Az oszteoporózissal kapcsolatos vizsgálatok egyike a csontsűrűségmérés, melynek eredménye alapján lehet a terápiát beállítani. Hogy pontosan hogyan zajlik a mérés és milyen eredményt ad, arról dr. Szentiványi Csilla reumatológus, természetgyógyász, soft-lézer terapeutával beszélgettünk.

Hirdetés
Hirdetés

Mi történik csontsűrűség vizsgálatkor?

A csontsűrűségmérés az ásványi csonttömeg meghatározását jelenti, és úgynevezett oszteodenzitometriás (ODM) készülékek segítségével történik. Ez a diagnosztikus eszköz azon az elven működik, hogy a készülék által kibocsátott és a csontokon áthaladó gamma-sugarak elnyelődése egyenesen arányos az útjukba eső kalciumsók mennyiségével. Tehát minél magasabb a csont ásványianyag-tartalma (azaz a csontsűrűség), annál jobban elnyeli az energiát. A mérést a törésnek leginkább kitett helyeken végzik: a csuklót, a gerincet és a combnyakat vizsgálják. A vizsgálat néhány percig tart és teljesen fájdalommentes. Ha az adott helyen korábban már történt törés, szóljunk a vizsgálónak, mert akkor az ellenoldali testtájékon kell elvégezni a mérést! Fém ékszereinket vegyük le!

Hogyan születik meg az eredmény és mit jelentenek a rövidítések?

A csonton való áthaladás után megmaradó sugármennyiség alapján számítógép határozza meg az eredményt. A BMD (bone mineral density) az ásványi csontsűrűséget mutatja meg. A BMD nemtől és kortól függ, ezért azt az azonos nemű és korú magyar lakosság átlagos csontsűrűség-értékéhez lehet hasonlítani. Azt, hogy az egyén BMD-értéke mennyiben tér el az átlagtól, a Z-score mutatja meg. A terápiabeállítás szempontjából azonban az úgynevezett T-score érték a fontosabb, mely a mért értéknek a csúcscsonttömegtől való eltérését mutatja meg, ez a törési kockázatot is jobban tükrözi. A Z-score tehát az átlaghoz viszonyít, a T-score pedig a csúcs csonttömeghez. Fiatal emberek esetében a Z-és a T-score értéke azonos.

Egyébként már egy egységnyi csontvesztés is két-háromszorosára növelheti a csonttörés kockázatát! Természetesen nem érdemes a számok bűvöletében elveszni, ezek csak metodikai határok. Akinek például mínusz 2,4 a T-score értéke, annak gyakorlatilag már csontrikulása van, de még csak D3-vitamin- és kalciumpótlásra kap javaslatot.

Mikor érdemes csontsűrűség-vizsgálatot végezni?

Nőknél 65 év, férfiaknál pedig 70 év felett mindenképpen érdemes.

Az oszteoporózis nemcsak a nők betegsége! A férfiakat is érintheti, bár náluk lényegesen nagyobb csúcs csonttömegből indul meg a csontvesztés.

A szűrés első lépcsője a röntgenvizsgálat, bár a csonttömeg 35-40 százalékát is elveszíthetjük, mire radiológiai jele lesz a csontritkulásnak. A nem is olyan ritkán előforduló csigolya-összeroppanás dokumentálásához is szükséges a röntgen. Ha a röntgen eredménye vagy az életkor indokolja, esetleg rizikófaktorok jelenléte is kimutatható, sor kerülhet a csontsűrűségmérésre. Nőknél a menopauza beállta után egy évvel szintén érdemes elvégezni, hogy megállapíthassuk, milyen gyors a csontvesztés.

Különösen indokolt:

  • ha az anyánál, nagymamánál is előfordult csonttörés,

  • ha kis traumára is saját törés következik be,

  • ha a testmagasság 3 centiméterrel csökken,

  • ha görbül a hát,

  • kétoldali vesekövesség esetén,

  • bizonyos gyógyszerek szedése esetén,

  • ágyhoz kötött életmód mellett,

  • illetve szervátültetés után.

Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy az oszteoporózis diagnózisát nem csak a denzitometria adja, ez csak számszerűsíti annak súlyosságát. A diagnózis felállításához laborvizsgálat is szükséges, melyeket a háziorvos és a reumatológus kezdeményez. Vérvizsgálattal a terápia hatásosságát is jól nyomon követhetjük: ilyenek a biokémiai csontmarkerek és a D-vitamin szintjének meghatározása.

Miből áll a terápia?

A terápia során a legfontosabb cél az, hogy a páciensnek csökkenjen a további csontvesztése, hogy gyógyszeresen serkentsük a csontépítését is, hogy ne legyen további csonttörése, illetve hogy csökkentjen a fájdalma. Alapvető a D-vitamin, a kalcium és a magnézium pótlása. A mai ajánlások szerint naponta 1000 egység D3-vitamin és 1000-1200 milligramm kalcium bevitelére van szükség. Én magnézium fogyasztását is szoktam javasolni, naponta mintegy 400-500 milligrammot. Ha a csont mineralizációja (az ásványianyag-tartalma) megfelelő, akkor tudnak a csontanyagcserét befolyásoló egyéb gyógyszerek is megfelelően hatni. Ne feledjük ugyanis, hogy az oszteoporózis egy mennyiségi csontvesztéses állapot, de sok idős embernél a nem megfelelő D-vitamin-ellátottság minőségi csontromlást is okoz.

Hogyan történjen ezen anyagok pótlása?

Mind a kalcium-, mind a D-vitamin-készítményeknek létezik vényre és vény nélkül kapható változata is. Ma kapható karbonát és citrát típusú kalcium is. A citrát típusú kalciumnak jobb a biohasznosulása, felszívódása kevésbé függ a gyomor pH-jától, jobban véd vesekő ellen. A karbonát típusú készítmény ellenben elterjedtebb, és természetes eredetű. Alapvetően hagyjuk az orvosra a döntést, de azért nem árt tájékozódni a vény nélkül kapható készítményekről is!

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Pirula Trend