Hirdetés
Így nézünk majd ki százezer év múlva

Így nézünk majd ki százezer év múlva

Magas homlok, nagy szemek és tökéletes arcszimmetria jellemezheti a jövő emberét.

Hirdetés
Hirdetés

Az emberi evolúció során a koponya térfogata folyamatosan növekedett. A modern ember (Homo sapiens) agya kétszer akkora, mint a körülbelül 2 millió éve élt Homo habilis-é. A fejlődés ma sem állt meg.

Nickolay Lamm grafikus azzal kereste meg dr. Alan Kwant, a Washington Egyetem genomikával foglalkozó kutatóját, hogy segítsen neki megalkotni a jövő emberének portréját. Kwan szerint a jövőben a jelenleg még gyerekcipőben járó genetikai módosítás egyre inkább elfogadott lesz, és az ember igyekszik majd a saját céljainak megfelelően alakítani a külsejét. Az emberi fej egyre nagyobb lesz, hogy helyet adjon az egyre nagyobb agynak. A koponya növekedése a kutató szerint elsősorban felfelé irányul majd, és húszezer év múlva a leglátványosabb változás a homloki rész megnagyobbodása lesz. Addigra a Google-szemüveghez hasonló eszközöket kommunikációs lencsék fogják már helyettesíteni.

Így nézünk majd ki százezer év múlva

Az Univerzum egyre részletesebb megismerésével párhuzamosan olyan tulajdonságok kerülhetnek majd előtérbe, amelyek az űrben előnyt jelentenek. Például nagyobb szemekkel alkalmazkodhatnak majd az emberek a Naptól távolabb eső emberi kolóniákon uralkodó gyengébb fényviszonyokhoz. A bőrük sötétebb lehet, hogy hatékonyabban tudjon védekezni a káros UV-sugarakkal szemben, melyektől most a Föld ózonrétege nyújt védelmet. A vastagabb szemhéj és a hangsúlyosabb szemöldökcsont a gyenge vagy nulla gravitáció hatásait enyhítheti majd, ami jelenleg még megzavarja a Nemzetközi Űrállomás űrhajósainak látását.

A genetikai beavatkozásoknak köszönhetően az emberi arc egyre inkább megközelítheti majd az ideált: határozott arcvonások, egyenes orr, érdeklődő szemek, az aranymetszés szabályaiank érvényesülése és tökéletes szimmetria lehet majd a jellemző.

Így nézünk majd ki százezer év múlva

Kwan szerint az emberek a lehető legtermészetesebben akarnak majd kinézni, miközben egyre több szerkezet, például kommunikációs eszközök, nanochipek lesznek majd beépítve a testükbe.

A kritikusok szerint a Kwan és Lamm által felvázolt ember csupán egy a lehetséges variációk közül, és nem is biztos, hogy a legjobb. Matthew Herper, a Forbes tudományos újságírója szerint Lammék túlságosan szűk keretek között gondolkoztak. A genetikai módosítás szerinte csak évtizedekre vagy évszázadokra van tőlünk, nem évezredekre, és fura lenne, ha ezt az ember a szeme megnagyobbítására használná, nem pedig kreatívabb dolgokra. Kwan erre azt válaszolta Herpernek, hogy ők csak egy ártalmatlan gondolatkísérletet végeztek, nem pedig tudományos előrejelzést.

A képek forrása: Nickolay Lamm/MyVoucherCodes.co.uk

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Pirula Trend