Hirdetés
Hüvelybaktériumából készített joghurtot - Tudományos haszna lehet

Hüvelybaktériumából készített joghurtot - Tudományos haszna lehet

Egy amerikai doktori hallgató a hüvelybaktériumaival oltott be tejet, és az így készült joghurtot meg is kóstolta. Az ötlet nem annyira bizarr és gusztustalan, mint amilyennek elsőre tűnik. Sőt tudományos haszna is lehet.

Hirdetés
Hirdetés

A Wisconsini Egyetem doktorandusza, Cecillia Westbrook azért fogott a különös kísérletbe, mert feltűnt neki, hogy noha számos tanulmány foglalkozik a jó és a rossz hüvelyi baktériumokkal, még senki sem vizsgálta a hüvely belsejében élő baktériumkultúrákban rejlő lehetőségeket.

A mikrobiológusok már eddig is ajánlották, hogy kenjék be az anya hüvelyváladékával a császármetszéssel világra jött csecsemőket azért, hogy megkönnyítsék az egészséges baktériumok megtelepedését.

Olyan kutatást azonban senki sem végzett, hogy mi történne, ha valaki elfogyasztaná a hüvelyben élő több száz különféle baktériumból álló életközösséget, illetve megpróbálja ezeket tenyészteni.

Ezért Westbrook fogott egy fakanalat, először behelyezte a hüvelyébe, majd belemártotta egy csupor tejbe, és egy éjszakán át állni hagyta. A baktériumok elvégezték a dolgukat, és másnapra joghurttá alakították a tejet.

Mikor megkóstolta, úgy írta le, hogy savanyú ízű, jellegzetes  szagú, szinte bizsergeti a nyelvet.

Hüvelybaktériumából készített joghurtot - Tudományos haszna lehet

A megkóstolás nem biztos, hogy jó ötlet volt, nyilatkozta a ScienceAlert online folyóiratnak Rosanne Hetzberger, a Washingtoni Orvosi Egyetemen hüvelybaktériumokat tanulmányozó holland mikrobiológus, mivel a hüvelyben sok „rossz” baktérium is él a jók mellett. Összességében azonban nagyon frappánsnak ítélte a kísérletet.

Az, hogy joghurt keletkezik a hüvelybaktériumokkal beoltott tejből, nem annyira meglepő. A hüvely baktériumflórájának domináns alkotója a Lactobacillus, azaz ugyanaz a nemzetség, amelybe a joghurt és a sajt készítéséhez használt baktériumok is tartoznak.

„A joghurtban lévő Lactobacillus nem különbözik lényegesen a hüvelyben lévő Lactobacillusoktól” – magyarázta Hertzberger. „Mindegyik rengeteg tejsavat termel a hüvelyben is és a joghurtban is.”

Ez azonban még nem szükségszerűen jelenti azt, hogy a hüvelybaktériumok képesek joghurtot létrehozni. A boltokban vásárolt joghurtokat mind a Streptococcus thermophilus és a Lactobacillus bulgaricus különféle alfajaiból álló keverékekkel készítik.

Ezért Hetzberger elhatározta, hogy saját laboratóriumában megismétli a kísérletet (egészséges, terhes nőkből származó Lactobacillusokat használva). Nyolc baktériumtörzset kipróbálva csak egy volt képes megsavanyítani a tejet, de az eredmény itt sem volt túl gusztusos.

Ebből azt a következtetést vonta le, hogy a Westbrook által készített joghurt valószínűleg különféle baktériumok keverékét tartalmazta, amelyek egy része nem a hüvelyből, hanem talán a fakanálról vagy máshonnan származott. Természetesen a joghurtban ott voltak a hüvelyi baktériumok is.

Saját tapasztalata ellenére Hetzberger hasznosnak tartja Westbrook kísérletét, mert felhívta a figyelmet, hogy esetleg ily módon lehet tenyészteni a hüvelybaktériumokat. Ezeket azután joghurt formájában tárolni lehetne a hűtőszekrényben és szükség esetén (valamilyen betegség vagy antibiotikum-kezelés) innen helyreállítható lenne az egészséges hüvelyflóra.

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Pirula Trend