Hirdetés
Hat tévhit az egészségről

Hat tévhit az egészségről

A New Scientist összegyűjtötte és tisztázta a legnépszerűbb, egészségmegőrzéssel kapcsolatos tévhiteket és féligazságokat.

Hirdetés
Hirdetés

1. Tévhit: Az antioxidáns tabletta a hosszú élet titka

Az 1970-es években új őrület söpört végig a világon: hódító útjukra indultak a vitaminkészítmények és antioxidánstartalmú étrend-kiegészítők. Az embert érő káros környezeti hatások és az egészségtelen táplálkozás eredményeként a szervezetben felhalmozódó káros szabadgyökök hosszú távon betegségek kialakulását okozhatják, ám szerencsére bizonyos vegyületek antioxidáns hatásuk révén semlegesíteni tudják ezeket a szabadgyököket. A szakemberek számára egyértelműnek tűnt: ha valaki ilyen készítményekkel "támogatja meg" étrendjét, jó eséllyel csökkenti a betegségek kialakulásának kockázatát is.

Akkoriban elismert szakemberek - köztük Nobel-díjasok - buzdítottak lelkesen minél több vitamin és egyéb étrend-kiegészítő szedésére, így nem csoda, hogy a hosszú élet reményében emberek milliói tömték, és tömik azóta is magukba marokszám e tablettákat.

Az étrend-kiegészítők kontroll nélküli szedésének hatásait csak az 1990-es években kezdték komolyabban vizsgálni, és egyre több kutatás állapította meg, hogy a legnépszerűbb termékek, így a béta-karotin, az A-, D- és E-vitamin túlzásba vitt szedése gyakran többet árt, mint használ. 2007-ben egy átfogó tanulmány közel 70 korábbi, a témában megjelent kutatás eredményeit alapul véve azt állapította meg, hogy az A- és E-vitamin, valamint a béta-karotin túlzott pótlása növeli a halálozás kockázatát. Ennek valószínűleg az lehet az oka, hogy a mesterséges készítmények deaktiválják a szervezet saját antioxidánsaira épülő védekező mechanizmusait, a "készen kapott" védelem pedig jóval gyengébb, mint a természetes.

2. Tévhit: Túlsúllyal mindig rövidebb az élet

Az nem kérdés, hogy az elhízás egészségtelen: 40-es testtömeg-index (BMI) fölött a 2-es típusú cukorbetegség, a szívbetegségek és egyes daganattípusok kialakulásának, valamint a halálozásnak a kockázata is jóval magasabb. Az azonban nem igaz, hogy túlsúlyosan ne lehetne hosszú ideig élni.

Hat tévhit az egészségről

Egy nemrég közzétett, nagy mintaszámon elvégzett kutatás szerint a túlsúly (25 és 29 közötti BMI-érték) védelmező hatással is bírhat: ebben a csoportban 6 százalékkal alacsonyabb halálozási kockázatot mértek a normál testsúlyú (18,5-25 közötti BMI-érték) emberekhez képest. Azt a szakemberek sem tudják, hogy ez miért lehet így: elképzelhető, hogy a néhány plusz kiló nyújtotta tartalék segíti a szervezetet a fertőzések és betegségek elleni harcban, de az is lehet, hogy a túlsúlyos emberek alaposabb orvosi kivizsgálásban részesülnek, így korábban fény derül a kezdődő betegségeikre.

3. Tévhit: Táplálkozzunk úgy, mint az ősember

Két amerikai szakember, egy orvos és egy antropológus 1985-ben írt először az úgynevezett paleolit táplálkozásról és életmódról, amely azóta világszerte óriási népszerűségnek örvend. Az elmélet szerint az emberi gének 50 ezer éve változatlanok, és nem tudtak igazodni a modern mezőgazdaság megjelenésével átalakult táplálkozási szokásokhoz, valamint a mozgásszegény, ülő életmódhoz. A két szakember ezt az "evolúciós disszonanciát" teszi felelőssé számos betegség, többek között a cukorbetegség és a daganatos megbetegedések térnyeréséért, és a megoldást az ősemberek étrendjéhez és mozgási szokásaihoz minél inkább közelítő életmódban látják.

Bár a főként vadhúsok, halak, magvak, zöldségek és gyümölcsök fogyasztásán alapuló, a gabonaféléket, finomított cukrokat, tejtermékeket, olajat és sót kizáró paleoétrend bizonyos elemei egybevágnak a dietetikusok által elfogadott ajánlásokkal, a tejtermékek, teljes kiőrlésű gabonák és hüvelyesek mellőzése a szakma szerint nem elfogadható.

Az ősemberelméletet az evolúcióbiológusok több ponton is kifogásolják. Például nem igaz, hogy az ember emésztése ne alkalmazkodott volna a mezőgazdasági termeléshez: erre bizonyíték, hogy a legtöbb ember szervezetében extra génmásolatok találhatóak a gabonafélékben lévő keményítő megemésztésére, és a felnőttek tehéntejfogyasztását lehetővé tevő laktóztolerancia is függetlenül fejlődött a populációkban.

Emellett nincsenek bizonyítékok arra, hogy őseink a modern emberhez képest az életmódjuk hatására sokkal egészségesebbek lettek volna, továbbá nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy az őskorban fogyasztott növények és állatok, valamint a mai tenyésztett állatok és nemesített növények között többnyire csekély a hasonlóság. A kritikák hatására a paleolit diéta kidolgozói az elméletet nemrég felülvizsgálták, és a javasolt élelmiszerek közé bekerültek a zsírszegény tejtermékek és a teljes kiőrlésű gabonafélék is.

4. Tévhit: A szervezetnek szüksége van a rendszeres méregtelenítésre

Mérgezett a levegő, amit belélegzünk, az ételeink növényvédőszer-maradványokkal vannak tele. Vérünkben és vizeletünkben nehézfémek, dioxinok, PCB-k és ftalátok találhatók. Mit lehet tenni? Népszerű ajánlás, hogy méregtelenítsünk, és a világhálón rengeteg módszert is találunk rá. Ám a legtöbb tudós a méregtelenítést feleslegesnek tartja.

Eleve méregtelenít ugyanis a máj, a vese és az emésztőrendszer is. A káros vegyületek nagy részét tehát lebontja a szervezet, és távozik a széklettel néhány órán belül. Tény azonban, hogy vannak olyan vegyületek is, különösen a zsírban oldódók, például a dioxinok és a PCB-k, amelyek kiürülése hetekig, hónapokig, vagy akár évekig is eltarthat. Ha nagyobb ütemben vesszük magunkhoz ezeket a kemikáliákat, mint ahogy kiürülnek, akkor az évek során zsírszöveteinkben felhalmozódnak.

A méregtelenítő programok általában azt ígérik, hogy néhány napos böjtölés vagy vízkúra után ezektől a méreganyagoktól megszabadulhatunk. Pedig egy gyors fogyással járó böjt során ezeknek a méreganyagoknak a koncentrációja épphogy drasztikusan megugrik a vérünkben, befolyásolva ezzel a hormontermelést, az étvágyat vagy az energiaszintet. Lehet, hogy egy gyors böjt némiképp csökkenti ezeknek a méreganyagoknak a szintjét, ám ha valaki az életmódján nem változtat, ha újra enni kezd, a méreganyagok szintje előbb-utóbb újra növekedik.

Egyes számítások szerint egy átlagosan élő nyugati emberből a zsírszövetekben elraktározott méreganyagok zéró bevitel mellett 6-10 év alatt ürülnének ki. Ezért a kutatók inkább a folyamatos méregtelenítést ajánlják: azaz próbáljunk meg minél tisztább, vegyszer- és tartósítószer-mentes élelmiszereket fogyasztani.

5. Tévhit: Naponta 8 pohár vizet kell inni

Az ajánlás valószínűleg 1945-ből, az USA-ból származik. Az Amerikai Tudományos Tanács ekkor ajánlotta a lakosságnak, hogy minden elfogyasztott kalória után igyon 1 milliliter vizet, ami a férfiak esetében napi 2500 kalóriányi bevitelt számolva 2,5 liter vizet jelent, nők esetében pedig napi 2000 kalóriányi étellel számolva 2 liter víz elfogyasztását jelenti. Ez az USA-ban 8 unciás (kb. 3 deciliteres) poharakkal számolva hozzávetőlegesen 8 pohár víz elfogyasztását jelenti.

Az ajánlás gyengéje, hogy nem veszi figyelembe a táplálékkal, elsősorban levessel, gyümölcsökkel, zöldségekkel elfogyasztott vizet. Ezeket is beszámítva, átlagos táplálkozás esetén már körülbelül 1,2 liter folyadék is elegendő, amihez, ha továbbra ragaszkodunk a 8 pohárhoz, már csak 1,5 deciliteres poharakra van szükség.

Hat tévhit az egészségről

Az ajánlás azonban támadható amiatt is, hogy egyértelműen víz fogyasztását tanácsolja. Az elmúlt évtizedek kutatásai ugyanis igazolták, hogy folyadékpótlásra kiváló a tea és a kávé is, hiába vízhajtó hatásúak. A tudomány mai állása szerint a vízhajtó hatás még 1-2 alacsony alkoholtartalmú ital esetében sem jelentős, ezeket is beleszámíthatjuk a napi folyadékbevitelbe.

Végül ugyancsak tévhit a folyadékfogyasztással kapcsolatban, hogy a nap során egyenletesen, folyamatosan kell inni, mert amikor a szomjúságérzet jelentkezik, már jelentősen dehidráltak vagyunk. A kutatások szerint a szomjúságérzet bőven az előtt jelentkezik, hogy elkezdenénk kiszáradni.

6. Tévhit: A cukortól a gyerek hiperaktív lesz

Sok szülő ismeri azt a jelenséget, ahogy édességevés után a gyerek felpörög, és ördögfiókává válik. Ennek ellenére tévhit, hogy a sok cukortól a gyerek hiperaktívvá válik.

1996-ban egy metaelemzés, amelyben 12 kettős vak, kontrollált vizsgálat eredményét összegezték - azaz se a szülők, se a gyerekek, se a kutatók nem tudták, hogy melyik gyerek kapott cukrot, és melyik placebót -, nem támasztotta alá, hogy a gyerekek a cukortól hirtelen megváltoztak.

Sőt egy kutatás eredménye szerint a "cukorhatás" a szülők fejében létezik. A kutatásban 5 és 7 év közötti gyerekeket két csoportba osztottak, az egyik csoport szülei úgy tudták, hogy a gyerek placebót kapott, a másik csoportba sorolt szülőket pedig úgy tájékoztatták, hogy a gyerek cukrot kapott. Valójában mind a két csoport cukormentes ételt kapott. Ezután a kutatók a szülőkkel együtt figyelték a gyermek viselkedését játék közben, és azt tapasztalták, hogy azok, akik úgy tudták, hogy a gyerek cukrot kapott, nagyobb valószínűséggel értékelték gyermekük viselkedését hiperaktívnak.

Ez persze nem azt jelenti, hogy a cukor nem hat a gyerek agyára. Egy, 9-11 év közöttiekkel végzett angol vizsgálat szerint édességfogyasztás után fél órával a gyerekek teljesítménye, koncentrációja javult, azaz pont a hiperaktivitás ellentéte következett be.

A cukor tehát valóban felpörgeti a gyereket, ám élethelyzettől függ, hogy ezt a pluszenergiát a játékra vagy a tanórára koncentrálva vezeti-e le.

Forrás: origo.hu

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Pirula Trend