Harisnya, fásli, műtét - A visszér kezelése

Harisnya, fásli, műtét - A visszér kezelése

„Sajnos visszeres a lábam, anyukámé is az volt!” Ki nem hallotta már pontosan ezt vagy ehhez hasonló panaszt? A visszeresség megelőzéséről, kezeléséről a szakma egyik legismertebb szaktekintélyével, dr. Sepa György érsebész főorvossal beszélgettem.

A statisztikák szerint Magyarországon a lakosság 50-60 százaléka a szenved visszérbetegségben, de az orvoshoz fordulók és esetleg műtétre kerülők száma 20-30 százaléka közzé tehető. Ha figyelembe vesszük a pókháló, illetve hajszálereket is, dr. Sepa György szerint ennél is több embert érinti ez a probléma.

A visszér női betegség?

A visszeresség genetikai probléma, egy velünk született hajlam, ami az esetek nagyobb részében öröklődik. A kedvezőtlen munkakörülmények, álló vagy ülőmunkát végzők gyakrabban vannak kitéve ennek a veszélynek. Leginkább a női populációt érinti, de kisebb mértékben a férfiakat is. Az arány 60-40 százalék a nők „javára”. A hölgyek esetében a terhesség kapcsán kialakuló hormonális státusz megváltozása jócskán hozzájárul a visszér kialakulásához.

Harisnya, fásli, műtét - A visszér kezelése

A terhesség alatt – magyarázza Sepa doktor - ugyanis olyan hormonok termelődnek, amelyek tágítják a méh ereit, ám ezek nem specifikusak, tehát nem csak a méh ereit, de mindkét alsó végtag vénái is tágulnak. Minél tágabb a véna, annál kifejezettebb a billentyűelégtelenség, s a visszeresség kialakulásának fő oka maga a billentyűelégtelenség.

Nem a 21. század betegsége

A technológia fejlődésével egyre kevesebbet mozgunk, ami nagymértékben hozzájárul a visszeresség kialakulásához és terjedéséhez. De nem gondolnám, hogy az elmúlt néhány évszázadban jelentősen megnövekedett volna a visszérbetegek száma. Az internet megjelenésének köszönhetően a páciensek egyre tájokozottabbak, informálódnak a tünetekről, a lehetséges szövődményekről és hamarabb fordulnak orvoshoz.

Harisnya, harisnya!!!

Nem kell megvárni a visszér kialakulását! Nem győzzük eleget hangsúlyozni, hogy mennyire fontos a rugalmas pólya vagy a kompressziós harisnya használata. Amikor látjuk, hogy duzzad a láb - például a terhesség alatt, vagy a nap végére - a páciens használjon kompressziós harisnyát  vagy rugalmas pólyát, azaz fáslit. Ma már hozzájutunk a jó minőségű, esztétikus a harisnyákhoz. Főként azok, akik egész nap ülő-, vagy álló munkát végeznek, vegyék fel a harisnyát a munkahelyükön, s legyen rajtuk a munkaidő végéig. El sem mondható, mennyire fontos egy egyszerű harisnya, sokszor többet ér, mint bármely gyógyszer vagy gyógykenőcs! Persze, kicsit szorít, de hisz ez a feladata! A rugalmas pólya használata azért nem mindig megfelelő, mert ha lazán fáslizunk, egyáltalán nem használ. „Nézze, én is hordom! - mutat zoknijára Sepa doktor.  Egész nap a műtőben állok és bedagad a lábam, nem is kérdés, hogy felveszem-e a kompressziós harisnyát. Ha mégis rugalmas pólya mellett döntenek, kérjék kezelőorvosukat, hogy mutassa meg a fásli helyes használatát. Ha nem elég szoros, akkor semmilyen hatása nincs.”

Figyelmeztető jelek

Még mielőtt kialakulnának a látványos tünetek, a visszeresség figyelmeztető jele lehet a végtagduzzanat, a fáradékonyság, minimális fájdalmak. Ennél súlyosabb tünetek: a bőrelszíneződés, gombás fertőzések, bakteriális fertőzések, orbánc, nyirokér-gyulladás.

Súlyosabb szövődmény

A visszeresség legsúlyosabb szövődménye a trombózis és a lábszárfekély.  Minél lassabb a vér keringési  sebessége, annál hajlamosabb az ember a trombózis kialakulására. Ezért is szoktak műtét után vérhígítót adni, mert a fekvés, a mozdulatlanság lelassítja a vérkeringést. A lábszárfekély majdnem fele vénás eredetű, azaz vénás pangás következtében alakul ki.   A vénás pangás pedig károsítja a bőr vérellátását, elhal a bőr, végül kialakul a fekély.

Végső megoldás a műtét

A visszeresség ma már nem gyógyíthatatlan betegség és egyetlen hatásos kezelési módszere van, a műtét. Az altatásban vagy gerincérzéstelenítésben történő hagyományos műtéti módszert nagyon régen alkalmazzuk. A műtét során a lágyékban és a boka táján, (utóbbi időben már csak a térdízület magasságában) kis metszést ejtünk, majd  egy vezetődrót segítségével eltávolítjuk az eret a helyéből. Ezáltal csökken a pangás, a vérkeringés felgyorsul. Nem kell félni, ez az ér nem hiányzik a szervezetnek, ugyanis a végtag keringésének a 90 százalékát a mélyvéna biztosítja.  A felületes érben a fennmaradó 10 százalék kering, de a tágult erekben jelentősen lelassul az áramlás, ami növeli trombózis kockázatát is.  A felületes, tágult véna eltávolítása azért fontos, hogy megszüntessük a vénás pangást és  ezáltal javítsuk a bőr vérellátását, csökkentsük  a trombózis veszélyt -   hangsúlyozza dr. Sepa György .

Harisnya, fásli, műtét - A visszér kezelése

A lézeres visszérműtét sem új, már több mint 10 éve alkalmazzuk. Néhány éve elkezdtük a  rádiófrekvenciás műtéteket is.  Ezek a két módszer jóval kíméletesebb, mint a hagyományos műtét, mivel vágás, és az esetek többségében altatás nélkül történik. A műtétet követően a páciens 3 nap után kompressziós harisnya viselése mellett már dolgozhat. Ennek az eljárásnak az a lényege, hogy egy katétert vezetünk be az érbe és hő hatására elroncsoljuk az ér belhártyáját, az ér összezsugorodik, elzáródik, ezáltal megszűnik a vénás pangás. A posztoperatív (műtét utáni) eredmények azt igazolják, hogy a kétféle műtét egyformán hatékony, viszont a lézeres és főleg a rádiófrekvenciás műtéttel sokkal kisebb terhelésnek tesszük ki a pácienseket. Nagyon fontos a pszichés felkészítés.  Elmondjuk a betegnek, hogy mi fog vele történni lépésről lépésre, és ami megnyugtató számukra, hogy altató orvos mindenképpen jelen van. Egy kis nyugtató adásával oldjuk a műtéti stresszt, alacsony fájdalomküszöb esetén fájdalomcsillapítóval csökkentjük a beteg diszkomfort érzetét.

Anomáliák, furcsaságok

Magyarországon a visszér műtétek 80 százalékát az általános sebészet végzi hagyományos módszerekkel. Külföldi szakmai kollégiumok első választásként a rádiófrekvenciás vagy lézeres műtétet javasolják. A hazai társadalombiztosítás ugyanakkor nem támogatja a modern, endoluminalis (az ereken belül végzett)műtéteket, s mi, érsebészek nem sokat tudunk tenni annak érdekében, hogy a TB változtasson ezen a tendencián. A TB alapelve: hogy a pillanatnyi költség, „az akkor és most” kiadás minél alacsonyabb legyen. A rádiófrekvenciás és lézeres műtét ezért kerül ki a magánpraxisba.

Pedig, ha figyelembe vesszük, hogy a modern műtétet követően a páciensnek nem kell tartós betegállomány és három nap után már aktív termelő tagja lehet a társadalomnak, akkor szerintem az endoluminalis műtétek gazdaságosabbak.

Kapcsolódó írások
Kérdezzen szakértőnktől
Kapcsolódó gyógynövények
Kapcsolódó betegségek