Fibromyalgia, az ismeretlen betegség
A Fibromyalgia-betegség az átlagnépesség 1 százalékánál jelentkezik, főleg a középkorú nőket érinti. A betegség kialakulásában több tényező játszik szerepet, többek között a fokozott stresszérzékenység, valamint vegetatív és hormonális zavarok. A környezeti ingerek iránti fokozott érzékenység és a csökkent alkalmazkodási képesség munkahelyi és családi konfliktusokat okozhat. A stressz, a rossz lelkiállapot pedig izomfájdalmakhoz, izommerevséghez vezet, tovább rontva ezzel a beteg közérzetét.
A Fibromyalgia-szindrómával az elmúlt tíz évben kezdtek igazán behatóan foglalkozni.
Feltárták a betegség jellemző tüneteit, így a betegek is egyre több kérdésre kaptak választ, s megismerhették a gyógyulás lehetőségeit is.
A betegség az átlagnépesség 1 százalékában fordul elő, ebből 6-10 százalék a belgyógyászat, 20 százalék a reumatológia területén található. A betegség a felnőtt lakosság 4-12 százalékát, ezen belül főleg a középkorú, munkaképes nőket érinti, veszélyeztetve pszichés és fizikai állapotukat.
Milyen tüneteket észlel a beteg?
-
fáradékonyság, kimerültség érzése
-
a fizikai állapot, a kondíció általános romlása
-
szorongás, néha depresszió
-
irritábilis bélszindróma is gyakran kísérője a betegségnek
-
testszerte kisebb pontokban jelentkező izomfájdalom
Mi váltja ki a betegséget?
Több tényező játszik szerepet a betegség kialakulásában:
-
stresszérzékenység
-
vegetatív és hormonális zavarok
A szervezet a környezeti ingerekre fokozott érzékenységgel, stresszállapottal válaszol.
A csökkent alkalmazkodási képesség az élet minden területén konfliktushelyzeteket okoz (család, munkahely). A rossz lelkiállapot az izmok fokozott tónusát, fájdalmát váltja ki, ami circulus vitiosusként tovább rontja a beteg helyzetét.
A fájdalom, a merevség érzése az alább felsorolt izmokban szimmetrikusan jelentkezik:
-
a tartóizmokban
-
a nyak hátsó területén, a gerinc mellett
-
a szegycsont felső részénél
-
a vállövi tartóizmokban
-
a lapocka felett
-
a derékban
-
a medencén a csípőízületnél
-
a térd belső részén
A beteg a tünetek észlelésekor minél előbb forduljon háziorvosához, aki a megfelelő szakorvoshoz irányítja.
A beteget kezelő team:
-
orvos
-
pszichológus
-
fizioterápiás asszisztens
-
gyógytornász
A team összehangolt működése mind kórházi, mind ambulanter körülmények között eredményesen tudja kezelni a beteget.
Mit tehet az orvos?
Elmagyarázza a betegség okát, a különböző terápiás eljárásokat, a gyógyulás lehetőségeit. Ehhez a beteg aktív közreműködését is kérik - a siker kulcsa a beteg kezében van.
Mit tehet a pszichológus?
Megtanítja lazítani a beteget, ezzel oldva a testi-lelki feszültségeket. Meghallgatja a beteget, s a problémák mielőbbi megoldására törekszik.
Mit tehet a fizioterápiás asszisztens?
Megfelelő kezelésekkel (TENS, szénsavas fürdő, tangentor) segíti az izmok keringésének és lazulásának javítását.
Mit tehet a gyógytornász?
-
Masszázskezeléssel, a szövetek lazításával oldja az izmok érzékenységét.
-
Víz alatti tornával kellemes, fájdalommentes, jó hangulatot eredményező mozgásokat végeztet.
-
A fizikai terhelés fokozására egyszerű mozgásokból felépített kitartó tréninget ad, melyet 40 percen át végeztet.
-
Izomnyújtásokkal igyekszik az izmok keringését, erejét, normál működését helyreállítani.
Életmódbeli tanácsok
Pozitív szemlélet kialakítására kell törekedni, hogy a betegek szívesen végezzék napi mozgásprogramjukat, feladatukat.
Figyeljenek a napi terhelésekre, ne legyenek munkájukban és otthon maximalisták, próbáljanak lazítani. Naponta egy órát sétáljanak, relaxáljanak, s néha ússzanak is.
Bízzanak a gyógyulásban, a rendszeres célirányos kezelések meghozzák a sikert.
Koltainé Balázs Éva, főiskolai adjunktus