Hirdetés
Fedezzük fel időben a vastagbéldaganatot!

Fedezzük fel időben a vastagbéldaganatot!

Magyarországon a vastagbéldaganat a második leggyakoribb halálok a tüdőrák után. Ez azért is szomorú, mert a béldaganat lassan alakul ki, tehát rendszeres szűréssel megelőzhető lenne a baj. A módszerekről dr. Bende János gasztroenterológus, sebész, onkológus, foglalkozás-egészségügyi szakorvost kérdeztük.

Hirdetés
Hirdetés

Ma Magyarországon évente 8000 új vastagbéldaganatot fedeznek fel: ezek kétharmadát olyan előrehaladott állapotban veszik észre, amikor már nem sok mindent lehet tenni. Ezek a betegek öt év múlva már valószínűleg nem élnek. Pedig a vastagbélrák lassan alakul ki, 10-15 év alatt, ami azt jelenti, hogy bőven lenne idő az ellenlépésekre, ha korai stádiumában felfedeznék a daganatot.

Miből lesz daganat?

A vastagbéldaganatok leggyakrabban kétfajta megelőző állapotra vezethetők vissza.

Specifikus gyulladások. A gyulladások (mint például a Crohn-betegség vagy a colitis ulcerosa) alapvetően nem rosszindulatúak, de ha a bél nyálkahártyája tartós irritációnak van kitéve, akkor akár daganatos elváltozás is megindulhat.

Fedezzük fel időben a vastagbéldaganatot!

Polip. Polipnak a bélfalon keletkező szövetnövedéket nevezzük. Önmagában a polip a legtöbb esetben nem okoz semmiféle panaszt, ám a polipok talaján vastagbéldaganat alakulhat ki. A fél centiméternél kisebb átmérőjű polipok még ártalmatlanok, az egy centiméteresek 10 százalékában van daganat, a két centimétereseknek viszont már a felében kifejlődött a daganat. Ezért ha az ellenőrzés során az orvos polipra bukkan, érdemes azt a daganat megelőzése céljából eltávolítani.

Milyen a normális széklet?

A székelési szokások módosulása gyanús lehet, ezért érdemes felfigyelni minden változásra. Persze az, hogy mi számít normális székletnek, nagyon tág határok között mozog. Nem biztos, hogy a gyakoriság, az állag vagy a szín tekintetében létezik bármiféle etalon. A székletnek ezek a jellemzői többek között attól függenek, hogy mennyi folyadékot fogyasztottunk, milyen rosttartalommal bírt a táplálékunk, sok gyümölcsöt és zöldséget, esetleg sok fehérjét fogyasztottunk-e, mennyit mozogtunk.

Ráadásul mindezek a tényezők egy embernél is akár naponta változhatnak! Mégis, éppen az egyénre jellemző táplálkozási és testmozgási szokások függvényében mindenkinek kialakulnak az egyedi székelési szokásai. Ezért a székelés, a széklet jellemzőit soha nem máshoz érdemes hasonlítani, hanem a saját magunktól megszokotthoz! Ha például máskor háromnaponta van nagydolgunk, de most hol hasmenésünk, hol székrekedésünk van… Ha tehát magunkhoz képest szokatlan a székletünk, akkor kezdhetünk gyanakodni.

Ha véres a széklet

A vérzésnek többféle oka lehet, de előbb meg kell állapítanunk, milyen vért látunk.

  • Ha a vér friss, piros és székelés után csöpög, valószínűleg egy aranyeres csomó repedhetett meg.
  • Ha székelés közben erős fájdalmat érzünk, és csíkszerű vérzést tapasztalunk: minden bizonnyal végbélrepedésről van szó.
  • Ha a vér friss, piros, de el van keveredve a széklettel, akkor a vastagbél alsó szakaszán lehet a vérzés forrása, amit okozhat gyulladás, polip vagy más elváltozás.
  • Ha a széklet feketés színű, az arra utal, hogy kissé már emésztett vért tartalmaz, amely valószínűleg „magasabbról”, a vastag- vagy a vékonybélből, netán akár a gyomorból származik.


Milyen színű?

A széklet színe                                            Előzetesen fogyasztott táplálék
Fehéres                                                                          Tej, tejes ételek
Zöldes                                                     Zöld színű (klorofillt tartalmazó) zöldségek
Vöröses                                                                                 Cékla
Világosbarna                                           Szénhidrátban gazdag és tojásos ételek
Feketésbarna                                             Vörösbor, bogyós gyümölcsök, spenót

Éberség

Ma Magyarországon leginkább csak akkor végeznek vastagbélvizsgálatot, amikor a betegnek már olyan panaszai vannak, mint a puffadás vagy a végbélvérzés – azaz a daganat kifejlődése szempontjából későn. Az is gyakori, hogy a vastagbélben egy daganat csak úgy derül ki, hogy egy nagy rosttartalmú étel megakad a daganat által okozott szűkületben, és eltömeszeli a belet. Ha bekövetkezik a bélelzáródás, azt sokszor csak a vastagbél hasfalra történő kiültetésével lehet megoldani.

Szakértőnk személyes véleménye szerint sokkal tudatosabbnak kellene lennünk: ezt hívja ő onkológiai éberségnek. Negyven év felett, ha jelentősen megváltoznak a székelési szokásaink, feltétlenül forduljunk orvoshoz, hogy kizárhassa a vastagbéldaganat lehetőségét! Különösen akkor, ha a családban már fordult elő daganatos megbetegedés… Míg tipikus tünet a szorulás vagy a székrekedés-hasmenés váltakozása, a véres széklet csak az előrehaladott állapotú daganatra jellemző. Nem minden véres széklet utal tehát rákra, de ez nem jelenti azt, hogy ezzel a tünettel ne kellene orvoshoz fordulni. Kiderülhet, hogy a háttérben végbélrepedés, aranyér, gyulladásos bélbetegség, esetleg vastagbélgyulladás áll, amit szintén kezelni kell.

Ha panaszunkkal a háziorvoshoz fordulunk, ő szükség szerint gasztroenterológushoz küldhet, további kivizsgálások céljából.
Ha nincsenek panaszaink, 50 év felett akkor is végeztessünk képalkotó végbélvizsgálatot ötévente egyszer!

Szűrési módszerek

Manuális vizsgálat. Mint dr. Bende János mondja, a végbél vizsgálatának valójában minden fizikális vizsgálatnál meg kellene történnie. Igen, még egy sima háziorvosi vizsgálaton is: csupán arra lenne szükség, hogy a háziorvos belülről kézzel megtapintsa a végbelet.

Aranyérbetegséget is csak akkor szabad kezelni, ha a proktológus (a végbél alsó szakaszának betegségeire specializálódott szakorvos) meggyőződik arról, hogy a vérzés nem a vastagbél fentebbi szakaszából származik.

Székletteszt. A patikákban ma már korszerű tesztek kaphatóak, amelyek segítségével akkor is kimutatható a vér a székletben, ha a jelenléte nem nyilvánvaló. Gondosan válasszunk tesztet! Egyes eszközök ugyanis nem specifikusak: a C-vitamin, a vas és az állati vér jelenléte is befolyásolja az eredményt. De ma már léteznek olyan tesztek is, amelyek emberi vérre specifikus reakcióval mutatják ki a vérzést. Fontos tudni, hogy csak a vérzés ténye állapítható így meg, de a pontos helye vagy az oka nem!

Fedezzük fel időben a vastagbéldaganatot!

Olyan teszt is kapható, amely a vastagbéldaganat által termelt speciális fehérjét mutatja ki, amely kiürül a széklettel. A vérzés pontos helye ebben az esetben sem határozható meg, a tünet okának – szakorvos segítségével – mindenképpen utána kell járni!

Kontrasztanyagos röntgenvizsgálat. A vizsgált bélszakaszt bárium- vagy jódtartalmú kontrasztfolyadékkal töltik fel. Mivel a folyadék elnyeli a röntgensugarakat, a filmen fehérrel jól kirajzolódik, hogy merre vezet az útja: van-e olyan terület, ahová nem tudott befolyni, esetleg rendellenes módon olyan területre is kiterjedt-e, ahová nem kellene? Ma már nem ez a legelterjedtebb eljárás, hiszen a képen árnyékok jelentkezhetnek, például a székletrögök is gyanút kelthetnek, pedig ártalmatlanok.

Rektoszkópia. A rektoszkóp egy 15-20 centiméter hosszú, 2 centiméter átmérőjű fémcső, amelyet végbéltükrözésre használnak. A tükrözés szó arra utal, hogy az eszköz végén fényforrás és száloptikás műszer is található, amelynek segítségével a vizsgálóorvos képet kaphat a bél nyálkahártyájának állapotáról. Ma már korszerűbb, kicsit kevésbé kellemetlen módszerek is rendelkezésre állnak.

Kolonoszkópia. A kolonoszkóp egy ujjnyi vastag, hosszú, rugalmas cső, a végén egy pici kamerával és egy lámpával. A vizsgálat kellemetlen lehet, bár a vastagbélben nincsenek fájdalomérző idegrostok. Inkább arról van szó, hogy az előrehaladás érdekében az eszköz levegőt fúj a bélbe: az így keletkező feszülő érzés okozza a kényelmetlenséget. A vizsgálat azonban altatásban is végezhető! Az eszköz tulajdonképpen visszafelé, a bélből kifelé haladva készíti a videofelvételt, amelyet az orvos felnagyítva követhet egy képernyőn. A vizsgálat során szövettani mintavételre is van lehetőség, sőt, ha polipot észlelnek, az is egyszerűen eltávolítható, külön beavatkozás nélkül.

Szigmoidoszkópia. Szigmoidoszkóppal a vastagbél alsó része, a szigmabél vizsgálható. Ennek azért van jelentősége, mert a vastagbéldaganatok kétharmada ezen a viszonylag rövid szakaszon keletkezik. Nagy áttörést jelentett ennek a módszernek a bevezetése, hiszen olcsóbb és kevésbé megterhelő, mint a kolonoszkópia, ráadásul csak 5 percet vesz igénybe. Fontos tudni, hogy a rektoszkópia, a kolonoszkópia és a szigmoidoszkópia megfelelő előkészítést igényel, hiszen a beteg beleit ki kell üríteni a vizsgálathoz. Ez úgy is történhet, hogy a páciens megiszik 5-6 liter folyadékot, ami kiürül, de úgy is, hogy bélátmosó folyadékkal tisztítják meg a beleit.

Kapszulás endoszkópia. A modern vizsgálóeszköz pont olyan, mint egy pirula, amit le kell nyelni. Ám ez a speciális kapszula nem gyógyszer, hanem egy miniatűr kamerával felszerelt eszköz, amely útja során mintegy százezer képet készít a bél nyálkahártyájáról. A fotókat monitoron, nagyításban lehet elemezni. Előnye, hogy semmilyen előkészítést nem igényel és fájdalommal sem jár. Hátránya viszont, hogy szövetmintavételre vagy polip eltávolítására nem alkalmas, ezért – ha szükséges – az külön beavatkozást igényel majd. Az sem mellékes, hogy míg a fenti vizsgálatok költségét téríti az egészségbiztosító, addig a kapszulás endoszkópia körülbelül 150 ezer forintjába kerül a betegnek.

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Pirula Trend