Fakanállal a világ körül - a mediterrán konyha

Fakanállal a világ körül - a mediterrán konyha

A Mediterráneum lakóira általában úgy gondolunk, mint boldog és mosolygós emberekre, akik jókedvűek az állandó napsütéstől, nyugodtak és egészségesek, laza életvitelük, zsírban szegény, gyümölcsökben és zöldségekben gazdag étkezésük miatt. Érdemes eltanulnunk tőlük egy-két fortélyt!

A Krétán elő emberek életéről legendák keringenek világszerte, a WHO (Egészségügyi Világszervezet) kutatásai szerint ott élnek a legegészségesebb emberek, más nemzetközi kutatások szerint pedig ezen a szigeten a leghosszabb a várható élettartam. A krétaiakra állítólag jellemző az optimizmus, családi összetartásuk és vendégszeretetük messze földön híres, munkarendjük nagyban különbözik a miénktől, nem kelnek korán, és néhány délelőtti munkaóra után sziesztázni mennek, ezután újra felveszik a munkát. Nem rohannak, nem idegeskednek, nem stresszelnek, ahogy általában az olaszokra és a spanyolokra sem jellemző a dolgok túlaggódása. Enni nagyon szeretnek, mégsem jellemző rájuk sem az elhízás, sem a cukorbetegség. Ennek oka egyrészt a felhasznált alapanyagokban keresendő, hiszen a mediterrán térségben más élelmiszerek őshonosak, mint hazánkban, másrészt az ételek elkészítési módja is befolyásolja az ott élők egészségi állapotát. A mediterrán diéta számos előnnyel jár, főként hosszabb élettartamot remélhetünk tőle, fogyást, a szív- és érrendszeri betegségek, illetve a cukorbetegség kialakulásának megelőzését. Nagy előnye, hogy a legtöbb ételt egyszerű elkészíteni, változatos, minden napra megfelel, ízletes és könnyű megszeretni. A diéta egyik alapvető eleme, hogy az ajánlott hozzávalókat nem kiegészítésként kell bevenni az étrendbe, hanem ezekre kell lecserélni a kevésbé egészséges alapanyagokat.

Milyen is a mediterrán konyha?

  • Tekintettel arra, hogy egész évben rengeteg zöldség és gyümölcs terem, a mediterrán térség lakói sokat esznek ezekből, általában nyersen, esetleg párolva vagy grillezve. Mivel az alapanyagokat nem teszik ki túlzott hőkezelésnek, megmaradnak bennük az egészségünk szempontjából fontos vitaminok, ásványi anyagok. Nagyon kedvelik a padlizsánt, a cukkinit, a paradicsomot, a fokhagymát, a lencsét, az olívabogyót, és szinte mindenre frissen facsart citromlevet locsolnak, ezzel rengeteg C-vitamin jut a szervezetükbe.

 

  • A zöldségek és gyümölcsök gazdagok rostban, vitaminokban és ásványi anyagokban, ahogy a gabonafélék is, amelyekből főként a teljes kiőrlésűt választják. Sok durumbúzából készült tésztát esznek, ennek fehérje-összetétele kedvezőbb a nálunk népszerű fehér lisztből készült tésztákénál. Sokszor főznek rizst, amely alacsony kalóriatartalmú, gluténmentes köret.

 

  • Vörös húst keveset fogyasztanak, ha mégis, az főként bárányt és kecskehúst jelent. Inkább a fehér húsokat részesítik előnyben, és természetesen halak és tengeri herkentyűk, avagy a sós vizek finomságai kerülnek nagy mennyiségben az asztalukra. Ezek rendkívül gazdagok omega-3 zsírsavakban, amelyek a szív- és érrendszer legfőbb védelmezői.

 

  • Szinte naponta fogyasztanak alacsony zsírtartalmú tejtermékeket, natúr joghurtot, feta sajtot, parmezánt, (kecske)tejet. Ezeknek ásványi anyag- és nyomelem-tartalma is magas, gazdagok vitaminokban (B12, B2, A) és kalciumban. A görög joghurtban található probiotikumok (jótékony baktériumok) segítik az emésztést, erősítik az immunrendszert.

 

  • A mediterrán konyha kevés sót használ. Ételeiket inkább friss zöldfűszerekkel ízesítik, hiszen ezek is megteremnek egész évben. A legnépszerűbbek az oregánó, a bazsalikom, a kakukkfű, a zsálya, a koriander, a rozmaring és a majoránna, mindegyik kiváló vitaminforrás is egyben.

 

  • Állati eredetű zsiradék helyett olívaolajjal főznek, locsolják salátára, tésztára, de még szikkadt kenyérre is. A zsírban oldódó vitaminok emiatt sokkal jobban felszívódnak szervezetükben, ráadásul az olívaolaj az emésztésüket is segíti. Az olívaolaj és az olajbogyó esszenciális zsírsav-tartalma magas, gazdag A- és E-vitaminban, emiatt olyan egészséges.

 

Megadják a módját

Ha egy mediterrán családra gondolunk, tízből kilenc ember biztosan a konyhában képzeli el a családot, ahol zajosan, jóízűen fogyasztják el az ételt. A közös ebédeknek-vacsoráknak közösségépítő szerepe van, általában nem kapkodnak az evéssel, nem esznek állva, munka vagy menet közben. Asztalhoz ülnek, az étkezés előtt minimális alkoholos italt fogyasztanak, majd lassan, szinte szertartásosan veszik magukhoz az ételt, minden falatot jól megrágnak, és eleget várnak két fogás között. Szervezetüket így nem terhelik, emésztésük könnyebb, és a bevitt tápanyag is jobban hasznosul.

Az Amerikai Kardiológiai Kollégium szaklapjában 2011 tavaszán jelent meg egy görög egyetemi kutatóorvos, Demosthenes Panagiotakos tanulmánya, amelyben szisztematikusan foglalkozik a mediterrán konyha pozitív hatásaival. Panagiotakos csaknem 200 ezer ember vizsgálati adatai alapján arra a következtetésre jutott, hogy mediterrán diétával megelőzhető lenne a metabolikus szindróma kialakulása. Erre az anyagcserével kapcsolatos tünetegyüttesre jellemző a túlsúly, a kóros vérzsír-összetétel, a magas vércukorszint és a magas vérnyomás is, ezek mindegyike szív- és érrendszeri megbetegedést okozhat.

A mediterrán diéta alappillérei:

- Zsír vagy vaj helyett használjon olívaolajat (vagy más telítetlen zsírt, pl. repceolajat)!

- Fogyasszon több nyers zöldséget és gyümölcsöt, naponta egy maréknyi csonthéjast is egyen meg!

- Teljes kiőrlésű gabonákat válasszon!

- Hetente legfeljebb kétszer egyen vörös húst, helyette heti 2-4 alkalommal baromfit és halat fogyasszon!

- Naponta egyen (alacsony zsírtartalmú) tejterméket, natúr joghurtot, túrót, sajtokat!

- Só helyett használjon fűszernövényeket!

- Naponta maximum 1,5 dl vörösbort igyon!

Fakanállal a világ körül - a mediterrán konyha

Kapcsolódó írások
Kérdezzen szakértőnktől
Kapcsolódó gyógynövények
Kapcsolódó betegségek