Hirdetés
Egy profi teniszező élete: Szeretem a kihívásokat

Egy profi teniszező élete: Szeretem a kihívásokat

Óvoda, általános iskola, szakma, érettségi, esetleg diploma – a legtöbben így képzeljük gyermekeink jövőjét. Mindig akad azonban egy-egy kiemelkedő fiatal, aki egészen más elképzelésekkel vág neki az életnek. Ismerjék meg a 15 éves Nagy Adriennt, aki teniszütőjével szívesen „leigázná” az egész világot. Ereje, kitartása, lendülete és lelkesedése inspiráló lehet mindannyiunk számára.

Hirdetés
Hirdetés

 

 

Nehéz utolérni téged, ritkán vagy itthon, de most, hogy vége lett a szezonnak sikerült. Hány verseny van a hátad mögött?

Nehéz összeszámolni, tizenhárom vagy tizennégy. Havonta átlagosan egy-két versenyen veszek részt, mivel mindegyik legalább egyhetes, maximum négyet vállalhatnék, de azt sem fizikailag, sem mentálisan nem bírnám.

Havi két-három hét versenyzés külföldön, itthon pedig folyamatosan edzés. Így néz ki egy versenyző élete?

Igen, szigorú program alapján dolgozunk a szüleimmel, akik az edzőim is. Naponta van kétszer két óra teniszedzésem (az MTK igazolt játékosa vagyok), ez esetleg a suli miatt maradhat el néha. Ezen kívül legalább háromszor tartunk kondi edzést, úgy három éve TRX-ezem (saját testsúllyal végzett erősítő edzés – a szerk.). Ha versenyen vagyok, és az egyik nap csak egyénit játszom, akkor mellette van még edzésem is.

Egy profi teniszező élete: Szeretem a kihívásokat

Ez hatalmas terhelésnek tűnik. Mikor pihensz?

Maximum egy-két napot szoktam kihagyni a szezonban, ha többet pihennék, nagyon nehéz lenne visszahoznom a legjobb formámat. De nem vagyok fáradhatatlan, 2016 végére kimerültem, az utolsó betervezett versenyeket ki is hagytam, és kaptam két hét pihenőt. Ezalatt csak iskolába jártam, a harmadik héten már újra elkezdtem a kondiedzéseket.

Milyen érzés volt egy kicsit átlagos gimnazistaként élni?

Nagyon furcsa. Eleinte persze kikapcsolódás, de néhány nap után én már unatkozom. Hiányzik a kihívás, az izgalom, és nagyon monotonnak tűnnek ezek a napok. Imádok versenyezni, felmenni a pályára, játszani, győzni. Akkor érzem jól magam és tudok jól teljesíteni, ha ilyen helyzetekbe kerülök.

Hogyan telnek egy kiemelt teniszező napjai?

Amikor itthon vagyok, nagyon szigorú a napirendem. Sok mindennek bele kell férnie egy napba, ezért feszes az időbeosztásom: napi két edzés, iskola, tanulás. A budapesti Vörösmarty Mihály Gimnázium élsportolói osztályába járok, most vagyok tizedikes. Amikor épp versenyzem, felmentést kapok az iskolába járás alól, de folyamatosan tartom a kapcsolatot a tanáraimmal. Külföldön is tanulok, és megírom a nagydolgozatokat, így mindig van annyi jegyem, amivel lezárhatnak. A nagy különbség, hogy én rengeteget utazom, a sportnak köszönhetően bejárhatom szinte az egész világot. Anya vagy apa felváltva kísérnek el, attól függ, ki ér jobban rá, de évente egyszer az öcsém is jön velünk, és összekötjük a versenyt egy kis nyaralással.

A szüleiddel edzesz. Édesanyád Csurgó Virág, sokszoros Fed-kupa válogatott és olimpiai játékos, édesapád pedig Nagy Tamás, aki már édesanyádat is edzette. Hogyan tudjátok kettéválasztani a szülő-gyerek, edző-tanítvány szerepeket?

Egyre jobban. Amikor kisebb voltam, nehezebben fogadtam el a tanácsaikat, illetve utasításaikat. Többször visszaszóltam, ha nem értettem egyet, vagy nem fogtam fel, hogy mit miért csináltatnak velem. Most már tudom, hogy mindent azért találnak ki, mindent azért javasolnak, hogy egyre jobb legyek, így könnyebben végzem el a feladatokat, és kevesebb a konfliktus is. Persze otthon néha nehéz kikapcsolni, hiszen a tenisz a központi téma az életünkben, de ha már soknak érzem, egyszerűen bevonulok a szobámba.

Mindig is a tenisz volt a központi téma? Egyértelmű volt, hogy ezt a sportot választod?

Mivel anya is teniszezett, biztos volt, hogy az öcsém is és én is megtanulunk teniszezni. Hogy versenyszerűen űzöm majd ezt a sportot, az csak később dőlt el. Négyévesen fogtam először ütőt, aztán jött mellé a fitnesz torna is, ami jó alapot adott a teniszhez. 7-8 éves koromban dőlt el, hogy a tenisz mellett kell maradnom, akkor már az első versenyeken jó eredményeket értem el . Sokat számított az is, hogy a szüleim egy teniszpályát üzemeltettek és tudtak engem edzeni, hiszen ilyen szintre eljutni nem olcsó mulatság. Az utazások, versenydíjak költségét is nehéz összerakni, ezért jó, hogy az edzők és a pálya bérleti díját meg tudták spórolni. Ahogy egyre nagyobb sikereket érek el, egyre többen szponzorálnak. A Yonex sportszertől kapok ütőt, cipőt, jövőre talán ruhát is. Egy kőbányai és egy pesterzsébeti pályán is edzhetek, ők a pályadíjban segítenek. A MOL Új Európa Alapítványtól szintén kapok támogatást, illetve van egy német szponzorom, aki versenyzési hozzájárulást ad, amit majd akkor kell visszafizetnem, ha keresni kezdek a tenisszel. A Magyar Tenisz Szövetséggel 2016 végén sikerült aláírni egy támogatási szerződést, ez szintén sokat segít.

Remek szezont zártál 2016-ban, a junior világranglistán bekerültél a legjobb 200 teniszező közé. Mik azok a tulajdonságok, amik szükségesek az ilyen eredményhez?

Azt hiszem egy kicsit energiatúltengésem van, ez biztosan kell ahhoz, hogy bírjam a sok edzést, tanulást, utazást. A feladataimat mindig elvégzem, nem érzem jól magam, ha nincs kész a házi feladatom, anya szerint ez a felelősségtudat jól jön. Ha felmegyek a pályára, nyerni akarok, apa azt mondja, agresszív, kemény játékos vagyok, ha kell, a falon is átmegyek a kitűzött cél érdekében, szeretem a kihívásokat. Nem vagyok kudarckerülő, akkor sem esem kétségbe, ha nem sikerül minden tökéletesen, ha tudom, hogy mindent megtettem. Persze sokat kell még fejlődni, dolgozni, és alázattal állni a munkához.

Ez az élsport mentálisan és fizikailag is rettenetesen megterhelő. Soha nem sérülsz meg?

Szerencsére nem volt még komolyabb sérülésem, inkább csak húzódások. A vállam nagyon laza, amíg nem voltam elég erős, olykor fájt, de amióta TRX-ezem, sokkal kevesebbszer sérül meg. Inkább olyankor fordul elő, amikor kimerült vagyok, és meghúzom magam. Ilyenkor jegeljük, sportolóknak kifejlesztett krémmel bekenjük, kineziotape-pel beragasztjuk, ezt már anyáék is fel tudják tenni. Van egy reumatológus orvosom is, aki segít, ha épp verseny előtt sérülnék le, egy természetes összetevőkből álló kollagén injekcióval enyhíti a fájdalmam.

Mi a cél? Hova tartasz?

Egy éve kezdtem a nemzetközi U18-as viadalokon, a 2016-os esztendőt a 188. helyen zártam. A dél-afrikai versenyen négyből hármat megnyertem, párosban nagyon jónak számítok, de egyéniben is sikerült győznöm. Az első lépés ezek után bekerülni a legjobb 100-ba, de én szeretném, ha sikerülne az 50-ben bent lenni. Sok függ attól, milyen versenyekre nevezünk be, hogy melyiken mennyi pontot tudok gyűjteni: a 4-es, 3-as kategóriás versenyek már sok pontot adnak, de a cél természetesen az 1-es, illetve az A-kategória a Grand Slam lenne, profi teniszező szeretnék lenni. Óriási érzés lenne benne lenni abban a 128-ban ott a főtáblán.

 

Cikkünk 2016. decemberében készült Nagy Adrival.

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Pirula Trend