Cukor vagy édesítôszer?

Cukor vagy édesítôszer?

Egymást érik a kutatások és tanulmányok, amelyek a cukor egészségre gyakorolt káros hatását bizonygatják – majd ennek szöges ellentétét. Egyik nap a répacukor az ellenség, másnap a mesterséges édesítőszer. Sárga Diána dietetikust arra kértük, adjon tanácsot ebben a kérdében.

Júliusban nagy port kavart egy kanadai kutatás, mely szerint a mesterséges édesítőszereknek hosszú távon káros egészségügyi hatásaik lehetnek. Az összehasonlító tanulmány a Canadian Medical Association Journal (CMAJ) című folyóiratban jelent meg, 37 kutatás eredményeit, mintegy 400 ezer ember átlagosan tíz évig gyűjtött egészségügyi adatait vetették össze. Ezek közül 7 készült a klinikai tesztekre jellemző véletlenszerű kontrollcsoporttal, ezekben 1003 embert követtek átlagosan 6 hónapig.

Elhízáshoz vezet?

Eredményeikből arra következtettek, hogy a mesterséges édesítőszerek használata nem okozott súlycsökkenést, viszont a hosszú távú megfigyelés alapján kapcsolatba hozták őket a súlygyarapodás és elhízás, a magas vérnyomás, a cukorbetegség, szívbetegségek és más egészségügyi problémák kockázatának növekedésével. Ryan Zarychanski, a kutatás egyik professzora szerint hiába használnak emberek milliói rutinszerűen mesterséges édesítőket, ezek haszna nem egyértelmű a testsúly kordában tartásában. Meghan Azad, a tanulmány vezető professzora óvatosságra intette a mesterséges édesítőszereket használókat mindaddig, amíg a szerek hosszú távú hatásait teljesen fel nem térképezik.

Mégsem káros

Nem sokkal a hír megjelenése után állásfoglalást adott ki a Nemzetközi Édesítőszer Szövetség, melyben más kutatásokra hivatkozva azt állítják, hogy az alacsony kalóriatartalmú édesítőszerek igenis segítenek a testsúly karbantartásában. Szerintük az említett kutatást nem támasztják alá tudományos eredmények. Úgy vélik, valójában számos kísérlet arra az eredményre jutott, hogy az alacsony kalóriatartalmú édesítőszerek segítséget nyújthatnak a testsúly karbantartásában.

Nincs olyan klinikai vizsgálat, amely arra utalna, hogy az alacsony kalóriatartalmú édesítőszerek fogyasztása elhízást okozna vagy más negatív egészségi hatással járna. Mi több, az alacsony kalóriatartalmú édesítőszerek segítenek a súlycsökkentésben és a megfelelő testtömeg fenntartásában.

Amikor az elhízás és az ebből fakadó kedvezőtlen egészségi állapot egyre nagyobb problémát jelent, az alacsony kalóriatartalmú édesítőszerek a kiegyensúlyozott táplálkozás és az egészséges életmód részeként hasznos segítséget nyújthatnak.

Mi is az a mesterséges édesítőszer?

A mesterséges édesítőszerek kémiai úton előállított édes ízt adó anyagok, melyekkel tabletta, por illetve folyadék formájában találkozhatunk. Legismertebb tagjai az aszpartám, a szacharin, a ciklamát, az aceszulfám-K. Energiatartalmuk elhanyagolható, nem váltanak ki vércukorszint emelkedést ezért remekül beilleszthetőek fogyókúrázók,  inzulinrezisztenciával küzdők és cukorbetegek diétájába is.

További előnyük, hogy a fogakat sem roncsolják. Mivel nagy részük hőre bomlik, sütéshez-főzéshez nem minden esetben használhatók. Sokak szerint a legtöbbnek utóíze van. Leg-
gyakrabban kombinációban találkozunk velük, ennek oka, hogy növelik egymás édesítő erejét, így még kevesebbet kell belőlük egyszerre használni.

Szabad vagy nem szabad?

Napról napra sokféle kutatás jelenik meg, valóban nehéz kiigazodni közöttük – mondta el Sárga Diána, a Prima Medica Egészségcentrumok dietetikusa. – Dietetikusként igyekszem követni a friss irányelveket és a jelenlegi állás szerint, amely a Nemzetközi Édesítőszer Társaság oldalán is található, a mesterséges édesítőszerek használata nem egészségkárosító. Az egészséges táplálkozásnak az a része, hogy mit használunk édesítésre csak egy kis szelete, ezen kívül rengeteg minden hozzájárul az elhízás és egyéb betegségek kialakulásához.

Így habár lehet, valaki minden nap édesítőszert használ, mégis elhízik, cukorbeteg lesz, mert nem ügyel az egészséges táplálkozás egyéb szeleteire, mellette nem mozog és talán még a környezeti tényezők is kedvezőtlenek számára.  A személyes véleményem szerint ugyanúgy nem szabad túlzásba vinni az édesítőszerek fogyasztását, ahogy a finomított cukorét sem, törekedni kell, hogy egészségesen, kiegyensúlyozottan táplálkozzunk.

Egészséges kisgyermekeknél követendő példa lenne, hogy ne szoktassuk őket az édes ízekre. Kétéves kor alatt egyáltalán nem szabadna édességgel (csokoládéval, cukros üdítővel stb.) megkínálni őket, hiszen ez fokozza a későbbi preferenciájukat az édes íz iránt. A hozzátáplálás során törekedni kell rá, hogy sokféle természetes ízzel megismerkedhessenek, így az édesek közül is célszerű ezeket választani.

Cukor vagy édesítôszer?

A természetes sem tökéletes

Bár manapság nagyon divatos a cukrot “teljesen” kiiktatni az étkezésből, ez lehetetlen, hiszen alapvető élelmiszereink is tartalmaznak cukrot. A hozzáadott cukor mennyiségére érdemes figyelni, ez az élelmiszerek címkéjén feltüntetett adatokból kiderül. Tévhit, hogy egyéb természetes cukrokkal sokkal jobbat teszünk a szervezetünknek, hiszen pl. a méz, az agave szirup, a kókuszvirágszirup is hasonló tulajdonságokkal rendelkeznek, mint a répacukor.

A sztívia vagy a cukoralkoholok csoportjába tartozó eritrit energia- és szénhidráttartalmával nem kell számolni, míg a többi ismertebb cukoralkohol, azaz a mannit, a maltit, illetve a nyírfacukor, vagyis a xilit esetében igen. Szénhidráttartalmuk alacsonyabb a hagyományos cukorénál, illletve lassabban emelik meg a vércukorszintet, így számolva szintén beilleszthetők cukorbetegek, inzulinrezisztensek étrendjébe. A cukoralkoholok hátránya lehet, hogy eleinte, különösen az érzékenyebb gyomrúaknak nagyobb mennyiségben fogyasztva puffadást, hasi görcsöket, hasmenést okozhatnak.

Mit ehetünk?

A WHO jelenlegi ajánlása szerint az átlagos napi cukorbevitelünk a teljes napi kalóriaérték 5 százalékát teheti ki. Ez egy normál testalkatú felnőtt esetében 6 teáskanál cukrot jelent naponta, ebbe pedig bele kell számolni a kész ételekben található cukrot is. Akkor teszünk a legjobbat magunknak, ha a szokottnál kevesebb cukrot használunk. A kávéba elég fél kiskanállal, és a süteménybe is elegendő a megszokott kéthamada vagy fele. Az édesítőket váltogathatjuk is, a répacukor mellett használjunk mézet és édesítőszert is. A lényeg, hogy tartsunk mértéket, és tanuljuk meg élvezni az ételek természetes ízét.

Kapcsolódó írások
Kérdezzen szakértőnktől
Kapcsolódó gyógynövények
Kapcsolódó betegségek