Hirdetés
Civilizációs ártalmak

Civilizációs ártalmak

Minden kornak megvannak a maga jellegzetességei. Nemcsak a divatban, a művészetben, az életmódban, de bizony a betegségek terén is. A modern kor, amely a 20. századdal kezdődött, új betegségekkel sújtja az emberiséget, nagy részük népbetegséggé vált.

Hirdetés
Hirdetés

Civilizációnk számos pozitív hatása mellett karakteresen jelentkeznek a negatív hatások, amelyek a kor emberét sújtják. Ezek a hatások először a városi lakosságot érintették, de ma már árnyalatnyi különbség mutatkozik a városi és a falusi ember életmódja között. Lakóhelyünktől függetlenül keveset mozgunk, sokat ülünk, kiváló és ízletes, de sokszor viszonylag olcsó, egészségtelen ételeket fogyasztunk , rohanunk a munkahelyünkre, nem tanuljuk meg kezelni a stresszt, nem pihenünk eleget, s még a szükséges vegetatív funkciókra is sajnáljuk az időt. Az életmódunk következménye egyes betegségek kialakulása, mint például a stressz, a szív- és érrendszeri betegségek, az elhízás, az emésztési- és alvászavarok, a cukorbetegség és az allergia.

Stressz

A szorongás, az a bizonyos szorító érzés a gyomorban, a torokban a 21. század általános érzése. A társadalom túl gyorsan alakult át, felbomlottak a hagyományos közösségek, szétestek a családok, kiveszőben az érzelmi biztonság. A technika fejlődése felgyorsítja az életet, minden pillanat tartogat valami újat, amit meg kell szokni, el kell fogadni. Állandó készenléti állapotban vagyunk. Szervezetünk egy természetes stressz riasztórendszerrel rendelkezik, amely figyelmeztet és reagál a veszélyekre. Az észlelt fenyegetés hatására idegi és hormonális jelzések révén ez a riasztórendszer felszólítja a mellékvesét, hogy szabadítson fel hormonokat, köztük adrenalint és kortizolt. Az adrenalin megnöveli a pulzusszámot, a vérnyomást, és fokozza az energiaellátást. A szorongás következtében beteggé válunk, keringési, emésztési problémák alakulhatnak ki, de okozhat idegrendszeri elváltozásokat, gyakori fejfájást is a stressz.

Mit lehet tenni a stressz ellen?

Az első és legfontosabb lépés a szorongás felismerése. Sokan túl sokáig halogatják a szembenézést a problémával, de ha ez megtörténik, a megoldás nagyon egyszerűnek tűnik: el kell kerülni a stressz-hatásokat. A stressz leghatékonyabb ellenszere a relaxáció, a rendszeres mozgás.

Az a sok méreg...

Emésztőrendszerünkben rengeteg mikroorganizmus található: ezek összessége a bélflóra, amelynek jelentős szerepe van az emésztésben. Ám a bélflóra egyensúlya sajnos felborulhat többek között a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a stressz, a helytelen táplálkozás, környezeti ártalmak, fertőzések, sőt bizonyos gyógyszerek szedésének következtében. Ugyanez a helyzet a májjal. Az emberi szervezet belső egyensúlyának megtartásához, a zavartalan életvitelünkhöz nélkülözhetetlen a kitűnő májműködés. Léteznek olyan betegségek, olyan mérgező anyagok, melyek hirtelen, végleges májsejtpusztuláshoz vezetnek (pl. gombamérgezés, vírusok okozta heveny májgyulladás, úgynevezett fulminans májelégtelenség), míg mások hosszú ideig visszafordíthatók (alkohol okozta májbetegség, epekövesség, elhízás okozta NASH, azaz nem alkohol indukálta zsírmáj) azonban egy bizonyos ponton túl szintén végleges májműködési zavarhoz, májelégtelenséghez vezetnek. A máj szűri ki a vérből a méreganyagokat és semlegesíti is azokat, például a nikotint, az alkoholt, a kémiai anyagokat és szennyeződéseket. Az elégtelen máj azonban nem képes ellátni megfelelően a funkcióját.

Mit lehet tenni a májkárosító anyagok ellen?

Mindenek előtt tudni kell, hogy mi okozza a bajt. Az alkoholfogyasztás, az elhízás, a helytelen táplákozás a mi saját felelősségünk, változtassunk rajta. Valamint „tisztító kúraként” fogyaszthatunk silymarin tartalmú készítményeket, amelyek segítik a májsejtek termelődését.

Szív- és érrendszeri betegségek

A szív- és érrendszeri betegségek (mint például a szívinfarktus) a fejlett és a fejlődő országokban a felnőtt lakosság körében a leggyakoribb halálokot jelentik, így hazánkban is a halálozások több mint feléért felelősek. A szív- és érrendszeri megbetegedések hátterében az érelmeszesedés, vagyis az érfal megvastagodása áll. Ezért a folyamatért - amit szaknyelven ateróma-képződésnek hívunk - leginkább a ”rossz” LDL-koleszterin tehető felelőssé, ami lerakódik az érfal belhártyáján. Fontos tudnunk, hogy a szervezetünknek szüksége van a koleszterinre a sejtfalak és a sejtmembránok felépítéséhez. Ám ha tartósan túl sokat fogyasztunk belőle, akkor a vérbe jutott, de fel nem használt koleszterin lerakódik a verőerek belsejében. Az így képződő plakkok fokozatosan az érfalak rugalmatlanná válásához, elmeszesedéséhez, szűkületéhez vezetnek, melynek kialakulása után a vér nem a megfelelő mértékben jut el a szervekhez.

Mit lehet tenni a szív- és érrendszeri betegségek ellen?

Mint sok más esetben, a szív- és érrendszeri betegségekkel (és így a szívinfarktussal) kapcsolatban is a megelőzés lenne a leghatásosabb beavatkozás. Sajnos a magyar népesség életmódja komoly kockázatot jelent. Az emberek csaknem fele nem törődik azzal, hogy mit és hogyan eszik. A népesség több mint egyharmada elhízott. A lakosságnak ugyanakkor csupán egynegyede végez rendszeres testmozgást. A középkorú lakosság mintegy 25 százaléka dohányzik, és a dohányosok több mint fele húsznál több cigarettát szív naponta! A középkorúak között több mint 200 ezer ember alkoholista. Életmódunk és táplálkozási szokásaink megváltoztatásával nagyon sokat tehetnénk e népbetegség leküzdéséért! Ez csupán döntés kérdése.

Aranyér

Az aranyér a leggyakoribb végbél környéki elváltozás, amely tipikus civilizációs betegség. Egyes statisztikák szerint a fejlett országok lakosságának felét érinti ez az érbetegség. Kialakulásában szerepet játszik az ülő munkavégzés, a túlsúly, a mozgásszegény életmód, az alkoholfogyasztás vagy a helytelen táplálkozás. Ez utóbbi a leggyakoribb az okok között, a rostszegény étrend keménnyé teszi a székletet, a csípős, zsíros, fűszeres ételek pedig irritálhatják a végbelet. A lábat érintő visszérbetegséghez hasonlóan a végbél ereivel is előfordulhat, hogy bennük vénás értágulat alakul ki, azaz olyan kóros érkanyarulatok jönnek létre, amelyek akár az ezerszeresére is növelhetik egy-egy ér hosszát! Valószínűleg szinte mindenkinek vannak aranyeres csomói, csak ezekről nem szerzünk tudomást egészen addig, amíg az aranyér szövődményei tüneteket nem okoznak. Ha a kóros érkanyarulat begyullad, benne vérrög keletkezik, az érpárna kitüremkedhet, előreeshet, akár ki is csúszhat a végbélcsatornából. A székelés nehézzé válik, fájdalommal és vérzéssel jár. (Általában friss, piros vérzésről van szó.) A végbélnyílás és környéke viszkethet, váladékozhat.

Mit lehet tenni az aranyér ellen?

Ha a krónikus székrekedés miatt újul ki az aranyér, akkor a rostdús táplálkozással sokat lehet segíteni. Súlyosabb esetekben számos vénynélküli készítmény van, amely gyógyszertárban kapható. Ha a kenőcsök, kúpok sem segítenek, akkor marad a műtét.

Civilizációs ártalmak

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Pirula Trend