Hirdetés
Az érzelmek hatalma

Az érzelmek hatalma

A koponyaműtét után a beteg már nem volt többé saját maga. A sebészek egy tumort távolítottak el, valamint egy részt az agyából is, arról a területről, mely közvetlenül a homlok mögötti részen található. Ezután az egykor oly sikeres jogász nem tudott többé okos döntéseket hozni. Teljes személyiségváltozáson ment át: elveszítette a hivatását, eljátszotta a vagyonát, felrúgta a házasságát.

Hirdetés
Hirdetés

Ez a személyiségváltozás érdekelte az Iowa Egyetem (USA) egyik neurológusát, aki számos tesztet végeztetett el a beteggel: ezek azt mutatták, hogy bár a betegnek nagyszerűek az értelmi képességei, de érzelmei alig vannak. Még azok az élmények is teljesen hidegen hagyták, amelyek a műtét előtt mélyen megérintették.

Az értelemnek szüksége van az érzelmekre

Az említett beteg és más agykárosult páciensek esetei alapján az amerikai neurológus arra a következtetésre jutott, hogy az emberi értelemnek szüksége van az emóciók segítségére. Az már e megállapítás előtt is ismert volt, hogy a gyászt, a dühöt és a többi érzelmet nem lehet az agy fölösleges "fényűzéseként" értékelni. Már az ókorban is foglalkoztak a filozófusok és a természettudósok az indulatokkal, a szenvedélyekkel és az érzelmekkel.

A biológusok - a darwini evolúciós elméletre támaszkodva - az érzelmeket túlélési segédletként értelmezték. "Elfutni" - tanácsolja a félelem az embernek, ha veszélyes helyzetbe keveredik. "Visszaütni" - követeli a düh, vagy "kiköpni", ha az undor arra késztet. Az érzelmek jó néhány szociális helyzetben is figyelmezetnek: "Nem ilyen stílusban kellene beszélnem - fékezi néha az embert a szégyen -, mert különben népszerűtlen leszek." Még az olyan érzelmek, mint például az élvezet, az emberi gyengeségtől való félelem, vagy az irigység is sokkal inkább sarkallnak hasznos tevékenységre és teljesítményre, mint a tiszta értelmi erő. Az együttérzés pedig olyan érzelem, mely arról gondoskodik, hogy az emberek kommunikáljanak, segítsenek és -többé-kevésbé - tisztességesen viselkedjenek egymással. Ez az érzelem úgy jön létre, hogy a tükörneuronok aktívvá válnak az agyban, annak hatására, hogy a velünk szemben álló ember arckifejezésében, hangnemében, vagy a testbeszédében érzelmeket észlelünk.

A hat alapérzelem

A tükörneuronok felfedezése is jelzi, hogy ma már léteznek olyan modern technikai eszközök, melyekkel az agyat nem csak gondolkozás közben, hanem érzelmi állapotban is meg lehet figyelni.

A kutatások jelenlegi állásának köszönhetően minden, az érzékszervekre ható ingert - legyen az virágillat, egy Mozart-szonáta, vagy egy kígyó - nem csak racionális alapon lehet észlelni és értékelni.

A tudósok hat bázisemóciót különböztetnek meg, melyek minden embert - nemtől, kortól, lakóhelytől, kulturális közegtől stb. függetlenül - megérinthetnek. Ezek a következők: öröm, bánat, félelem, düh, utálat, meglepődés. De az emberi agy ennél még sokkal többre is képes: "Mint ahogy egy illatszergyártó kevés illatkarakterből számos illatot tud összeállítani, úgy az agy is komplex érzelmeket hoz létre a bázisérzelmekből, mint például a szerelem, az irigység, a gyűlöletet, a hála, vagy a megvetés. A gyerekek az évek során úgynevezett érzelmi adatbankot hoznak létre, melyet erősen befolyásol a nevelés és a környezet, s mely személyiségük része lesz" - állítják a kutatók.

Az embereknek azonban azt is meg kell tanulniuk, hogy az érzéseiket kordában tartsák, hiszen nem mindig szerencsés, ha kimutatjuk, amit az adott helyzetben érzünk. Ez az elfojtás azonban kellemetlen testi tüneteket is okozhat, melyet a felizgatott limbikus rendszer vált ki. Ilyen például a szapora szívverés, a könnyezés, a verejtékezés, vagy éppen a szájszárazság.

Ezek a reakciók a testet a helyzetnek megfelelő intézkedésre készítik elő: menekülésre vagy védekezésre. Ezek azonban olyan új, belső, érzéki ingereket is kiváltanak, amelyeket az agy újra csak érzelmekként regisztrál. Mindannyian ismerjük azt az érzést, amikor a szívünk majdnem kiugrik az örömtől, vagy amikor a félelem összeszorítja a torkunkat, vagy amikor a szerelem úgy hat ránk, mintha pillangókat engedtek volna szabadon a hasunkban.

Néha az agy is "összezavarodik", amikor a testi jelzéseket és az érzelmeket kell összerendeznie. Arthur Aron, a New York-i Stony Brook Egyetem munkatársa azt mutatta ki 1974-ben, hogy a férfiak egy nőt sokkal vonzóbbnak találnak, amikor egy ingatag függőhídon találkoznak vele, mint amikor szilárd talaj van a lábuk alatt. Ilyenkor ugyanis a limbikus rendszer a testi félelemjeleket a szerelmes állapot jeleként értelmezi. Tehát, ha szeretnénk meghódítani valakit, próbáljunk veszélyes helyzetbe keveredni vele...

Forrás: Apotheken Umschau

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Pirula Trend