Hirdetés
Az a csodálatos immunrendszer

Az a csodálatos immunrendszer

Szinte elképzelni sem lehetne az immunrendszerünknél összeszedettebb és képzettebb "hadsereget". Mi mozgatja a hadtesteket? Hogyan képesek számtalan fegyvernemben, testünk ezernyi pontján azonnal harcba szállni? És végül mi történik, ha kivételesen a barátot nézik ellenségnek vagy túlságosan önállósítják magukat?

Hirdetés
Hirdetés

Immunrendszerünk a szervezetünk védekező mechanizmusa: sejtek, szövetek és szervek együttese. Helyes működése immunitást, azaz védettséget eredményez.

Legfontosabb feladata, hogy megvédje szervezetünket a betolakodóktól, védelmet nyújtson a különböző kórokozók: vírusok, baktériumok, gombák és paraziták ellen. Bonyolult biológiai folyamatok jelentik működését.

Észrevétlen működés

Az egyes kórokozók többféle támadási felületet találhatnak rajtunk: terjedhetnek például cseppfertőzéssel, bekerülhetnek a szervezetünkbe táplálkozás útján, vagy a bőrünkön keresztül is behatolhatnak. Ezért nagyon fontos, hogy immunrendszerünk bárhol, bármilyen típusú betolakodó ellen, a lehető leggyorsabban felvehesse a harcot.

Ebben nagyon nagy szerepe van a velünk született immunitásnak, amely embrionális korban alakul ki. Ezt a természetes immunrendszert különböző típusú sejtek alkotják. A falósejtek lehetnek granulociták vagy makrofágok. Ezek nem alkotnak szerveket, de az egész szervezetben megtalálhatók, többek között a vérben és a májban is. A falósejtek minden idegen anyagot bekebeleznek és lebontanak. A natural killer (NK), azaz természetes ölősejtek receptoraik segítségével felismerik a saját szervezet fertőzött vagy tumorossá vált sejtjeit, majd elpusztítják azokat. A testnedvekben jelen lévő komplementrendszert pedig olyan fehérjék alkotják, amelyek aktiválódása során a megfelelő helyre vonzzák a falósejteket, illetve a vékonyabb membránnal rendelkező vírusokba vagy baktériumokba képesek befurakodni és azokat kilyukasztani, hogy a kórokozók oldódás útján elpusztuljanak.

Természetes immunrendszerünk nem igényel "tanulást", azaz egy kórokozóval akkor is képes felvenni a harcot, ha korábban még nem találkozott vele, és nem specifikus vele szemben. Többnyire olyan gyorsan és hatékonyan reagál a különféle kórokozók megjelenésére, hogy észre sem vesszük a működését.

A második védelmi vonal

Ám előfordul, hogy a velünk született immunitás nem elegendő. Ekkor jut szerephez az adaptív vagy szerzett immunrendszer, amelyre természetes vagy mesterséges úton tehetünk szert.

Az adaptív immunrendszer a természetes immurendszerre épülve alakult ki. A velünk született immunrendszer elemei, a már említett falósejtek és természetes ölősejtek a kórokozó jellemző részeit (bizonyos fehérjeszakaszait) "bemutatják" az adaptív immunrendszernek, azaz a nyiroksejteknek, amelyek két fő típusát a T- és a B-limfociták alkotják. Szinte hihetetlen, de ezek a nyiroksejtek egymilliárd különféle célpont felismerésére képes receptort tudnak előállítani. Ez olyan hatalmas szám, hogy ennyiféle kórokozóval biztosan nem találkozunk életünk során! Ám szervezetünk az állandó védelem biztosítása céljából folyamatosan fenntartja ezt a limfocitakészletet.

A limfociták az elsődleges nyirokszervekben, azaz a vörös csontvelőben és a csecsemőmirigyben termelődnek, és a másodlagos nyirokszervekben - a lépben, a májban, a mandulákban, a nyirokcsomókban - válnak antigén-specifikussá.

Ha idegen anyag kerül a szervezetbe, akkor az adott jellegzetességekkel bíró kórokozó felismerésére képes receptort hordozó limfociták (klónok) felismerik azt, aktiválódnak, és ellenanyagot termelő limfociták alakulnak ki. Az adott klónokból ráadásul hosszú életű memóriasejtek keletkeznek! Ez azt jelenti, hogy ha ugyanaz a kórokozó ismét támadásba lendülne, akkor rövid idő alatt hatékony immunválasz alakul ki.

A természetesen szerzett immunitás alapja az, hogy egy kórokozó legyőzése során az immunrendszer megjegyzi az adott idegen anyagot, illetve az ellene felhasználható ellenanyagot. Ezért van az, hogy bizonyos gyermekbetegségeket - például a bárányhimlőt - csak egyszer kapunk meg életünkben.

A mesterségesen szerzett immunitás kialakításának eszköze a védőoltás. Ennek egyik módja, hogy legyengített kórokozókat juttatnak a szervezetbe, és ez beindítja a védekezést, bár a kór tünetmentesen lezajlik. A szervezet viszont megjegyzi a kórokozókat, és legközelebb már hatékonyan védekezik ellene. A védőoltások másik típusa azt jelenti, hogy kész antitesteket, azaz ellenanyagot juttatnak a szervezetbe.

Ez a működési mechanizmusa a gyermekkori védőoltásoknak, amelyek gyakran egész életünkre szóló védelmet alakítanak ki.

Kóros válaszok

Sajnos ritkán előfordul, hogy immunrendszerünk bonyolult működése kisiklik: ez kóros folyamatokat eredményez. Ha például megszűnik az immunrendszernek a szervezet saját anyagaival szemben kialakított toleranciája, akkor ezeket idegennek tekinti és megtámadja. A lakosság 6-7 százalékánál ezek a folyamatok úgynevezett autoimmun betegségeket alakítanak ki, mint amilyen például a reumatoid artritisz vagy a sclerosis multiplex.

Az is megesik, hogy az immunrendszer túlságosan is aktív. A genetikai adottságok és a környezeti tényezők mellett az immunrendszer fokozott működése játszik szerepet az allergia, azaz egyfajta túlérzékenységi reakció kialakulásában.

Immunhiányos állapotról akkor beszélünk, amikor a szervezet többféle antigénnel szemben is válaszképtelenséget mutat. Lehet veleszületett vagy szerzett. Az előbbinek genetikai okai vannak, míg az utóbbit többek között bizonyos daganatok, kemoterápiás szerek, sugárkezelés vagy vírusfertőzések okozhatják, mint amilyen a HIV-fertőzés.

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Pirula Trend