Hirdetés
Ayurveda avagy az élet tudománya

Ayurveda avagy az élet tudománya

Az Ayurveda az élet tudománya ősi gyógyászati rendszer, melynek gyökerei Indiába nyúlnak vissza, tanai 5000 évvel ezelőtt keletkeztek a Védák részeként. Az Ayurveda megmutatja számunkra, hogyan élhetünk egészséges életet. Az egészség a test, a lélek és a szellem hármas egységén nyugszik.

Hirdetés
Hirdetés

Az Ayuveda tanai szerint az egészség nem csupán testi egészséget jelent, hanem a szellemi, lelki frissességet is. Az étrend és az emésztés sarkalatos elemei, amelyek az eszme, a lélek és a test egészséges illetve beteg állapotával foglalkozik. Alapfilozófiája az öt elemre épül, az öt nagy elem elméletén alapszik, így a föld (prithvi), a víz (jal), a tűz (agni vagy taj), a levegő (vayu) és az éter vagy űr (akash). A világmindenségben minden anyag ebből az öt elemből áll össze. Az Ayurveda tudománya az emberi test szervezeti felépítését három alapelemre bontotta. Mindhárom alapelem, így a dosha, a dhatu, és a mala alkotják a szervezet fő pilléreit, a szervezet tökéletes működéséhez harmonizálniuk kell egymással. Mindhárom alapelem az öt elem keveréke.

Bonyolult egymásra hatás, kapcsolat áll fenn közöttük, de alakulásukat a külső környezeti hatások is befolyásolják.

Ebből az elméletből fejlesztették ki a szabályozó erők, vagyis a dosha-k fogalmát, amely a szövetekre, vagyis a dhatukra hat, és létrehozza az anyagcsereterméket a mala-t. Ezek jellegét elsősorban az határozza meg, hogy mit, mennyit és mikor eszünk, hogyan és milyen környezetben élünk, milyen a szellemi, lelki állapotunk. E tényezők bármelyikének módosulása, bizonytalan állapotot eredményezhet, ami nem feltétlenül betegséget jelent. Ha túl sokáig érezzük magunkat "rosszul", szöveteink a dhatu-k elveszíthetik ellenálló képességüket, és fogékonnyá válhatnak a betegségekre. Az Ayurveda lényeges eleme az a szemlélet, hogy az egyének genetikailag különbözőek, mindenkinek jellegzetes alkata van, így egyéni módon reagál az őt érő környezeti hatásokra. Az ember maga tudja leginkább, mire van szüksége szervezetének. Az Ayurveda útmutatást nyújt, hogyan változtassunk életvitelünkön szervezetünk optimális működésének eléréséhez. Ha megbetegszünk az Ayurvéda gyógynövényekből, ásványi anyagokból álló gyógyszerekkel, egyéb terápiás módszerekkel szolgál. Ez az ősi gyógymód hangsúlyozza a szellemi egészség kiemelkedő szerepét fizikai egészségünk megőrzésében. Az Ayurveda nyolc ágának mindegyikében a megelőzésen van a hangsúly.

A dosha-k (szabályozó erők) a szervezet legmagasabb szintű szabályozói. A dosha-k a dhatu-kból, tehát a szövetekből eredeztethetőek, ugyanakkor visszahatnak azok működésére, azaz végső soron a mala-kra. Ez a bonyolult hármas kapcsolat dosha-dhatu-mala képzi az ayurvedikus gyógyászat alapját. A dosha szó meghibásodást, beszennyeződést, valamiféle eltérést jelent, de nem feltétlenül minősül ártalmasnak, viszont képes arra, hogy zavart, betegséget okozzan. Az emberi testben három dosha van: vata, pitta, kapha.

Ayurveda avagy az élet tudománya

A három dosha mindegyike kettőt tartalmaz az öt elemből. A vata levegőből és tűzből áll, a pitta tüzet és vizet tartalmaz, míg a kapha a földdel és vízzel a legnehezebb dosha. A dosha-k alapvetően három különböző energiaformát képvieselnek. Mindegyik jelen van egy egészségesen működő emberi testben, ezek az emberi szervezet irányítói. A dosha-k jellegét elsősorban az elfogyasztott étel minősége, mennyisége, a környezeti feltételek, éghajlati adottságok, az érzékszervek működése, lelki állapot határozza meg.

Vata Dosha: A legfőbb végrehajtó és szabályzó

A dosha-k dinamikus energia-formáknak tekinthetők. A vata szó eredeti jelentése "mozgásba hoz", jelentésével tökéletesen bemutatja annak a dosha-nak a jellemzőit, melynek nevét kölcsönözte. A vata minden cselekvés, mozgás eredete, kezdeményezője. Fontos szerepet játszik a test kommunikációs hálózatában, az érzékszervektől indulva az agyon keresztül a sejtekig haladva az egész szervezetben. A vata felelős az érzékelésért, az ingerek feldolgozásáért, a megfelelő reakciók előidézéséért. A fizikai test szintjén a vata ellenőrzi az ún. makro-mikro mozgásokat. Elsődlegesen felelős az olyan makro-és mikro mozgásokkal kapcsolatos megbetegedésekért, mint pl. a Parkinson-kór, vagy az időskori remegés.

Ayurveda avagy az élet tudománya

Charaka, az Ayurveda tudományának első tanítója úgy tartotta, hogy öt fő típusa van a vata-nak. Ez az osztályozás egyrészt anatómiai, másrészt élettani szempontokat ötvöz.

Az öt fő típus a következő:

Prana vata:  a mellkas mozgásaira vonatkozik (légzés)

Vyana vata: a mellkas mozgásaira, leginkább a szívműködés tartozik ide

Udana vata: a gyomorra és a felső bélszakaszra vonatkozik

Samana vata: a teljes bélrendszert érinti

Apana vata: a végbélre, a vizeletkiválasztó rendszerre és a nemi szervekre vonatkozik

A vata az öt elem közül levegőből és űrből tevődik össze, természeténél fogva könnyű, hideg és száraz. E tulajdonságaiból következik, hogy minden környezetünkben létező dolog, amely hideg vagy száraz zavart okozhat a vata dosha-ban, és betegséghez vezethet. A vata-nak e jellegzetességei biztosítják hatalmát a többi dosha felett. Amennyiben tulajdonságainak bármelyikében is változás áll be, akkor a vata dosha azonnal elveszítheti ellenőrzését a többi dosha-k felett. A vata dosha ereje sohasem nő, vagy csökken, csak kiegyensúlyozatlanná válhat, betegségek kialakulásához vezethet. Az apró tünetek, mint pl. hajunk korpásodása, vagy bőrünk berepedezése tudatják velünk, hogy szervezetünkben megbillent a vata dosha egyensúlya. Számos egyéb tényezőtől függően, mint az egyén kora, alkata, évszak, időjárás sokféle tünet megjelenését tapasztalhatjuk szervezetünkben. A vata dosha nagyon sokat veszít erejéből a nyári időszakban, valamint hosszabb esős időjárás esetén. A stressz, a kialvatlanság, a kemény fizikai munka szintén gyengíti a vata erejét.

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Pirula Trend