Angyalok jönnek, angyalok mennek

Angyalok jönnek, angyalok mennek

Kegyelmi pillanatok mindnyájunk életében vannak. Talán amikor ismét eggyé válik a világtöredék, és velünk vannak az angyalok. A versben ahhoz a pillanathoz érkeztünk azonban, amikor elmennek.

Almát kínálsz nekik, mikor megjönnek – más nincs a háznál – és picire húzott angyalságukat csodálod. De nem sokáig gyönyörködhetsz bennük. Menni kell.

Tudom, önkényesen helyettesítem be az angyalokat a felnövő gyermekekkel, de hát nekem ezt mondja most a vers. Hiszen ahogy a gyerek, az angyal is „vendég a háznál”. Mikor jönnie kell, jön, mikor itt van, örülni lehet és dédelgetni kell, amikor pedig elmegy: elengedni. Az én értelmezésemet erősíti a költő néhány apró, angyal-jellemző szava. Tehetséges, művészi hajlamú lehet Ariel, hiszen karénekes. Rafael kötelességtudó, nem lehet eltéríteni. De megy Gábor is, a pelyhesállú kamasz. Alig nőtt ki a gyerekkorból, lépései, mint a hirtelen növő fiúké, ingatagok. Talán Mihály a kedvenc, a vörösderes hajú, aki máris férfias: látod benne a leendő apát. Igen, én anyaként látom őket. Szükségem van egy angyalszakértőre, hogy angyalságuk minéműségét is értsem...a cikk folytatását ide kattintva olvashatja

Kapcsolódó írások
Kérdezzen szakértőnktől
Kapcsolódó gyógynövények
Kapcsolódó betegségek