Hirdetés

Amire csak a zene képes

A zene megnyugtat, feltölt, kikapcsol, vagy éppen lendületbe hoz. Vajon gyógyítani is lehet a segítségével? De még mennyire! Egyes zeneterapeuták nem ritkán kómás betegeknek zenélnek, és vallják, hogy a zene azokat is megérinti, akikhez szavakkal még vagy már nem lehet eljutni.

Hirdetés
Hirdetés

A zeneterápia nem új "találmány", már évezredek óta alkalmazzák. A Bibliában is találhatunk erre vonatkozó utalásokat: például amikor Dávid a hárfajátékával nyugtatja meg Sault. A zene egyfajta kommunikáció, amely a szavak előtt és a szavak után is él - ez bármelyikünk számára megtapasztalható.

A szavakon túl

A kisbabák már a születésük előtt is érzékelik az édesanyjuk felől és a külvilágból érkező hangokat, és reagálnak is ezekre. A kisgyerekeket le lehet csillapítani, de fel is lehet "pörgetni" attól függően, hogy milyen zenét hallgatunk velük.

S hogy miről is szólhat ez a szavakon túli kommunikáció? Valami egészen esszenciális dologról: amikor zenélünk, mintha megerősítenénk a létezésünket, mintha tudatnánk a külvilággal, hogy itt vagyunk!

Nem kell feltétlenül zeneakadámiai szinten ismernünk a zene történelmét és a régi korok zenei irányzatait. A zene lényegéhez lehet, hogy közelebb jutunk, ha a Csigabigát énekeljük, mintha Bach életét tanulmányoznánk...

Énekelve beszélni

Ismerek egy zeneterapeutát, aki arra vágyott, hogy megtanulhasson igazán adni. Azt hiszem, sikerült neki. Súlyos traumán átesett, beszélni nem tudó vagy nem akaró betegek ágya mellett állt, és megpróbálta rábírni őket arra, hogy újra nyissanak a külvilág felé. Különböző dallamokat improvizált a lélegzetvételük ritmusára, és figyelte a szemük rebbenését. Vagy éppen lefogott egy-egy akkordot a gitáron, és hagyta, hogy a beteg maga pengesse meg a húrokat. Az egész úgy kezdődött, hogy meglátogatta a barátnőjét az egyik kórházban. Aztán bement az egyik kórterembe, és egyszerűen elkezdett énekelni. Pár perc múlva az egész szoba vele énekelt. A végén az orvosok is bejöttek, hogy megnézzék, mi folyik ott. Az akkori osztályvezető főorvosnak megtetszett, amit a lány csinált, és heti két napon alkalmazta őt.

Amire csak a zene képes

Felmerülhet a kérdés, hogy vajon az orvosok hogyan viszonyultak a szokatlannak tűnő módszerhez. Ismerősöm saját bevallása szerint vegyes fogadtatásban részesült. Úgy érzi, alapvetően az orvosok is pártolják ezt a gyógymódot, de ők a számok, a statisztikák, a konkrétan mérhető eredmények világában dolgoznak. A zeneterápia hatása pedig nem igazán fejezhető ki számokban. Lehet, hogy látványosabb, amikor egy táncterapeuta mozgásra bírja, vagy amikor a logopédus beszélni tanítja a beteget. Mégis, hatalmas előrehaladás például az afáziás betegeknél, hogy míg arra nem reagálnak, ha szól hozzájuk valaki, és valamilyen "érthetetlen nyelven" beszélnek, addig énekelve ki tudnak mondani sok olyan szót, amelyet korábban ismertek. A lány felvetette, hogy a kómás betegeket is meg kellene próbálniuk kimozdítani állapotukból a zene segítségével. Úgy gondolja, keresni kell velük a kontaktust, gondoskodni kell arról, hogy különféle ingerek érjék őket. Talán a zene megérinti őket akkor is, ha úgy tűnik, más nem nagyon hatol el hozzájuk a külvilágból.

Itt és most

Az ifjú zeneterapeuta azóta sok tapasztalatot szerzett, felemelő és csüggesztő pillanatokban egyaránt volt része. - Az egyik első élményem az volt, amikor egy olyan betegnek énekeltem, aki alig tudott beszélni, de a dal végén velem együtt mondta, hogy zsupsz! Olyan jó volt ezt hallani! Olyan betegekkel is szeretek foglalkozni, akik egyáltalán nem beszélnek. Ilyenkor próbálok ráhangolódni az érzéseikre, és ennek megfelelően improvizálok. Ha nem is szavakból, de más jelzésekből megtudom, hogy hogyan hat rájuk a zeném.

Egy ilyen alkalommal megtörtént, hogy a beteg a végén elkezdett velem együtt dúdolni! Ezt hatalmas eredménynek tartom. A száját sajnos azóta sem hagyta el egyetlen szó sem. Agresszívebb betegekkel is akad néha dolgom. A fokozott koponyaűri nyomás miatt néhányan szinte ütnek-vágnak. Egy ilyen beteggel egyszer együtt doboltam, de ez az eset kudarcélmény volt a számomra.

Ahogy verte a dobot, teljesen felhergelte magát, és csak még agresszívebb lett! Most már tudom, hogy nem lett volna szabad hagynom, hogy éppen dobot vegyen a kezébe. Később, amikor "megszelídült", újra játszottunk együtt. Mintha egészen más ember lett volna! Én lefogtam a gitáron az akkordokat, ő pedig megpengette a húrokat. Olyan dalokat játszottunk, amelyeket szeret. Rám is igaz, hogy az élő zene sokkal jobban megérint, mint amikor magnóról hallgatok valamit. Ezért úgy gondolom, varázsa lehet annak, ha én a beteg ágya mellett énekelek, még ha nem is pont úgy adom elő azt a dalt, mint ahogyan eredetileg hangzott. A beteg érezheti: ez itt és most, neki, érte történik.

Számokban mérve

A '90-es években Olaszországban végeztek egy kísérletet olyan betegek részvételével, akik súlyos agysérülést szenvedtek. A zeneterápiás rehabilitáció alatt 34 beteg állapotát figyelték, akik között baleseti sérültek és agyvérzéses betegek is voltak, a nemek aránya pedig fele-fele arányban oszlott meg. Ezeket a betegeket hipermozgás jellemezte. Rövid időn belül 27 beteg pszichomotoros agitációja javult, 3 hónapon belül pedig mind a 34 beteg "túlmozgása" lecsillapodott.

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Pirula Trend