Hirdetés
A változókori csontritkulásról

A változókori csontritkulásról

A csontritkulásnak több fajtája is létezik. Az egyik típus a változókorú nők egy részét érinti. Mint dr. Szentiványi Csilla reumatológus hangsúlyozza, kellő odafigyeléssel és megfelelő életmóddal a betegség megjelenését és súlyosbodását is késleltethetjük.

Hirdetés
Hirdetés

Csontszövetünk mindig változik, a szervezetünkben állandó csontépítés és -bontás zajlik. Gyermek- és ifjúkorban a csontépítés dominál. Körülbelül harmincéves korunkra a csontszövet eléri maximális sűrűségét és ásványianyag-tartalmát: ezt nevezzük csúcs-csonttömegnek. Ezután lassan eltolódik az építő-bontó egyensúly, és minden évben egy-két százalékos csontvesztés jelentkezik. A változókorú nők különösen veszélyeztetettek: ha leáll a ciklus, sokaknál egy éven belül jelentős csontvesztés következik be.

Az oszteoporózist, azaz a csontritkulást néma járványnak is nevezik, mert eleinte – akár éveken át – tünetek nélkül zajlik. A csontrendszer mennyiségi és minőségi romlásával járó betegség ez, amely Magyarországon hozzávetőlegesen egymillió embert érint: 90 százalékban nőket, de férfiaknál is előfordul!

Szükséges vizsgálatok

Változókori csontritkulás gyanúja esetén mindenekelőtt szükséges fizikális vizsgálatot végezni. Az orvos rákérdez, nem csökkent-e a testmagasság az utóbbi időben, nem vált-e görnyedtebbé a testtartás. Ezután röntgenvizsgálat következik, amely kimutatja, hogy csökkent-e az ásványianyag-tartalom. (Ezt más betegség is okozhatja!) A diagnózis felállításához laborvizsgálatra is szükség van. Érdemes teljes vérképet készíteni, ellenőrizni a vese- és májfunkciót, a kalcium-, a foszfor-, a magnézium- és az alkalikusfoszfatáz-szintet. Ma már gyakran megnézik a D-vitamin szintjét is: ezt a szűrést csak reumatológus írhatja ki.

A változókori csontritkulásról

A vizsgálatok köre a csontsűrűség-méréssel válik teljessé, amely 65 év feletti nőknek és 70 év feletti férfiaknak kifejezetten ajánlott vizsgálat. A csontsűrűség-mérés az ásványi csonttömeg meghatározását jelenti, és úgynevezett oszteodenzitometriás (ODM) készülékek segítségével történik. A mérést a törésnek leginkább kitett helyeken végzik: a csuklót, a gerincet és a combnyakat vizsgálják. A vizsgálat néhány percig tart, és teljesen fájdalommentes.

Kezelés

A terápia legfontosabb célja az, hogy csökkenjen a további csontvesztés, hogy fokozódjon a csontépítés, hogy ne forduljon elő további csonttörés, illetve hogy csökkenjen a fájdalom.
Alapvető a D-vitamin, a kalcium és a magnézium pótlása.

A bőrben a napfény hatására képződő D-vitamin a májban és a vesében alakul át aktív hatóanyaggá. Elsődleges szerepe a kalcium-anyagcsere szabályozása. Serkenti a kalcium felszívódását a tápcsatornából, illetve a csontokba történő beépülését. Ezzel szilárdul a csontozat és növekszik a csontsűrűség. Ez azért is fontos, mert a csontanyagcserét befolyásoló egyéb gyógyszerek is akkor tudnak megfelelően hatni, ha a csont mineralizációja (ásványianyag-tartalma) megfelelő!

A D-vitamin-hiány csontritkuláshoz, autoimmun megbetegedésekhez és izomgyengeséghez is vezethet, növelheti a szív- és érrendszeri betegségek előfordulásának gyakoriságát és bizonyos daganatos megbetegedések (emlő-, prosztata-, vastagbélrák) kockázatát. A mai ajánlások szerint naponta átlagosan 1000 NE (nemzetközi egység), azaz 25 µg D3-vitamin fogyasztása szükséges. Ehhez képest a magyar lakosság 70 százaléka (az ötven év felettiek egyharmada) D-vitamin-hiánnyal küzd!

Naponta mintegy 1000–1200 milligramm kalcium bevitele és 400–500 milligramm magnézium fogyasztása is javasolt.

A változókori csontritkulásról

Súlyosabb csontritkulásnál gyógyszerekre is szükség van, amelyeket akár 3–5 évig is szedni kell. A csontritkulás terápiájában a legszélesebb körben alkalmazott gyógyszercsoport hatóanyagai a csontfalósejtek aktivitását gátolva lassítják a csontok leépülését, míg a csontépítő sejtek működését nem befolyásolják. A kezelés során így csökken a csonttörések száma.

Hogyan pótolhatjuk a D-vitamint?

  • 10 perces nyári UVB-sugárzás = 3000 NE (75 µg) D3-vitamin
  • 100 g tőkehalmáj = 250 µg D3-vitamin
  • 100 g olajos hal = 0,5–10 µg D3-vitamin
  • 1 dl tej = 0,4 µg D3-vitamin
  • 100 g tejtermék = 1–3 µg D3-vitamin
  • 100 g tojás = 5–25 µg D3-vitamin
  • gyógyszerek, táplálék-kiegészítők
  • óvatos szoláriumozás

Helyes életmód

Fontos tudnunk, hogy helyes életmóddal elejét vehetjük a csontritkulásnak, illetve lassíthatjuk a lefolyását! Fogyasszunk sok zöldséget, gyümölcsöt (áldásos hatású a mák és az aszalt szilva), valamint tejterméket. Kerüljük a kávét, a szénsavas italokat (különösen a kólát), az alkoholt és a dohányzást! Tartózkodjunk sokat a szabad levegőn! Már napi félórás, szűrt fényben tett séta is remek! Ha tehetjük, sportoljunk rendszeresen! A csontgerendázat ugyanis mindig az adott csont fizikai igénybevételének megfelelően épül ki, a folyamat a nyomási és a húzási erővonalak irányában zajlik. A mozgás tehát csontépítést generál!

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Pirula Trend