Hirdetés
A szívzűrök megelőzése

A szívzűrök megelőzése

Európai viszonylatban Magyarország helyzete rendkívül lesújtó: a szív- és érrendszeri eredetű halálozás az európai átlag háromszorosa. Érzékelhető ugyan egy kis javulás, de ez nagyon lassú. Pedig kis odafigyeléssel megelőzhetnénk a bajok többségét. Összegyűjtöttünk a legérdekesebb adatokat és tippeket.

Hirdetés
Hirdetés

Fáradhatatlan szív

A szívünk egy üreges, izmos falú tömlőhöz hasonlítható, amely a mellkasban helyezkedik el, a középvonaltól többnyire kissé balra, enyhén jobbra dőlve. Elölről a szegycsont, alulról a rekeszizom, jobbról és balról a két tüdőfél határolja. A nők szíve átlagosan 25-30, a férfiaké 30-35 dekagramm súlyú.

A szív keringési rendszerünk központi szerve, amelyet speciális izom, a szívizom épít fel, ami egyedül a szívben található meg. A szívizom nem olyan fáradékony, mint a vázizmok, és erősebb a simaizmoknál. Akaratunktól függetlenül működik, folyamatosan gyors és erőteljes összehúzódásokat végez: egy átlagos emberi élet alatt mintegy két és fél milliárd alkalommal!

A szív- és érrendszeri betegségek rizikófaktorai:

  • genetikai hajlam
  • túlsúly
  • stressz
  • mozgásszegény életmód
  • dohányzás
  • magasvérnyomás-betegség
  • cukorbetegség
  • zsírdús, koleszterinben gazdag ételek fogyasztása
  • fogamzásgátló tabletta szedése
  • menopauza

Fontos a szűrés

A szív- és érrendszeri betegségekkel kapcsolatban a legfontosabb „szűrőállomást” a háziorvos jelentheti. Kulcsfontosságú az úgynevezett kardiovaszkuláris rizikóbecslés, azaz a páciensek szív- és érrendszeri kockázatának becslése. Ez annak megállapítását jelenti, hogy az adott betegnél milyen valószínűséggel fordul majd elő szív- és érrendszeri megbetegedés vagy halál a következő tíz évben.

A mai módszerekkel már meglehetős pontossággal kiszámítható, hogy mekkora az adott beteg esélye szív- és érrendszeri megbetegedésre vagy halálozásra. Fontos, hogy a legnagyobb rizikóval rendelkező betegek idejekorán részt vegyenek a szűrésen. Ha valaki nem dohányzik, normális a testsúlya és a családban nem fordult elő infarktus vagy stroke miatti halálozás, elég negyven fölött kérni a kockázatbecslést. De ha valaki tudja magáról, hogy veszélyeztetett, jelezze ezt minél hamarabb a háziorvosának! Az orvos nagy, közepes vagy kis kockázatú csoportba sorolja a beteget. A különböző kockázatú betegek egyénre szabott tanácsadásban részesülnek. Minden páciens számára egyénileg kell beállítani a célértékeket: minél nagyobb a kockázat, annál szigorúbbat. A háziorvos az életmódváltásban is segíthet.

Célértékek

Egy negyvenes férfi – akinek nincsen ismert betegsége – optimális esetben a következő értékekkel rendelkezik.

  • vérnyomás: 140/90 alatt
  • pulzus: 80 körül (de ez széles egyéni szórást mutathat)
  • vércukorszint (éhgyomri): 6 mmol/l alatt
  • összkoleszterinszint: 5,2 mmol/l alatt
  • BMI: 25 alatt
  • haskörfogat: 94 cm alatt (de mindenképpen 102 cm alatt!)
  1. Előzzük meg a bajt!
  2. Táplálkozzunk egészségesen!
  3. Tartsuk egészséges testsúlyunkat!
  4. Igyekezzünk elérni az ajánlott LDL-, HDL- és trigliceridszintet!
  5. Tartsuk normális szinten a vérnyomásunkat!
  6. Tartsuk normális szinten a vércukorszintünket!
  7. Sportoljunk, mozogjunk, legyünk fizikailag aktívak!
  8. Kerüljük az aktív és passzív dohányzást!

Tegyük le a cigarettát!

Az utolsó cigaretta elszívása után

  • 20 perccel: csökken a szívfrekvencia
  • 12 órával: a vér szén-monoxid-szintje a normálisra csökken
  • 3 nappal: csökken a szívinfarktus kockázata
  • 5 évvel: a stroke előfordulása egy soha nem dohányzó ember kockázati szintjére csökken
  • 10 évvel: a tüdőrák kockázata mintegy fele akkorára csökken, mint egy dohányos esetében
  • 15 évvel: a szív- és érrendszeri betegségek kockázata egy nemdohányzó emberével azonos

Mi a helyzet a koleszterinnel?

Táplálkozásunk során különbözőféle zsiradékokat viszünk be a szervezetünkbe. A legártalmasabbak az úgynevezett telített zsírsavak, amelyek kétszer olyan mértékben emelik a koleszterinszintet, mint maga a táplálék koleszterintartalma. Ezek főleg állati eredetű zsírokban találhatók nagy mennyiségben, nemcsak látható, hanem úgynevezett rejtett zsírok formájában is, például a húskészítményekben. A növényi eredetű táplálékok egyáltalán nem tartalmaznak koleszterint.

A szív vizsgálata

Fizikális vizsgálat: a szív kopogtatással és hallgatózással vizsgálható. Ennek eszköze a fonendoszkóp, amelyet az úgynevezett hallgatózási pontokra kell helyezni.

EKG (elektrokardiográfia): a szívben lejátszódó elektromos folyamatokat vizsgálja a testre helyezett elektródok segítségével.

Laborvizsgálatok: elsősorban a szívinfarktus igazolására szolgálnak, vagy egy esetleges újabb infarktus veszélyére figyelmeztetnek, ugyanis a szívizom elhalása során számos jellegzetes anyag kerül a vérbe.

Mellkasröntgen: a szív alakjáról, méretéről és elhelyezkedéséről ad információt.

Szívultrahang (echokardiográfia): a szívműködés fizikai jellemzőit vizsgálja, megjeleníti az esetleges rendellenes véráramlási viszonyokat.

Koronarográfia: a koszorúserek állapotáról ad felvilágosítást az éren belül alkalmazott kontrasztanyag segítségével.

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Pirula Trend