A szépség sebészete
Egy anekdotában a sebészek arról vitatkoznak, hogy melyik volt az első sebészi beavatkozás. A megoldás: az ember teremtése. Ahogyan Ádám oldalbordájából az Úr megalkotta Évát, az a plasztikai sebészet mindkét ága - a rekonstrukciós és az esztétikai - követelményeinek tökéletesen megfelel.
Írásos emlékekből tudjuk, hogy már időszámításunk előtt 500 körül végeztek plasztikai műtétet (orrplasztikát) Indiában. És ez a korai megoldás még ma is használatos! A plasztikai sebészet azóta nagy utat járt be a súlyos, világháborús sérülések rekonstrukcióján keresztül a modern plasztikai sebészetig, amely milliméternyi pontosságon alapul. A fejlődés ma is zajlik, a módszerek és az eszközök egyre finomodnak. Az új korszakot minden bizonnyal a különböző orvosi szakmák képviselőinek együttműködése jelenti majd.
Tetőtől talpig
- A rekonstruktív sebészet célja a helyreállítás - legyen szó égés következtében sérült testtájakról, születéskor hiányzó testrészekről, esetleg műtéttel eltávolított területek rekonstrukciójáról - mondja dr. Gulyás Gusztáv plasztikai sebész, kandidátus, az Országos Onkológiai Intézet főorvosa, a Virányos Klinika munkatársa. - Ma már a daganat miatt eltávolított emlő helyreállítása is lehetséges. A plasztikai sebész természetesen minden műtét során a lehető legszebb eredményre törekszik. Ám az esztétikai sebészet célja "pusztán" a fiatalítás vagy a karakterváltozás elérése. Ilyen típusú műtéteket az 1900-as években végeztek először. A leggyakoribb esztétikai beavatkozások az orr, a szemhéj, az arc, az emlő és a has formáján változtatnak. A '80-as években vált népszerűvé a zsírszívás. Napjainkban a zsírszívás módszereinek finomításával már nemcsak a zsírszövet eltávolítása, hanem az arc ráncainak feltöltése, sőt, akár emlőnagyobbítás is lehetséges a saját élő zsírszövet átcsoportosításával. Az átültetett zsírszövet számos őssejtet is tartalmaz. A módszer ígéretes, de még nem számít rutineljárásnak. (Ahogyan a nemátalakító műtét sem, bár akad rá példa.)
A jelenlegi szabályozás szerint mindazokat a műtéteket, amelyek az egészség helyreállítását szolgálják - a rosszindulatú daganatot eltávolító műtét utáni helyreállítás is ide tartozik -, téríti a társadalombiztosító. Ellenben azokat a beavatkozásokat, amelyek pusztán az egészséges páciens kérésén alapulnak, a betegnek magának kell finanszíroznia. Természetesen átfedések is lehetnek, például a méretcsökkentő emlőplasztika esetében - ilyenkor a különféle indokokat mérlegelve egyéni döntés születik.
Test és lélek
A rekonstrukciós műtét előtti első konzultáción a páciens elmondja, mi a kívánsága, és bemutatja korábbi leleteit. Az orvos szükség szerint újabb vizsgálatokat (például laboratóriumi vagy szövettani vizsgálatot) kér. Felállítja a diagnózist, felvázol több lehetséges megoldást, és a beteggel együtt választ ezek közül. A második konzultáción az orvos megtekinti az új leleteket, és tájékoztatja a pácienst arról, hogy mi fog történni a műtét során, milyen veszélyei lehetnek a beavatkozásnak, illetve melyek a műtét előtti és utáni teendők. Az eredmény ebben a szakmában könnyen mérhető: ha a páciens boldog, az orvos is elégedett. - Természetesen mindennek a lelki háttere is nagyon fontos - hangsúlyozza dr. Gulyás Gusztáv. - Akadnak olyanok, akik folyton elégedetlenek a testükkel. Úgy érzik, valami mindig hiányzik a szépségükhöz. Testképzavaruk arra készteti őket, hogy újabb és újabb beavatkozásokat végeztessenek el. Az ilyen betegeket a leggondosabban ki kell vizsgálni. Gyógyításukhoz pszichiátriai segítség szükséges, mert elsősorban nem a testükkel van a probléma. Ugyanakkor annak is számtalanszor tanúja voltam már, mekkora boldogságot érez például egy nő, amikor "visszakapja" a daganateltávolító műtét miatt levett mellét. Mintha az emberi, női méltósága is ekkor állna helyre. Ám azoknak a pácienseknek a kérését nem szabad teljesíteni, akik irreális elvárásokkal szánják el magukat a műtétre. Aki ettől várja, hogy visszahódítja a férjét vagy visszakapja az állását, az valószínűleg csalódni fog.
Kapcsolódó írások
