Bár a finnek úgy tartják, a szaunának lelke és szelleme van, a szaunázás nem ördöngösség, bárki megtanulhatja, bármikor elkezdheti. Ahogyan a finn mondás szól: aki el tud sétálni a szaunáig, az már szaunázhat is. De hogyan?

Csak akkor menjünk szaunázni, ha elegendő idő áll rendelkezésünkre. Számoljunk rá két órát, hiszen az előkészületekkel és a pihenéssel együtt egy szaunázás biztosan igénybe vesz ennyi időt.

Ha rohanunk, a lényegtől fosztjuk meg magunkat: nem tudunk elmélyülni, kikapcsolódni, felfrissülni. Mielőtt belépnénk a kabinba, zuhanyozzunk le, hogy bőrünk megszabaduljon az esetleges szennyeződésektől. Utána törülközzünk meg, és csak száraz bőrrel lépjünk a gőzbe, mert a bőrünk így jobban tud verejtékezni.

Teli hassal vagy másnaposan, netán kapatosan ne szaunázzunk! A finnek gyakran ma is meztelenül szaunáznak - így az igazi. Ám a közfürdőkben ezt nemigen tehetjük meg. Mindenesetre minél kisebb testfelületet fed a fürdőruhánk, annál jobb: annál hatékonyabb a természetes izzadási folyamat. Mielőtt leülünk a kabinban, terítsünk magunk alá egy törülközőt vagy egy kis gyékényszőnyeget. Ne feledjük: a szauna a nyugalom szigete.

Az emberek pihenni, elmélyedni, megtisztulni, megnyugodni jönnek ide. Ne itt tárgyaljuk meg a munkahelyi pletykákat, ne veszekedjünk, ne hangoskodjunk. Tartsuk tiszteletben társaink igényeit is. Kérdezzük meg, milyen illóolajat szeretnének használni, milyen időközönként öntsünk vizet a kőre. Ha illóolajat is párologtatunk, azt mindig vízzel keverve öntsük a kőre. Egy merítőkanál vízhez általában két-három csepp elegendő. A kabinban többnyire hőmérő jelzi a hőmérsékletet és a páratartalmat.

Így könnyedén ellenőrizhetjük, hogy rendben vannak-e ezek az értékek. Az ajánlott hőmérséklet 75-90 fok, míg az optimális páratartalom 100 fokon 9, 75 fokon pedig 22 százalék. Ha nyitott szájjal veszünk levegőt, annak nem szabad kellemetlenül égetnie a torkunkat. A kabinokban több lépcsőfok van. Kezdőként vagy idősebb korban, illetve ha nem bírjuk olyan jól a forróságot, akkor csak az alsóbb lépcsőfokokon foglaljunk helyet. Később fentebb is telepedhetünk. Ha tehetjük, feküdjünk le egy-egy padra, így különböző testtájaink egy szintre kerülnek.

Az egyes lépcsőfokok ugyanis akár 30 fok hőmérsékletkülönbséget is jelenthetnek! Ám mielőtt távoznánk, üldögéljünk egy kicsit, hogy testünk hozzászokjon a függőleges helyzethez! A kabinban időnként töröljük le a bőrünket, vagy dörzsöljük át a testünket egy dörzskesztyűvel. Ez az eljárás tovább élénkíti a vérkeringést. 8-10 perces benntartózkodás után szánjunk 5-10 percet a lehűlésre! Zuhanyozzunk le hideg vízzel, amíg teljesen össze nem húzódnak a pórusaink! Az is fontos, hogy jól lemossuk magunkról az izzadtságot. (A kezdők indíthatnak langyos zuhannyal is.)

Ám az utolsó zuhanyozás már lehet meleg is. Úszhatunk is néhány hosszt egy hideg vizes medencében. Ismételjünk háromszor, ám közben mindig pihenjünk, relaxáljunk 10-20 percet! Szaunázás után pótoljuk az elvesztett vízmennyiséget, és igyunk sokat! Ha tehetjük, heti rendszerességgel iktassuk be a programunkba a szaunázást.

Hamarosan a szervezetünk is egyre jobban hozzászokik majd. Aki szívbeteg, cukorbeteg, epilepsziás vagy bőrbetegsége van, szaunázás előtt kérje ki az orvosa tanácsát! Terhes kismamáknak és visszérbetegségben szenvedőknek szintén kevésbé ajánlott a szaunázás.

Csak akkor menjünk szaunázni, ha elegendő idő áll rendelkezésünkre. Számoljunk rá két órát, hiszen az előkészületekkel és a pihenéssel együtt egy szaunázás biztosan igénybe vesz ennyi időt. Ha rohanunk, a lényegtől fosztjuk meg magunkat: nem tudunk elmélyülni, kikapcsolódni, felfrissülni.

• Mielőtt belépnénk a kabinba, zuhanyozzunk le, hogy bőrünk megszabaduljon az esetleges szennyeződésektől. Utána törülközzünk meg, és csak száraz bőrrel lépjünk a gőzbe, mert a bőrünk így jobban tud verejtékezni.

• Teli hassal vagy másnaposan, netán kapatosan ne szaunázzunk!

• A finnek gyakran ma is meztelenül szaunáznak - így az igazi. Ám a közfürdőkben ezt nemigen tehetjük meg. Mindenesetre minél kisebb testfelületet fed a fürdőruhánk, annál jobb: annál hatékonyabb a természetes izzadási folyamat.

• Mielőtt leülünk a kabinban, terítsünk magunk alá egy törülközőt vagy egy kis gyékényszőnyeget.

• Ne feledjük: a szauna a nyugalom szigete. Az emberek pihenni, elmélyedni, megtisztulni, megnyugodni jönnek ide. Ne itt tárgyaljuk meg a munkahelyi pletykákat, ne veszekedjünk, ne hangoskodjunk.

• Tartsuk tiszteletben társaink igényeit is. Kérdezzük meg, milyen illóolajat szeretnének használni, milyen időközönként öntsünk vizet a kőre.

• Ha illóolajat is párologtatunk, azt mindig vízzel keverve öntsük a kőre. Egy merítőkanál vízhez általában két-három csepp elegendő.

• A kabinban többnyire hőmérő jelzi a hőmérsékletet és a páratartalmat. Így könnyedén ellenőrizhetjük, hogy rendben vannak-e ezek az értékek. Az ajánlott hőmérséklet 75-90 fok, míg az optimális páratartalom 100 fokon 9, 75 fokon pedig 22 százalék. Ha nyitott szájjal veszünk levegőt, annak nem szabad kellemetlenül égetnie a torkunkat.

• A kabinokban több lépcsőfok van. Kezdőként vagy idősebb korban, illetve ha nem bírjuk olyan jól a forróságot, akkor csak az alsóbb lépcsőfokokon foglaljunk helyet. Később fentebb is telepedhetünk.

• Ha tehetjük, feküdjünk le egy-egy padra, így különböző testtájaink egy szintre kerülnek. Az egyes lépcsőfokok ugyanis akár 30 fok hőmérsékletkülönbséget is jelenthetnek! Ám mielőtt távoznánk, üldögéljünk egy kicsit, hogy testünk hozzászokjon a függőleges helyzethez!

• A kabinban időnként töröljük le a bőrünket, vagy dörzsöljük át a testünket egy dörzskesztyűvel. Ez az eljárás tovább élénkíti a vérkeringést.

• 8-10 perces benntartózkodás után szánjunk 5-10 percet a lehűlésre! Zuhanyozzunk le hideg vízzel, amíg teljesen össze nem húzódnak a pórusaink! Az is fontos, hogy jól lemossuk magunkról az izzadtságot. (A kezdők indíthatnak langyos zuhannyal is.) Ám az utolsó zuhanyozás már lehet meleg is. Úszhatunk is néhány hosszt egy hideg vizes medencében.

• Ismételjünk háromszor, ám közben mindig pihenjünk, relaxáljunk 10-20 percet!

• Szaunázás után pótoljuk az elvesztett vízmennyiséget, és igyunk sokat!

• Ha tehetjük, heti rendszerességgel iktassuk be a programunkba a szaunázást. Hamarosan a szervezetünk is egyre jobban hozzászokik majd.

• Aki szívbeteg, cukorbeteg, epilepsziás vagy bőrbetegsége van, szaunázás előtt kérje ki az orvosa tanácsát! Terhes kismamáknak és visszérbetegségben szenvedőknek szintén kevésbé ajánlott a szaunázás.

Éltető hő

A szauna építménye többnyire lucfenyőből készül, amely visszaveri a hőt, de elnyeli a nedvességet. Része továbbá egy elektromos fémkályha és egy kő, amelyet időnként vízzel locsolnak. A szaunához hozzátartozik egy tusoló és egy öltözőkabin is. Ami a vérbeli finn szaunázókat illeti, a lehűlési szakaszokban szívesen lemondanak a zuhanyról: megteszi egy közeli tó, vagy akár egy kupac hó is, amelybe belevethetik magukat!

A szaunázás rendkívül kedvező hatással van a szervezetünkre. A forró levegő által előidézett mesterséges láz során kitágulnak az ereink, javul a szervezet vérellátása. Testhőmérsékletünk fokozatosan felveszi a környezetünkét, a bőrünk verejtékezni kezd. A melegben kitágulnak a pórusaink, így a bőrünkön keresztül rengeteg salakanyag is távozik a szervezetünkből. Élénkebbé válnak az anyagcsere-folyamatok. A lappangó betegségek gyorsabban felszínre kerülnek, és könnyebben legyőzhetőek, mert megerősödik az immunrendszerünk.

A forró gőzkamrában való üldögélést követő hideg zuhany élénkít és frissít. Összehúzza a pórusokat, elzárva így az utat a vírusok és a baktériumok előtt. A meleg-hideg váltakozása rugalmassá, feszessé teszi a bőrünket.

Bizonyos tévhitekkel ellentétben a szaunázás nem fogyaszt. Amit kiizzadunk magunkból, az többnyire víz, nem pedig zsír. Ám az igaz, hogy a vérkeringésünk felgyorsulása és az anyagcserénk felélénkülése elősegíti a testsúlycsökkenés folyamatát.