Hirdetés

A méhnyakrák

A méhnyakrák a 45 év alatti nők körében a második leggyakoribb daganatos megbetegedés. A betegséget a humán papillomavírus magas kockázatú (vagy más néven rákkeltő) típusai okozzák. A méhnyakrák jellemzően két hámfelület - a méhnyak belső felületén lévő mirigyhám és a külső méhszájat borító laphám - találkozásánál alakul ki.  

Hirdetés
Hirdetés
A méhnyakrákos esetek döntő többsége (80-90%-a) laphámrák, és csak az esetek kisebb  hányadában fordul elő mirigyrák. A betegség - amely akár huszonéves korban is sújtja a nőket - általában észrevétlenül alakul ki, és a tünetek már csak akkor jelentkeznek, amikor a betegség előrehaladott  állapotban van. A méhnyakrák világszerte 1,4 millió nőt érint, a 15-45 éves  korosztályban a második leggyakoribb daganattípus. Azok körében, akik nem járnak rendszeresen nőgyógyászati szűrésre, a méhnyakrák csendes gyilkosként viselkedik: évek alatt fejlődik ki, miközben az érintett nő hosszú ideig semmilyen tünetet nem észlel. Mire a tünetek megjelennek, a betegség gyakran már előrehaladott stádiumánál tart. A méhnyakrák minden nőt érinthet, mert a kutatások szerint az aktív szexuális életet élő nők 80%-a megfertőződik HPV-vel élete során.

A méhnyakráknak különféle súlyossági fokozatait különböztetjük meg a betegség kialakulásának stádiumai szerint:

  • tartós HPV fertőzést követő állapot, amikor a vírus csupán a hámrétegben okoz daganatos elváltozást, 0. stádiumnak nevezzük.

  • ha a daganat már átterjed a méhcsatornára, akkor első stádiumú elváltozásról beszélünk.

  • ha a rák már érinti a hüvelyt és a méh körüli szöveteket, akkor második stádiumú méhnyakrákról van szó.

  • harmadik stádiumú elváltozásnál a daganat átlépi a medence falát és a hüvely alsó harmadát is érinti (a méhnyak normális alakja is megváltozik).

  • negyedik stádiumnak azt nevezzük, amikor a daganat ráterjed a húgyhólyagra, illetve a végbélre, túllépi a kismedencét, és már távoli áttéteket ad. A kóros sejtek a szervezet más részeire a vérárammal, illetve a nyirokkeringés útján terjedhetnek át.

A humán papillomavírus (HPV) 16-os és 18-as típusa okoz leggyakrabban méhnyakrákot, ez a két típus felelős a méhnyakrákos megbetegedések 70%-ért. Ez a két magas kockázatú törzs található a méhnyakrák elleni oltásokban is. Attól természetesen nem kell tartani, hogy az oltóanyagban levő törzsek fertőzést okoznak, mert a daganat kialakulásáért felelős vírusrészecskéket (a vírus DNS örökítőanyagát) nem tartalmazza a vakcina.

Mivel a méhnyakrák kialakulása 10-20 évig is eltarthat, sokáig tünetmentes, és leggyakrabban nőgyógyászati méhnyakszűrés vizsgálattal ismerik fel. A daganat kialakulását jelezheti a rendszertelen vérezgetés. A daganat növekedésével egyre gyakoribb a deréktáji fájdalom, a fájdalmas közösülés, a fájdalmas széklet- és vizeletürítés. Sajnos azonban ezen tünetek jelentkezése esetén már előrehaladott méhnyakrákról beszélünk, amikor már nagyon nehéz kezelni a betegséget. Éppen emiatt fontos, hogy a nők évente járjanak nőgyógyászati szűrésre, illetve a védőoltás alkalmazásával csökkentsék az esélyét egy esetleges HPV fertőzés és a következményes méhnyakrák kialakulásának.

Tények a méhnyakrákkal kapcsolatban

  • Európában évente 60 000 új méhnyakrákos esetet diagnosztizálnak, sajnos  30 000 nő életét veszti ezen betegség következtében.

  • A méhnyakrák  a második leggyakrabban előforduló daganatos megbetegedés világszerte a  45 évnél fiatalabb nők körében.

  • Kelet-Európában jóval többen betegszenek meg méhnyakrákban, mint a nyugati és skandináv országokban, köszönhetően az ottani fejlettebb oltási és szűrési programoknak.

  • Kelet-Európában 30 000 új esetet diagnosztizálnak évente, míg a nyugat-európai régióban 5 ezret, a skandináv országokban pedig 8 ezret.

  • Magyarországon évente kb. 1200 új méhnyakrákos esetet regisztrálnak, és sajnos közel 500 nő veszti életét emiatt a daganatos betegség miatt.

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Pirula Trend